Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-01-29 / 3. szám
, SZEKSZÁRDI YASAR1AP 2017. január 29. Hűségről, zenei nevelésről a 40 éves Bartina zenekarral Az elmúlt több mint másfél évtizedben megannyi kiváló művészt, tudóst, borászt előadói sorában tudó szekszárdi Léleképítő sorozat 17. évadának első állomásán a 40 éves Bartina zenekar tagjaival beszélgetett Tóth Csaba Attila, a sorozat ötlet- és házigazdája. A Garay gimnázium dísztermében, szép számú érdeklődő előtt, családias hangulatban folyt a zenével át meg átszőtt beszélgetés. A zenekart 1977-ben alapító Szabó József (brácsa, prímatambura, citerák, dobok) 1990 óta muzsikál együtt a mai felállásban Szabó Lászlóval (hegedű, tekerőlant, duda, ének), Kovács Gáborral (hegedű, klarinét, furulyák, gitár, ének) és Vén Attilával (bőgő, tamburabrácsa, harmonika, ének). A „banda” a Bartina néptáncegyüttest kísérte három évtizeden keresztül. így ismerték meg őket, így „maradt rajtuk” a Bartina név. Szabó József 1972-ben táncosként kezdte az akkori Babits „művház” táncegyüttesében. Autodidakta módon tanult zenélni, első citera zenekarával megjárta a Néphadsereg „Ki mit tud?”-ját is. Szabó László népművelőként dolgozott Bonyhádon, ott alapította a népzenét játszó Szélkerék együttest, amely 15 évet élt meg. Ehhez a zenekarhoz csatlakozott később Kovács Gábor is, aki a szekszárdi zeneiskolában klarinét szakon tanult, s akinek egészen addig a komolyzene volt a mindene, amíg Szabó László meg nem kereste... Együtt „igazoltak” a Bartina zenekarba, ahova beugróként érkezett Véna Attila. Medina polgármestere elmondta: gyorsan bele kellett tanulni a bőgőzésbe, mert a néptáncosokkal szinte azonnal egy hónapos franciaországi turnéra indultak. Azóta bejárták a világot: Ausztrália kivételével valamennyi kontinensen zenéltek már, Európában pedig mindössze három országban (Norvégia, Izland, Albánia) nem léptek fel. Az idők során életformájukká, hivatásukká vált a népzene. Azon kevés hazai csapat közé tartoznak, akik meg tudtak élni a muzsikálásból, amelyhez - és első feleségükhöz- mindannyian hűek maradtak. Fontosnak tartják a gyermekek zenei nevelését, óvodai zenei programjukkal három megye intézményeit járják. Ahogy Kovács Gábor fogalmazott: „már az ókori görögöknél is volt mindennapos testnevelés és zenei oktatás”. A Bartina tagjai büszkeséggel tekintenek tanítványaikra, a Siklósi Krisztián vezette Csurgó zenekarra- „sokkal jobb zenészek, mint mi” mondták -, és szívből ajánlják bárkinek, hogy hozzájuk hasonlóan népzenész legyen. ■fink Tolna megyei művészetért”: szekszárdi díjazottak Évente öten kaphatják meg „A Tolna megyei művészetért" plakettet, amelyet 2000- ben alapított a Bárka Szalon, a Kézjegy klub és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége művészek és művészetpártolók jutalmazására. A plakett Mözsi-Szabó István grafikájának felhasználásával készült, és a kultúra madarát tartó és útjára bocsátó kezet ábrázol. Az idei kitüntetettek között négy szekszárdi, Szekszárd környéki. Schubert Péter tipográfus igényes alkotói és oktatói munkásságáért vehette át a plakettet. Hosszú éveken át dolgozott a nyomdaiparban, majd saját vállalkozást alapított. Könyvek, csomagolástechnikai grafikák, címerek, cégarculatok, bor és egyéb címkék tervezése és kivitelezése fűződik a nevéhez. Tanítja is a tipográfiát: korábban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetemen ad órákat. Munkásságáért megkapta egyebek mellett a Tótfalusi Kis Miklós-díjat. A Gagliarda Kamarakórust hazai és külföldi fellépéseikért díjazták. A 2000-ben alapított kórus kezdetben Anducska Adrienn, jelenleg dr. Szabó Szabolcs karnagy irányításával ér el sikereket. A Gagliarda 2005-ben fesztiválkórus, 2012- ben hangversenykórus minősítést szerzett, számos hazai és külföldi koncertet adtak. A várostól 2013-ban megkapták a „Közjóért” kitüntetést. A kultúrát népszerűsítő, menedzselő munkásságáért Vékonyné Pancza Ibolya vehette át az elismerést. Középiskola-igazgatóként tíz éven át adott lehetőséget művészek bemutatkozására, művészeti alkotások bemutatására Szekszárdon. A Kelemen Galéria, majd a VIP Galéria kiállításain a helyi művészek találkozhattak a főként fiatalokból álló közönséggel. Dr. Balázs Kovács Sándor főmuzeológus hagyománykutató, hagyományőrző munkásságáért kapott díjat. Sárpilisi gyökerei miatt sokat foglalkozik a megye és a Sárköz történetének, néprajzával. Kutatási eredményeiről konferenciákon tart előadásokat, publikál. Művelődés- és művészetszervező munkáját harminc éve végzi, a sárközi folklór rendezvények állandó szereplője, szervezője. SZV
