Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-02-26 / 7. szám
6 „ SZEKSZÁRDI VASARNAP 2017. február 26. Premier a Német Színházban Fiatal tehetségek a porondon A világszerte legtöbbet játszott kortárs német drámaíró, Roland Schimmelpfennig „A repülő gyermek" című darabját február 13-án tűzte először műsorára a Magyarországi Német Színház. A darabot Szabó K. István rendezte. Schimmelpfennig „A repülő gyermek” című alkotása nem gyerekeknek szól. A darabban Zakariás Máté (hátul), Tom Pilath (középen), Kecskés Alexisz (lent ül) a hagyományos Márton-napi lámpás felvonulás során valami már érezhető a levegőben. Egy fekete autó hajt át a városon, amikor az apa alig érzékelhető nyomásra lesz figyelmes a gördülő kerekek alatt. Talán volt ott valami? Egy repülő gyermek? „Schimmelpfennig darabja egy poétikus requiem, amelyben a nagyváros a maga modern járműveivel, tévétornyaival és világító reklámjaival sötét és komor hatalomnak tűnik. Még a gyermekdalok és a felvonulások is szellemszerűnek tűnnek. A keserű végpoén is egy lélekharanghoz hasonlít, amely még sokáig visszhangzik fejünkben” - szól a darab ismertetője, amelyet a DBU színpadán Frank Ildikó, Melissa Hermann, Janice Rudelsberger, Kecskés Alexisz, Tom Pilath és Zakariás Máté játszik. A díszlet és a jelmezek a Romulus Boicu keze munkáját ö dicsérik, a zenei munkatárs 2 Lozsányi Tamás. A bemutatót követően márciusban is többször játsszák az előadást. DBU/mwj A Babits Mihály Kulturális Központ több mint 25 éve szervez természetismereti versmondó versenyt Tolna megye általános iskolás versmondói számára, a természet szeretetére nevelés és a környezettudatos szemlélet formálás szándékával. A megmérettetés 2009 óta viseli a világhírű, szekszárdi születésű természettudós, mikológus Hollós László nevét. Idén négy korcsoportban 63 gyermek indult a vetélkedőn, teljesítményüket szakértő zsűri értékelte. A versenyt támogató szekszárdi önkormányzat, a Mattioni Eszter Hölgy Klub Egyesület és a Szekszárdkörnyéki Foltvarró Egyesületnek köszönhetően a díjazottak értékes nyereményekkel térhettek haza. BMKK/mwj A szekszárdi helyezettek: I. korcsoport (1-2. osztályosok): 1. Görcsös Zalán (Baka István Általános Iskola), 2. Töttős Gábor (Dienes Valéria Ált. Isk.). II. korcsoport (3-4. osztályosok): 1. Varga Panna (Baka István Ált. Isk.), 2. Dicső Botond (Babits Mihály Ált. Isk.). III. korcsoport (5-6. osztályosok): 1. Föglein Liza Kató, 2. Dombi Luca (mindkettő (Garay János Ált. Isk. és AMI), 3. Görcsös Ákos (Baka István Ált. Isk.). Különdíjas: Borsiczky Ádám (Comenius Ált. Isk.). IV. korcsoport (7. és 8. osztályosok): 1. Sili Gergő (Garay János Ált. Isk. és AMI), 2. Simonies Beatrix (Comenius Ált. Isk.). A nemzeti identitásért harcol regényével Bán Mór Nagyon keveset tudunk a Hunyadi család kiemelkedő alakjairól: Jánosról, a törökverő hadvezérről, fiáról, Mátyásról, az egyik legkarizmatikusabb magyar királyunkról, és annak utódáról, Corvin Jánosról. Ezt az űrt igyekszik kitölteni Bán János - írói nevén Bán Mór - sci-fi író, újságíró, történész e három személy életének feldolgozásával. A gigantikus regényciklus első tíz kötete Hunyadi Jánosról szól majd, akinek életét eddig nyolc részen át taglalta a szerző. Bán Mór február 22-én az Illyés Gyula Megyei Könyvtár vendége volt, ahol „elnyomott magyarságtudatról” beszélt. Hangsúlyozta: kevés nemzet büszkélkedhet akkora történelmi hagyománnyal, mint a miénk. A magyar évszázadokat a szlovákok, szlovének tradícióival hozta kontrasztba, akik saját hiányosságaikat leplezvén, a hamisítástól sem visszariadva a mi hagyományainkból emeltek be momentumokat történelmükbe. Az 1968-as születésű író számára a Hunyadi család tevékenysége azért kedves, mert meggyőződése: az ő időszakukban sűrűsödött össze a hazai történelemből mindaz, ami a magyarságra a mai napig jellemző: felemelkedés, bukás, árulás, széthúzás. „Miért ne lehetnénk büszkék magyarságunkra?” - tette fel a kérdést a hallgatóság előtt a szerző, mert úgy látja: a világon gir icw/a» Keresse képgalériánkat.facebook www.facebook.com/szekszamrvasarn^^B egyetlen nemzet sem neveli úgy a fiataljait, hogy ne nézzenek fel elődeikre. Az, hogy itthon régóta nem született átfogó, olvasmányos munka egy-egy nevezetes személyről, a kommunizmusból örökölt rossz beidegződésekből ered. A regényíró szerint az olvasmányos történelmi kiadványok nélkülözhetetlenek, hiszen a mítosz és a monda erejével rögzülnek a generációk emlékezetében. A török történelmi sorozatok televíziós térhódítása kapcsán az író reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb a neves magyar hősökről is készülnek filmek idehaza. Látható ugyanis: „ötven év sem tudta kiirtani népünkből a történelem szeretetét.” Kérdés persze, hogy a jelenünkben uralkodó mentalitással mennyi esélyünk lett volna Nándorfehérvárnál feltartóztatni a törököt... Gy.L.
