Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2016-02-07 / 5. szám

, SZEKSZÁRDI VASARNAP 2016. február 7. Fúvósok díja Kétszáz gyerek Rómeóval és Júliával Idén is öten vehették át a Bárka Szalon, a Kézjegy Klub és Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által 2000-ben alapított Tolna megyei művé­szetért plakettet. A tolnai díj­kiosztón az Alisca Brass Band tevékenységét is elismerték. Koszorúzások, fesztiválok állan­dó közreműködője a 26 tagot számláló Alisca Brass Band, az arany minősítésű zenekar im­már Tolna megyei Prima-díjas is. Alapítójukkal, Véghelyi Jó­zseffel, majd Kovács Zsolt és a jelenlegi karmester, Maul Péter vezetésével Erdélyben, Ausztriá­ban, Németországban, Svájcban és Franciaországban is zenéltek már. A csoport a fúvós zene nép­szerűsítéséért, a hazai és külföldi szerepléseikért kapta az elisme­rést - mondta el Wessely Gábor­tól, a Kézjegy Klub vezetője. Gyimóthy L. Kalózok, boszorkányok, tán­cosok, gospel énekesek. Két­száz gyerek és még egyszer ennyi felnőtt vett részt a Barti­­na Néptánc Egyesület hagyo­mányos farsangi mulatságán, január 29-én a Babits Mihály Kulturális Központban. A jel­mezbe öltözött gyerekek több műsorral is készültek. A Bartina gyermekcsoportja­inak szóló farsangi ünnepség mára hagyomány az egyesület­ben. A rendezvénytermet telje­sen megtöltötték a jelmezesek, akiknek először a Csurgó zene­kar muzsikált. Műsorukba ter­mészetesen bevonták a gyere­keket is, majd egy közös tánccal zárult a koncert. A farsangi for­gatagban a bartinások Rómeót és Júliát is megidézték. Júlia bőrébe pedig Matókné Kapási Juliannát, a bartina művészeti vezetőjét bújtatták. - wj -Béri Balogh Ádám: „Inkább leszek kutyák étke” 305 évvel ezelőtt, 1711. feb­ruár 6-án végezték ki Budán Béri Balogh Ádámot, II. Rákóczi fejedelem brigadérosát, akit a történetírás szerint Szek­­szárdon fogtak el. Az 1665 táján a Vas vármegyei Hegyhátkisbéren született Béri Balogh Ádám ifjúkorában Cso­bánc várában szolgált, de kivette részét a török elleni hadakozás­ból is. Vas vármegye főszolgabí­rói hivatalát feladva 1704-ben már a Dunántúlt elfoglaló Ká­rolyi Sándor kurucai között ta­láljuk. Egy évvel később Baranya és Tolna megye toborzó pa­rancsnokává tették meg, a szek­szárdi kuruc katonák nagyrészt az ő lovasezredében szolgáltak. Miután 1708 márciusában - többek között az ő csapatainak köszönhetően - Pécs felszaba­dult a labanc uralom alól, Béri Balogh Simontornyára vonult. Az ellenséges erők egyesülését megelőzve, 1708. szeptember 2-án Kölesdnél mért csapást a császári seregekre. Ennek hírére Rákóczi fejedelem Béri Balogh­­nak a brigadérosi rendfokozat mellé 15 ezer forint értékű bir­tokot ígért. Aztán 1709-ben a dolgok rosszra fordultak. Mikor a me­gye utolsó kuruc erődítménye, Simontornya is elesett, a csá­szári seregek fővezére fenyegető hangú parancsot küldött Tolna uraihoz, felszólítva benne min­denkit a kurucok üldözésére. A kurucok azonban 1710 au­gusztusában „új erőre kaptak”: elfoglalták a palánki hidat, ki­űzték a sáncbéli labanc őrséget és bevonultak Szekszárdra. A hagyomány szerint a brigadér­­os a város határában betért egy csárdába, ahol az ajtó melletti falra a következőket írta: „Itt ne keresd!” A szóban forgó hely aztán a „Nekeresdi csárdának” nevet kapta, amelyet gyakor­ta betyárok is látogattak, ezért 1850-ben lebontásra ítélték. Béri Balogh Ádám mellszob­ra a vajai Vay Ádám Múzeum parkjában Amikor Petrasch ezredes 1710. október 29-én a város ha­tárába ért, katonái bekerítették Béri Balogh hiányos felszerelt­­ségű lovasságát. Csaknem 70 kurucot megöltek, és csupán nyolc foglyot ejtettek. Egy ko­rabeli elbeszélő úgy emlékezett, hogy Béri Balogh Ádám a szek­szárdi Ebespusztánál elesett a harcban, míg Thaly Kálmán története szerint „Balogh Ádám híres Murza lova a szekszárdi határban, a csatári toroknál, a megáradt Czinka-patak iszap­jában összerogyott, és maga alá temette gazdáját.” A történetírás szerint a fog­lyul ejtett Béri Balogh Ádám a kihallgatása alatt konokul hall­gatott, majd amikor az életben maradásának feltételeit ismer­tették vele, így válaszolt: „in­kább leszek kutyák étke, mint a császár katonája.” Pedig a hűségeskü letételével középbir­tokosként élhetett volna, ám hű maradt elveihez. Tetteiért halál­ra ítélték, és 1711. február 6-án lefejezték. Összeállította: Gyimóthy L. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon / Esze Tamás: Béri-Balogh Ádám / Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai / Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai / Szekszárd város történeti monográfiája I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom