Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-04-23 / 15. szám
2017. április 23. ^ SZEKSZÁRDI I. Béla király legendája elválaszthatatlan Szekszárdtól Szívderítő, hogy múltunkat sokszor feledtetni hagyó, rohanó világunkra az ifjabb generáció történelemszeretete szerencsére időről időre rácáfol. így történt a Wosinsky Mór Múzeum és az Egyed Antal Honismereti Egyesület által szervezett, a „Kedvenc témám - Honismeret a múzeumban” címet viselő sorozat április 12- ei alkalmán, ahol három Garay gimnazista lány, Gujás Enikő, Szilágyi Boglárka és Vecsei Vivien - tanáruk, dr. Gesztesi Enikő felkészítésével - vetítéssel egybekötött előadást tartottak Árpád-házi I. Béla királyunkról. Az uralkodó életét taglaló előadásból kiderült például, hogy a király koporsóját a kor szokásrendje szerint az apátsági templom közepén helyezték volna nyugalomra. Hogy ez nem így lett, annak tényéről vajmi kevés adat áll rendelkezésünkre. Ahogy arról sincs bizonyítékunk, hogy a mai Vármegyeháza épülete alatt alussza-e örök álmát az 1063-ban elhunyt uralkodó. A három garays diák előadásából az apátságról megtudhattuk, hogy azt elsőként egy 1212-ben kelt oklevél említi. Az épületegyüttes feltehetően a Kaukázusból származó mesteremberek keze nyomát dicséri. A déli bejáratú, háromhajós, négyzet alaprajzú apátsági templomot négy hatalmas oszloppal, szögletes apszissal alakították ki. A tatárjárás idején az itt található templom megsérült. Az I. Béláról szóló kiselőadáson kívül Nagy László tanár úr felkészítésében egy másik Garay gimnazista, Puskás Tamás értekezett „Egy elfelejtett klub, avagy a Kádár-korszak művelődése egy faluban” címmel. a leírásokban: a Szent Benedek Rend szekszárdi rendháza az oszmán hódítás nyomán megszűnt. Béla királyról megtudhattuk, hogy 1048-ban I. András azért hívta haza a lengyel udvarból, hogy az ország konszolidálásában részt vegyen. A testvérek viszonya 1057-től romlott meg, melynek okaként a híres várkonyi találkozót jelölik a források. Itt András utasítást adott a gazdaság fellendítéséről. Hároméves uralkodását András elmenekült fia, a IV. Henrik német-római császár által támogatott Salamon minduntalan veszélyeztette. A védelem szervezéséért Dömösre hívott össze országgyűlést, ahol a már említett királyi trón beomlott alatta. Nem sokkal később, 1063. szeptember 11-én, Dévény közelében halt bele sérülésébe, megpecsételve ezzel egy időre az ország sorsát. Bertényi Iván történész szerint I. Bélát a szekszárdi kolostorban temették el. Kozák Károly régész a ’60-as években úgy gondolta, abban a kápolnában nyugodhatott, amelyet a templomtól északra tárt fel. Számos falmaradvány mellett 2008-ban a monostor alapjait is megtalálták. Tisztázódott az épület alatti kápolna falainak helyzete is, amitől nyugatra Árpád-kori temető maradványait tárták fel. A Az 1439-1457-ben Szekszárdon élő apát, Almási Csire Zsigmond fallal és árokkal vette körül az apátsági épületeket és a templomot. A meglévő források és Kozák Károly 1960-as évekbeli kutatásai alapján a várfal is ennek az erődítésnek részeként jött létre. Érdekesség, hogy 1496-ban még Ascanio Sforza pápai bíboros is tulajdonolta. Utolsó ismert apátja a György nevet viselte, aztán 1528-ban már ő sem szerepelt becsének: válasszon a korona és a hercegi hatalmat megtestesítő kard között. Béla a kard mellett döntött, ám hatalmi törekvéseiről sem mondott le. Végül, 1060-ban fegyveres harc által lett király, és december 6-án koronázták meg. Egy évvel később leverte a Vata fia, János vezette pogánylázadást, a szekszárdi bencés monostor alapításával pedig az egyház hazai pozícióit erősítette. Nevéhez értékálló fizetőeszköz veretése fűződik, de számos, egyéb intézkedése is árulkodik kutatók a 2011-es ásatások során ugyan találtak egy, a bencés apátsági templomhoz csatlakozó kápolnarészt, ám kiderült: az később, a gótikus korban épült. „Előbb eltemethették, utána pedig egy díszesebb helyre tehették” - derült ki abból az interjúból, amelyet a garays diákok a legutóbbi feltárást vezető dr. Vizi Márta PhD régész főmuzeológussal készítettek. Szerinte egy biztos: a szekszárdiak emlékében I. Béla király legendája örökké élni fog. Gy. L.
