Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-11-13 / 41. szám
2016. november 13. , SZEKSZÁRDI MSARWAP Megtelt a Föld? Mi lesz javaival? Amennyiben a Föld összes lakója olyan mértékben fogyasztana, mint például mi, magyarok, akkor másfélszer ekkora bolygóra lenne szükségünk. A fenntartható jövő témájában tartott előadást a dr. Horváthné Papp Ibolya főiskolai adjunktus november 7-én, a Szekszárdi Harmadik Kor Egyetemén. A PTE KPVK egyetemi kar oktatója felhívta a figyelmet, hogy Szekszárd és környéke ökológiailag igen változatos képet mutat. A Gemenc révén Közép-Európa legkiterjedtebb ártéri erdejével rendelkezünk, de a város 30 kilométeres körzetében valamennyi, Kárpát-medencében őshonos növényzettípus fellelhető. De vajon fenntartható-e ez az állapot az energiafogyasztás és az élelmiszer felhalmozás következményei nélkül, vagy a környezeti válság bennünket is elér, megspékelve az erkölcsi, hitbéli értékvesztéssel, s a világ népességének egyre intenzívebb földéhségével?- Ötven éve még azt tanították: az ember ura környezetének, s a maga igénye szerint alakíthatja. Mára kiderült: bioszféra nélkül az ember nem létezik, a természet viszont remekül elvan nélkülünk is - világított rá az előadó. Míg az 1900-as évek elején egymilliárdra volt tehető az emberiség lélekszáma, addig jelenleg mintegy 7,5 milliárdan népesítjük be a bolygót. Mindennek oka, hogy a szegényebb régiókban a születési ráta jóval magasabb, ráadásul az eltelt 30 évben nőtt a különbség a fejlett és a fejlődő világ közt, teret adva ezzel a migrációs válságnak.- Megtelt a Föld? - tette fel a kérdést dr. Horváthné Papp Ibolya, hangsúlyozva: az ember „ökológiai lábnyoma” egyre markánsabb. E „lábnyom” mértékéül - mely a szén-dioxidot megkötni képes erdőkből nyert energiából, a növényi táplálékot megtermelő földterületből, a lakóhelyből és a tengerek élővilágának feléléséből áll - országonként eltérő adatot találunk. A legkiugróbb fogyasztási értékkel az olajkitermelésből meggazdagodó Katar „büszkélkedhet”, majd 12 hektár/ fős lábnyom-mértékével. Ugyanúgy az Arab Emirátusok (9,5) és az Amerikai Egyesült Államok (9,4) is jóval többet aknáz ki a rendelkezésre álló javakból. A sereghajtó az afrikai Gabon a maga 1,81 ha/fős értékével. Mi, magyarok a 3,5 hektár/fős adattal már inkább a bolygó feléléséhez, semmint igazságos működéséhez járulunk hozzá. Hogy mennyire van veszélyben a Föld, arra figyelmeztető példa: idén már augusztus 18-ig annyit fogyasztott az emberiség, mint normál esetben egy esztendő alatt. Az előadó kiemelte: tanulni kellene abból, hogy a természet végtelen kiaknázása már az ókorban is terméketlen területekhez vezetett, vagy - hazai példával élve - a Duna és Tisza szabályozása miként „tolja” az Alföldet az elsivatagosodás irányába. Pedig termőtalaj és víz nélkül nincsenek javak, nincs regeneráló képesség, de „ingyen” szolgáltatás sincs. Belegondolni is rossz, mi lenne, ha például nekünk kellene a méhek helyett a gyümölcsfák beporzását elvégeznünk. Az adjunktus úgy értékelt: a Föld elraktározott termelési tőkéje felélésének a határán vagyunk. Ha nem azon túl... Gy. L. Illyésre emlékeztek az egyetemi karon November 2., Illyés Gyula születésének évfordulója és november 3., a Magyar Tudomány Ünnepe (a Magyar Tudományos Akadémia 1825-ös megalapításának emléknapja. A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (PTE KPVK) a két évforduló jegyében és a jogelőd, Illyés Gyula Kar hagyományait őrizve, ünnepi programsorozattal - tudományos bizottsági üléssel, könyvbemutatóval, emlékünnepséggel - tiszteleg a Tolna megyei író-költő és a magyar tudomány nagysága előtt. A november 8-i megemlékezésen prof. dr. Horváth Béla dékán mondott ünnepi köszöntőt, majd „Üvegvilág” címmel hangzott el zenés irodalmi összeállítás Illyés Gyula verseire, a tanév elején Pécsett „Egyetemi Kultúráért” díjban részesült Tehetséges Hallgatók Zenekara (THZ) előadásában. Az emlékműsorban közreműködött Angyal Karola, Badics Bettina, Bozsó Bernarda, Csibi János, Enyedi Petra, Halmosi Berta, Horváth Beáta, Kovács Katalin, Nagy Lilla Adrien, Márkus Nóra és Péter Tamás. Az együttes művészeti vezetője Tancz Tünde mesteroktató. A műsort követően - a technika segítségével - felidézték a 114. éve született Illyés Gyula alakját: az író-költő „Szekszárd felé” című versét saját előadásában hallgathatták meg a résztvevők, akik ezt követően - az eső miatt - az egyetemi kar aulájában található Illyés Emlékfalnál helyezték el koszorúikat. A KPVK delegációja mellett Szekszárd város önkormányzata, a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat, az Illyés Gyula Gyakorlóis-A megjelentek között volt prof. dr. Ekkehard Nuissl von Reint, a Duisburg-Esseni Egyetem tanszékvezető tanára, a Német Felnőttoktatási Intézet volt főigazgatója, a német és az európai felnőttoktatás kutatás-fejlesztési tevékenységének meghatározó alakja. A professzor jelentősen hozzájárult a kar nemzetközi oktatási kapcsolatainak fejlesztéséhez, ezért PTE november 9-i, Ünnepi Szenátusi Ülésén átvehette a Pécsi Tudományegyetem tiszteletbeli doktori (doctor honoris causa) címét. kola, AMI és Gyakorlóóvoda, a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár, valamint Szekszárd kulturális és oktatási intézményeinek, civil szervezeteinek delegációi is emlékeztek. SZV