Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)

2017-09-03 / 30. szám

^ SZEKSZÁRDI VA§ARMAP 2017. szeptember 3. „Fősővárosi” Nyárbúcsúztató Megalakult a helyi Rotaract FOTÓ: KISS ALBERT Felsővárosában - vagy, ahogy az itt lakók emlegetik: „Főső­­városban"- újra nyárbúcsúz­tató rendezvényt tartanak. Szeptember 10-én, vasárnap 10 órakor a Kisboldogasszony-na­­pi misét tartják a Remete ká­polna udvarán, 13 órától pedig a Kápolna téren folytatódik a nyárbúcsúztató, ahol a kirako­dóvásár mellett számos gyer­mekeknek és felnőtteknek szóló program várja az érdeklődőket.- Az adományoknak, a támo­gatóknak és az önkormányzattól pályázaton nyert pénznek kö­szönhetően új elemekkel bővül a program - mondja Kovács János, a Szekszárdi „Fősővárosi” Kör elnökségi tagja. - A színpa­don több fellépő várható, de kö­tetbemutató is színesíti a reper­toárt. Ezen kívül természetesen kézművesek és borászok egész sorával lehet majd találkozni. A traktorozáson és lovagláson túl a gyermekeket különböző ügyes­ségi játékokkal várja a játszóház, de arcfestés, körhinta és céllövöl­de is lesz a téren. Az ételkínálat is bővül: sültkolbász, pecsenye is kapható lesz. A szervezők idén is sok láto­gatóra számítanak. A „fősővá­­rosiak” mellett a Szekszárd-Al­sóvárosi Római Katolikus Köz­hasznú Egyesület és az Ifjúsági Unió Szekszárd tagjai is főzőcs­­kézni fognak, de a családokat, baráti, céges társaságokat is szeretettel várják egy főzésre. „A helyet biztosítjuk számukra, de a kellékeket maguknak kell hozniuk” - tette hozzá Kovács János, aki gyerekként maga is rendszeres résztvevője volt a felsővárosi búcsúknak, ahol a gyerekek körhintázhattak, apró ajándékokat kaptak és édes, hi­deg márcot ihattak a Petrits mé­­zeskalácsosnál. Gy. L. A fiatal rotarystákat tömörítő Rotaract szekszárdi klubja júli­us 2-án alakult, s tagjait maga a Rotary világelnöke „avatta fel” a szentendrei skanzenben. A klubot különböző érdeklődési körű, 18 és 30 év közötti fiatalok alkotják, akik elhivatottak mun­kájuk és közösségi tevékenysé­gük területén és vállalják a hu­manitárius szolgálatot. „Célunk a segítőkészség a mindennapi életben, amely alatt barátságot, toleranciát, szociális szerepvál­lalást kell érteni” - fogalmazott a szekszárdi Rotaract elnöke, Cziráki Dávid. A szekszárdi rotarysok és ro­­taractosok augusztus 26-i közös rendezvényén korábbi és jelen­legi Rotary-elnökök és Majoros Ádám Rotaract kormányzó is üdvözölte a klub megalakulását. A tagok dr. Sólyom Bódog alkor­mányzótól a rotary-t jelképező harangot vehettek át. SZV Lemle Béláné (Petkovits Ildikó) emlékére 11946-2017/ Többszörösen is garaysta volt, hiszen 1964-ben a gimnáziumban érettségizett, majd egyetemi tanulmányainak befejezése után, 1969-től matematika-fizika szakos tanárként itt kezdte pályafutását. Az alma materhez pedagógusként is hű maradt - ez volt első és egyetlen munkahelye. Számos alkalommal volt osztályfőnök, majd szak­mai munkája elismeréseként a matema­tikafizika munkaközösség vezetője lett. Később, 1992-ben igazgatóhelyettes, majd sikeres pályázat eredményeként 1993-tól 2008-ig, három cikluson át a gimnázium igazgatójaként élt és dolgozott az intéz­ményért. Vezetése alatt számos innováció zajlott a gimnáziumban: 1998-ban az egykori tornateremből patinás díszterem jött létre, mely mind a mai napig a tanórán kívüli is­meretszerzés egyik fontos bázisa. Az iskola fennállásának 110. évében, 2006-ban régi álom vált valóra: belül teljesen megújult a Garay. Szívügyének tekintette a diákság kap­csolatrendszerének bővítését, különös te­kintettel határon túli nemzettársainkra. Igazgatósága alatt intézményesültek a partnerségek a kolozsvári Báthory István Elméleti Lyceummal, az Óbecsei Gimnázi­ummal és a bietigheim-i Ellental Gimnázi­ummal. Szorosan kötődtek ehhez az évente megszervezett márciusi Kárpát-medencei diáktalálkozók. Számos máig tartó tanár és diákbarátság köszönhető ezen találko­zóknak. Munkáját szolgálatnak tekintette. Leg­főbb feladatát a diákok gondolkodásra nevelésében látta édesanyjától kapott derűvel és a feladathoz mért felelősség­gel. Klasszikus pedagógus volt: szigorú, következetes, ugyanakkor emberséges ta­nár. Célja az általa birtokolt tudás teljes átadása volt tanulóinak. Aki nála tanult, annak nem kellett különórára járnia, ha valakinek nehézsége volt, mindig elérhet­te, és néhány gyakorlati tanáccsal irányt mutatott. Együtt örült diákjaival egy-egy jól sikerült dolgozatnak, és együtt keresték a megoldást az esetleges kudarcok esetén. Mindig frissen tartotta ismereteit, nem szégyellt tanulni a szakmabeliektől, és ta­pasztalatait is szívesen osztotta meg velük. Nemcsak szakmaisága volt rendkívüli, ha­nem nevelte is a rábízottakat. Az első sítáborok megszervezésével, és az azokon történő aktív részvétellel is belop­ta magát szívükbe. Olyan hagyományt te­remtett, ami mind a mai napig hozzájárul a tanulók közösségé formálásához. Egykori garaysta diákként különö­sen szoros és bensőséges kapcsolat fűzte a gimnázium Öregdiák Szövetségéhez. Az éves baráti találkozókat mindig nagy gondossággal szervezte meg - a szervezet újraindulásának motorja volt. Feladatait elhatalmasodó betegségében is maradékta­lanul ellátta. Kiterjedt kapcsolatrendszerét aktivizálva az utolsó hónapokig segítette a munkát. A sors kegyeként a szövetség ez évi együttléte jelentette számára 57 éven át tartó garaysta kötődésének végét. Nyugodjon békében! A Garay János Gimnázium Öregdiák Szövetsége és a Szekszárdi Garay János Gimnázium Közössége

Next

/
Oldalképek
Tartalom