Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2016-01-24 / 3. szám

2016. január 24. , SZEKSZÁRDI »ASABWAP Storcz Botond: „így kell ezt csinálni, kérem!” Az Inger Nikoletta, Jámbor Attila edzőpáros világbajnoki ezüs­térmes tanítványaival, Nagy Viktóriával és Korsós Zsófiával Évzáró-évadnyitó rendezvé­nyét, közgyűlését tartotta az elmúlt pénteken a Szek­szárdi Kajak-Kenu SE a Fritz Pincészetben. Az eseményre a sportolók mellett - immár hagyományosan - a klub tá­mogatói és a versenyzők szü­lei is meghívást kaptak. Kívülről és belülről is látszik, hogy a Sió partján rendben mennek a dolgok - immáron hat éve. Adott egy karizmatikus edző-házaspár, Inger Nikoletta és Jámbor Attila, akik örömmel szentelik az ügynek a szabadi­dejüket, egy-egy évben sok-sok hétvégéjüket. Tudják értékelni, hogy azt csinálhatják, amit sze­retnek, s amit úgy tesznek, hogy abból közhaszon legyen: egy új sportág, egy komoly klub hosz­­szú távon észrevehetően mű­ködjön a megyeszékhelyen. Szerencsés egybeesés, hogy erre olyan támogatók is vevők városban - s most már azon kí­vül is -, akik érdemben tudnak segíteni, akik töretlenül bíznak az edző páros közösség és at­­moszféra-teremtő képességé­ben. Legalább annyira a szülők is, akik a háttérben nagyon is fontosak a „hétköznapok sodrá­sában”. No és az is jelzésértékű, hogy a jelentősebb szponzorok első emberükkel képviseltették magukat a rendezvényen, mi­képpen Ács Rezső polgármester személyében a város is. Jámbor Attila beszámolójá­ból kiderült: a hat éve alakult klub az idén összegyűjtött 301.5 pontjával a 18. helyett foglalja el a sportág cirka 140 bejegyzett hazai szakosztálya között. Még úgy is ott van a legjobb húszban, hogy nincs junior, felnőtt vagy masters versenyzője, és egyelőre a kenuval nem foglalkoznak... „Le a kalappal előttük” - mond­ta erre Storcz Botond, korábbi sokszoros világbajnok kajakos, a felnőtt válogatott vezetőedzője. Az est vendége arra a kérdésünk­re, hogy „hol a helye a szekszárdi klubnak az utóbbi ötben alakult szakosztályok között?”, azonnal kész volt a válasszal. „Az egyik, hanem a legjobb közülük! Utána is nézhetek, de nem a pontszá­mok alapján kell erre válaszolni, hanem a bázist, a gyerekszámot, a közösségként való működést, az edzésszámokat, a fokozatos­ság elvének betartását, a sokol­dalú lehetőségeket is látni kell, s ebben van a szekszárdiak előnye a többi újonnan induló klubbal szemben.”- Helyes, hogy alapvetően nincs nagy különbség a külön­böző életkorban levő verseny­zők képzésében - szakmázott kicsit Storcz. - Az is követendő példa, hogy Jámbor Attiláék több időt biztosítanak a speci­­alizációra, s ez a gyerekeknek és a klubnak is fontos. A vég­cél ugyanis az, hogy minden­ki megtalálja a neki megfelelő szakágat, s ezen belül a legjob­ban fekvő versenyszámot. Az a tény, hogy folyamatosan nő a gyerekszám, még egy olyan si­kersportágban sem szokványos, mint a kajak-kenu. Jönnek is az eredmények: országos bajnoki címek, válogatott kerettagsá­gok - fejtette ki véleményét a válogatott edzője. A képzeletbeli tablón kiemelt helye van persze a gyermek, kö­lyök és serdülő korosztályban a vidékbajnokságon első helyet szerzett versenyzőknek, az or­szágos bajnokságokon szerzett egy aranynak, két-két ezüst- és bronzéremnek, de a negyedik, ötödik és hatodik helyezésekből is lehetnek jobb eredmények - akár már jövőre.- Nem siettetünk semmit. Az a legfontosabb, hogy az ifjúsági korhoz érve sem hagyják abba a fiatalok a versenyzést, ami jel­lemzően megtörténik más klu­boknál” - mondja Jámbor Atti­la. - Itt vannak az ifistáink, akik kellőképpen sokat dolgoznak, de nem tudnak előbbre lépni a középmezőnynél. Ez nem azt jelenti, hogy majd U23-as, majd felnőtt versenyzőként csak eny­­nyire fogják vinni. Én továbbra is nagyon bízom bennük, és re­mélem, ők is hisznek magukban. Meggyőződésem, hogy lehet ré­szük olyan sikerben, amiről ál­modnak. Ha még sem, az együtt eltöltött évek így is meghatározó­ak lesz az életükben - vizionált az elnök, aki annak ellenére, hogy a maratoni szakágban versenyzett, edzőként nem akarja azt ráeről­tetni tanítványaira. Sőt, nagyon is nyitott a rövidebb, olimpiai távok felé. Azt mondja, bizonyos értelemben lehet átjárás is a két eltérő felkészülést igénylő szakág között. Díj eső hullott tavaly a szek­szárdi kajakosokra, a legjobb eredményeket szállító korosz­tályos válogatottaknak pedig jócskán kijutott a reflektor­­fényből: a serdülőknél Ádám Alexának és Nagy Viktóriának, a kölyök korosztályban Ács An­nának és Müller Bencének. A legjobb eredményt - mint arról tavaly lapunk is beszámolt - a Nagy Viktória-Korsós Zsófia páros érte el: a mezőny legfia­talabb egységeként ezüstérmet szereztek a győri maratoni vi­lágbajnokságon, az ifjúságiak mezőnyében. Ez a duó - noha egyesben eltérnek útjaik - né­hány évig nagy valószínűséggel még együtt marad, de már for­málódnak a Sió partján az újabb párosok, és a széles hátország­nak köszönhetően az eredmé­nyes négyesek összeállítására is adottak a feltételek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom