Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-10-09 / 36. szám
2016. október 9. , SZEKSZÁRDI MSARWAP A jó bornak Szekszárdon is cégér kell... Ebben a megállapításban valószínűsíthetően konszenzus áll fenn, arról viszont, hogy mely borokat „fejlesszünk fel"szekszárdiként, már megoszlanak a vélemények. A márkaépítést, menedzselést azonban - bármely termékről is legyen szó - vitathatatlanul erősíteni kell, hiszen az egyre kiélezettebb versenyben a hazai nedűk - köztük városunk borai - mind nehezebben szoríthatnak helyet maguknak a külföldi áruházak polcain. Erről is szólt a Kutatók Éjszakája keretében, az idén elindult szőlész-borász szak apropóján tartott előadásában dr. Máté Andrea (képünkön). A PTE szekszárdi kara élelmiszer-gazdaságtani és vidékfejlesztési intézetének munkatársa - aki diplomamunkáját borvidékünk történeti fejlődéséből írta -, megállapította: a bikavér, kékfrankos, kadarka, valamint a rozé és a 2011-től termelői összefogással bevezetett új „márka”, a fuxli mellett a fehérboroknak is szerepük lehetne városunk boros profiljának erősítésében. A helyzet nyilván kedvezőbb, mint a szocializmusban. Akkor a nagyüzemi termelés óhatatlanul minőségzüllesztésbe torkollott. Ebben az időszakban a város leggyümölcsözőbb termőterületei estek áldozatul a városrendezési terveknek, a lakótelepi építkezéseknek. A filoxéra vészt követően még mindig 16 ezer hektárnyi szekszárdi termőterület az 1960-as évekre 1800 hektárra apadt. Ha a ’60-as, ’70-es évek beavatkozásairól borászati szempontból egyáltalán pozitívumként lehet szólni, az a mára elöregedett - s a Modern Városok Program keretében nemrég felújításba bevont - betonvápás vízelvezetők kiépítése volt - jelezte az előadó. Dr. Máté Andrea szerint az új világpiaci kihívásoknak nem elég a szekszárdi szarkofágot ábrázoló céh lógó, egy egyedi, kékfrankost, kadarkát vagy bikavért tartalmazó szekszárdi palack, vagy négy-öt borász kooperációjával kiötlött új márkaépítési kísérlet. Bár ezek kétségtelenül jelentős lépések, több kell ennél: a vörösek és rozék mellett a fehérborok készítését előtérbe helyezni - mondta az előadó, aki szerint a sillert is illene népszerűsíteni, és érdemes lenne a cserszegi fűszeres, vagy az Irsai Olivér fajtákkal is foglalkozni. Máté Andrea örömtelinek nevezte, hogy évtizedek kemény munkájával sikerült elérni: az idelátogatóknak már nem elsősorban a Gemenc, hanem a szekszárdi borok jutnak elsőként eszükbe, illetve, hogy a Pécsi Tudományegyetem diákjainak legkedveltebb vörösboros vidéke Szekszárd. Gy.L. Mintegy 600 településen, közel 2000 előadás közül választhatott a nagyközönség a Kutatók Éjszakája országos rendezvénysorozaton, szeptember 30- án. így volt ez többek között a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán is, ahol az intézmény oktatói számolhattak be az eltelt időszak kutatási eredményeikről. Vas-Guld Zsuzsanna élelmiszermérnök a tudatos táplálkozásról, dr. habil Nagy Janka Teodóra a múlt és jelen családtípusairól tartott előadást, míg a kísérletező kedvű érdeklődők dr. Jurisits József Ericsson- és Rátz tanár úr-díjas, nyugalmazott matematika-fizika szakos középiskolai tanár közreműködésével egy szórakoztatófizikaóra aktív részeseivé is válhattak. Délután a Bárka Művészeti Szalon alkotóinak munkáiból, „Nekem a család” címmel nyílt kiállítás a kis aulában. Az est során szó esett még a Távol-Keletről is: Mádi Diána harmadéves környezetkultúra szakos hallgató tárta útinaplóját a hallgatóság elé. Kezdődik a rókák veszettség elleni vakcinázása Tolna megyében, s így Szekszárdon is október 9. és 12. között zajlik a rókák őszi, veszettség elleni vakcinázása. Az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el. A csalétekszórás a lakott területeket és a belterületeket nem érinti. Idén ősszel Magyarország területének közel kétharmadán, mintegy 67 000 négyzetkilométeren történik a vakcina tartalmú csalétkek kisrepülőgépes kiszórása. A csalétek az ember számára bűzös, a rókáknak kellemes szagú, belsejében alumínium bliszterben található a vakcina. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot, az érintett térségekben, s így Szekszárd körzetében is a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el. Az ebeket ez idő alatt megkötve vagy zárva kell tartani, és csak pórázon szabad közterületre vinni. A csalétekbe helyezett vakcina emberre, állatra ártalmatlan, VESZÉLYT NEM JELENT. A kihelyezett csalétekhez ennek ellenére NEM SZABAD HOZZÁNYÚLNI! Semmi esetre sem szabad felvágni vagy széttörni, mert a vakcina vírus a bőrbe, szájba, szembe, orrba, sebbe kerülhet. Amenynyiben ez mégis megtörténik, az alábbi biztonsági előírásokat kell alkalmazni: a) ha a vakcina ép bőrfelületre kerül, elegendő a jódtartalmú fertőtlenítőszerrel vagy ennek hiányában 70 %-os alkohollal történő lemosás. Mindkettő beszerezhető a gyógyszertárakban. A jódtartalmú fertőtlenítőszer használata során keletkezett barnás folt szappanos lemosással eltávolítható. Ilyen jellegű érintkezés esetén védőoltásra nincs szükség; b) ha az oltóanyag friss sebbe vagy nyálkahártyára kerül, haladéktalanul ORVOSHOZ KELL FORDULNI! Aki a vakcinázott területen elhullott vadon élő vagy háziállatot talál, a tetemet hagyja érintetlenül és haladéktalanul ÉRTESÍTSE A LEGKÖZELEBBI ÁLLATORVOST, A HELYI ÖNKORMÁNYZATOT vagy VADÁSZTÁRSASÁGOT. A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. A vadon élő állatok között a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák. A magyarországi rókaállomány becsült nagysága mintegy 75.000 egyed. Hazánkban a betegség a vakcinázási programnak köszönhetően mára ritkán fordul elő, utoljára idén februárban mutatták ki a vírust egy rókában. Emberi megbetegedésre 1994 óta nem került sor.
