Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-01-31 / 4. szám
SZEKSZÁRDI VASARMAP 2016. január 31. Gondolat és szó Ady Endre szavai Hobo hangján. Talán elsőnek furcsának tűnő együttállás ez, ám aki ott volt Földes László, azaz Hobo három darabból álló szekszárdi előadóestjének első állomásán, az láthatta, érezhette, hogy a két különbözőnek tűnő személy milyen jól „öszszehangolódott"a színpadon. Ady Endre markáns karaktere elkerülhetetlenül megérinti olvasóját, Földes László pedig már csupán a megjelenésével hatással van. Mindenkire. A két személyiség most egy színpadon találkozott Szekszárdon, a Művészetek Házában január 21-én este. „Nem Ady-körképet szeretnék adni, hanem azokat a verseket mondom el, amelyekben válaszokat találtam a saját problémáimra” olvashatta az érdeklődő Hobo „A föltámadás szomorúsága” címet viselő Ady Endre estjének ismertetőjét. És valóban: a néző nem egy Ady versekből álló szimpla „ismertetőt” kapott, hanem tulajdonképpen meghallgathatta a költő egykoron papírra vetett gondolatait, Hobo hangján, zenével illusztrálva. Hobo ugyanis „A föltámadás szomorúsága” címmel lemezt is készített, amelyen Ady Endre versei és Fekete-Kovács Kornél zenéi hallhatók. A lemez anyagát 2014 áprilisában mutatta be a Nemzeti Színházban, és azóta folyamatosan adja elő a művész - nagy sikerrel. A siker természetesen Szekszárdon sem maradt el, s a Hobo rajongóknak nem sokáig kell nélkülözniük a művészt, ugyanis rövidesen ismét városba érkezik. Március 18-án este a „Tisztelet a mestereknek” címmel láthatják, hallhatják az érdeklődők Földes László „hármasoltárát”, amikor is József Attila, Jim Morrison és Vlagyimir Viszockij verseiből, dalaiból ad válogatást Hobo a Művészetek Háza színpadán.-wj-Hétköznapi hazugságok A fővárosi Újszínház társulatának előadásában láthatták az érdeklődők Giorgio Pianosa: Mert a mamának így jó című darabját kedden este a Babits Mihály Kulturális Központ színháztermében. Múzsa bérlet harmadik előadásának nézői a darab előtt azon gondolkodhattak el, hogy ki is az a Giorgio Pianosa. Nos, azok tudják jól, akik kapásból rávágják, hogy Pianosa Pozsgai Zsolt írói álneve, vagyis a darabnak, amelyben senki és semmi nam az, aminek látszik, nem csupán a rendezője, de szerzője is a teátrum művészeti vezetője. A vígjáték a Giannutri család életét viszi színpadra, akik bergamói villájukban találkoznak hétvégenként, ahol a Mama várja őket. A kellemes, idilli időtöltést egy idegen érkezése zavarja meg, s az élet fenekestül felfordul. A hétköznapi hazugságok vígjátéka fordulatos és fondorlatos, harsány és olaszos. A főbb szerepekben Bánsági Ildikó, Lux Ádám, Gregor Bernadett és az Újszínház színész-igazgatója, Dörner György tűnt fel. -wj-Borokhoz hangolt kézműves bonbonokat kóstolhattak a Boregyetem hallgatói szerdán, a PTE-KPVK-n megtartott előadáson. A kiváló szekszárdi borokat a Bodri Pince és a Fekete Borpince, a hozzájuk való kézzel készült édességeket a soproni Kakas Bonbon szolgáltatta. Egy dinamikus kórházvezető Dr. Szentgáli Gyula, a Tolna Megyei Balassa János Kórház egykori igazgatója 1923. április 26-án született Szentgáli (Brunner) Lajos Gyula és Vámosi (Weisz) Hona fiaként. A II. világháborút követően, 1945 és 1962 között hétszer cserélt igazgatót az intézmény, pénz hiányában nem tudtak fejleszteni, a megszaporodott feladatok végrehajtására pedig a meglévő épület nem volt megfelelő. Egy hosszú távú kórházfejlesztési rekonstrukciós terv látott napvilágot, s ennek megvalósítását az új kórházigazgató, az 1961- ben kinevezett dr. Szentgáli Gyula nagyvonalú elképzelései, dinamikus vezetői stílusa alapozta meg. A tervek életre hívásában lelkes munkatársak segítették. A magasabb színvonalú, specifikus ellátás megvalósítása érdekében - az orvostudomány szakágakra válásának megfelelően - vadonatúj osztályokat alakítottak ki, de új laboratóriumot, valamint gyógyszertárat is építtetett. Szentgáli doktor elképzeléseinek megvalósításához gyakorlott törzsgárdára volt szükség, amelynek biztosítására a kórház területén orvoslakásokat hozott létre. Nővérszálló, nővériskola is épült, kórházi bölcsődét, óvodát is alapított, de még egy kórházi uszodát is kialakíttatott. A tudományos munkát, a tanulást, önképzést is ösztönözte azzal, hogy színvonalas könyvtárat rendezett be. Az intézményt hamarosan a Pécsi Orvostudományi Egyetem oktatókórházának nyilvánították, vezetőjét pedig címzetes egyetemi docensi kinevezéssel jutalmazták. Vezetése alatt a régi épületeket renoválták, így az ágyszám 1500-ra növekedett. Hazánkban elsőként Szentgáli ismerte fel a kórházirányítás terén a közgazdaságtan nélkülözhetetlen szerepét, de az informatika jelentőségét is méltatta. Szekszárdon 1975-ben modellkísérlet kezdődött: az intézet kapott egy R10-es számítógépet azzal a feladattal, hogy fejlesszen ki ebben a hardver-környezetben egy addig Magyarországon nem létező megoldást: egy kórházi információs rendszert. A Dokumentációs és Információs Központot dr. Bordás István gépészmérnök irányította. Ebből a részlegből nőtt ki később az országos feladatokat ellátó GYOGYINFOK, amelyet dr. Szentgáli Gyula már nem érhetett meg: 36 évvel ezelőtt, 1980. január 28-án elhunyt. Munkássága elismeréseként Szekszárdon utcát neveztek el róla. forrás: tmkorhaz.hu
