Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-04-16 / 14. szám
2017. április 16. ^ SZEKSZÁRDI MUtlUP Hazahúzta a szíve dr. Csépi Gábor Pált „Külföldön talán jobban kereshetünk, de a pénz korántsem minden. Igazán boldog a szülőföldjén lehet az ember" - véli a szekszárdi dr. Csépi Gábor Pál. A 31 éves szekszárdi dr. Csépi Gábor Pál általános iskolás kora óta állatorvosnak készült. Az állatok iránti vonzalma akkor ébredt fel benne igazán, amikor szomszédjuk vásárolt egy lovat.- Addig krosszmotorozni szerettem volna, de ahogy meghallottam a ló nyerítését, és megláttam az állatot, rögtön megfeledkeztem a motorozás iránti vágyamról. Attól kezdve rendszeresen jártam át a szomszédba, hogy segítsek a lovak csutakolásában és mindenben, amiben csak tudtam. Aztán nem sokkal később, 2000-ben vettük meg az első saját lovam - mesélte dr. Csépi Gábor Pál, aki tagja a Rády József Huszárbandériumnak is.- A Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karára 2008- ban iratkoztam be és 2014-ben szereztem diplomát. Aztán hamarosan dr. Borús István mellett kezdtem el dolgozni vegyes praxisban. Főként macskákat és kutyákat, de lovakat és más haszonállatokat is elláttam. Úgy gondoltam, hogy jó volna szakmai tapasztalatot szerezni és a látókörömet is szélesíteni, ezért úgy döntöttem, hogy külföldön vállalok állatorvosi munkát. így kerültem 2015 elején Ausztriába, a Vorarlberg tartományban található Bludenzbe, ahol egy állatorvosi rendelőben helyezkedtem el.- A svájci határ közelében fekvő 14 ezer fős alpesi város az ott található Milka csokoládégyárról híres. A gyárnak köszönhetően gyakran fürödtünk a városban terjengő csokoládé illatban. Két hónapig laktam egy munkásszállón, majd albérletbe költöztem. Németből ugyan volt nyelvvizsgám, de szabadidőmben így is sokat kellett gyakorolnom, hogy a munkámat megfelelően el tudjam látni - emlékezett vissza az állatdoktor.- Bludenzben gyakran esik az eső és a nyár is hűvösebb, mint nálunk. A környéken haszonnövényeket csak korlátozottan termesztenek, mivel a köves talaj és az időjárási viszonyok kedvezőtlenek, ám rengeteg a legelő. A város környékén jellemzően kisebb gazdaságok találhatók, melyeknél általában tíz-húsz, zömében borzderes (helyi fajtájú) szarvasmarhát tartanak. Emiatt, és a kaszálókra kiszórt hígtrágya miatt nemcsak csokoládé illat terjengett a városban... A szag teljesen normálisnak számított, emiatt senki sem rohant a hatóságokhoz bejelentést tenni - árulta el dr. Csépi Gábor Pál.- Kóbor kutya nincs Bludenzben, de az itthoninál arányaiban több a macska, melyek közül viszont sok volt az elvadult példány. A munkám során is házi kedvenceket láttam el. Több általam kezelt kutyát és macskát is Magyarországról fogadtak örökbe. A rendelő rendkívül jól felszerelt volt: röntgengép, ultrahang és endoszkóp mellett volt saját laboratórium, így szakmai szempontból igen hasznos tapasztalatra tettem szert. Emellett szélesedett a látóköröm, megismertem egy új tájat, a helyiek szokásait és sok kapcsolatra tettem szert. Főként a munkatársaimmal találkoztam szabadidőmben, emellett sokat úsztam, futottam és bicikliztem.- A fizetés jó volt, de a költségek is magasak voltak, csak az albérlet ára elvitte a keresetem felét. Kezdő orvosként nem sokkal jártam jobban, mintha idehaza dolgoztam volna, de nem ezért tértem haza - szögezte le a fiatal állatorvos.- Szekszárdi lokálpatriótaként nem tudtam volna és nem is akartam örökre ott maradni. Ausztriában mindig csak egy idegen lettem volna. Nagyon hiányzott a magyar nyelv, a családom és a lovam, az ismerős és kedves szekszárdi dombok, melyekre gyakran gondoltam és ahol gyakran lovagolok. Számomra mindez nagyon fontos. Hiába kerestem volna később jobban, a pénz nem pótolhatja ezeket. Egyszerűen hazahúzott a szívem, jobban szeretek itthon lenni - fogalmazott az állatorvos, aki 2015 novembere óta ismét itthon él és önálló praxist működtet, illetve hatósági állatorvosként is dolgozik. Dr. Csépi Gábor Pál arra a kérdésünkre, hogy mit javasolna annak a fiatalnak, aki külföldi munkavállaláson gondolkodik - elmondta: menjenek külföldre, szerezzenek tapasztalatot a szakmájukban, de aztán térjenek haza és megszerzett tudásukat itthon kamatoztassák. Jövőjük megtervezésekor ne csak a pénz „lebegjen” szemük előtt, de mérlegeljék azt is, hogy csak szülőhazájuk lehet az igazi otthonuk. S. V. Bikavér Borongoló: bortúra „Északon” Április 29-én, szombaton első alkalommal rendeznek bortúrát „Bikavér Borongoló" néven a Szekszárd északi részén található tíz pincészet részvételével. Az Iván-völgyi Kadarkatúra töretlen népszerűsége - idén is órák alatt elfogytak a jegyek - ihlette a Bikavér Borongoló létrehozását, hogy a város északi felében tanyát ütő borászok -akiket a többiek csak „szekszárdi vikingeknek” neveznek - is megmutathassák magukat. A szervezők félezer borturistát várnak április utolsó szombatján, akik az Eszterbauer Borászat (vendég a Heimann Családi Birtok), a Merfelsz Pince, a Mészáros Borház, a Prantner Pince, a Sárosdi Pince, a Schieber Pincészet (Márkvárt Pince) és a Vesztergombi Pince (Dúzsi Tamás Pincészete) vendégszeretetét és borait élvezhetik. A részvételi díj - amely elővételben váltható meg a www.bikaverborongolo.hu weboldalon - tartalmaz egy poharat, 2-2 pohár bort pincészetenként és mellé helyi alapanyagokból készített ételeket. A borok között természetesen ott lesznek a névadó bikavérek is. A vállalkozó kedvűek akár gyalog is teljesíthetik a (bor) túrát, de a szervezők ingyenes buszjárattal is készültek. Regisztráció és indulás 10 órától a Schieber Pincészettől (Kadarka u.). A Bikavér Borongoló szombat este nyolc órától a Fürdőház utcai Bormúzeumban egy zenés esti mulatsággal zárul. SZV
