Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-01-24 / 3. szám
10 ^ SZEKSZÁRDI VASARMAP 2016. január 24. A kereszténység hitele forog kockán ■'b Megannyi különböző vélemény, meggyőződés osztja meg a keresztények nagy családját: az egyik csoport a történelmi egyházak alapján áll, míg mások a szabad felekezetek elvét vallják. Az egyik féltve őrzi a római katolikus hagyományokat, mások a reformáció irányát 1 tartják helyesnek, megint | mások pedig a keresztény í életkegyességet. Miként lehet ennyi különbözőség ellenére is egyezségre/ egységre jutni? A megoldást a sokféleség ellenére a Jézus Krisztusban történő egyesülés, eggyé válás jelentheti. Erről is szólt a hívekhez Vida Péter, aki az Ökumenikus Imahét alkalmából kedden a református templomban tartott igehirdetést. A katolikus káplán kiemelte: az ökumenikusság nem feltétlenül azt jelenti, hogy adjuk fel hagyományainkat, nézeteinket, hogy a merev eltérések ellenére egy közös egyházban egyesüljenek a hívek. Ettől ugyanis túl egyformává válna valamennyi felekezet, amely már az uniformitás felé vezetne. „Jézus végtelenül gazdag: megragad egyformán mindenfajta egyházat, általa kell megélni az egységet. Éppen úgy, ahogy egy karmester vezetésével különböző hangszereken csodálatos szimfóniákat lehet megszólaltatni. Jézusban kell éljünk, ahogy a madár számára a levegő, a halnak a víz, legyen életünkben ő az igazodási pont, az éltető erő” - hangsúlyozta a káplán. Vida Zsolt kitért arra is, hogy a más keresztény felekezetű emberekben ne a különbözőségeket lássuk, hanem azt: testvérek vagyunk Jézus Krisztusban. Szerinte a kereszténység hitele forog kockán, ha nem az egységre törekszik. Ez az egység ugyanakkor nem materiális, hanem lelki síkon történhet meg - amint arra Jézus is utalt. A kedd esti ökumenikus alkalmon dr. Kaszó Gyula református lelkipásztor és Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész is imát mondott és áldást kért a hívekre. Az idei imahét tematikáját a lettországi keresztények készítették elő, jelmondatát pedig Péter apostol első leveléből vették: „Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük!” (lPt 2,9). A házigazda református lelkipásztor ennek kapcsán emlékeztetett arra a kérésre: az idei imahéten vigyenek a templomokba egy-egy gyertyát, amely a világ világosságát jelképezi, illetve helyezzenek el kenyeret, amelynek sóba mártása a közösségé válást szimbolizálhatja. Az ökumenikus imahét eseményei sorában hétfőn, a belvárosi római katolikus templomban Vasadi Teodor baptista lelkész hirdetett igét, szerdán az evangélikus templomban dr. Kaszó Gyula köszöntötte a híveket, csütörtökön a metodistáknál Sefcsik Zoltán tartott áhíta-Több mint száz éve az ökumenikusság jegyében Egy New York-i anglikán pap, Paul Wattson 1908. január 18. és 25. között imanyolcadra hívta el a keresztényeket - függetlenül felekezeti hovatartozásuktól. Ettől az időponttól számítják az Ökumenikus Nemzetközi Imahetet, amely világszerte ezekben a napokban zajlik. Az Egyházak Ökumenikus Tanácsa, valamint a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa 1968-ban közösen adott ki imákat ezekre a napokra, támogatva az ökumenikus törekvéseket. A közös programokat a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT), valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia rendezte. A nyitó szertartást Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek és Bogárdi Szabó István református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vezette január 17-én, a Deák téri evangélikus templomban. tot. Pénteken, az újvárosi római katolikus templomban Gyurkó Donát metodista lelkész szolgált, január 23-án szombaton ismét az evangélikus templomban gyűltek össze a Jézussal kapcsolatot keresők. Gy. L. A főlevéltárnok: 115 éve született dr. Hadnagy Albert A Háromszék vármegyei Dálnokon, Dózsa György szülőhelyén látta meg a napvilágot 1901. január 21-én dr. Hadnagy Albert történész, a Szekszárdi Levéltár igazgatója. Kitüntetéses érettségi bizonyítványának köszönhetően jutott be a budapesti Eötvös József Collegiumba. Tanulmányai befejezését követően 1924 júniusában történelemtanári szakvizsgát tett, majd a bölcsésztudori szigorlatot is teljesítette. Kiváló előmenetelére való tekintettel állami ösztöndíjjal kiküldték a bécsi Magyar Történeti Intézetbe, ahol részben az egyetemi tanulmányait folytatta, részben a bécsi Statsarchivban végzett levéltári kutatásokat. Itt többek között összegyűjtötte az 1790/91. évi erdélyi országygyűlés levéltári adatait, de részt vett a Batthyány-kormány okirattárának gyűjtési és másolási munkálataiban is. Huszonöt évesen érkezett Szekszárdra, ahol 1926 júliusától kinevezték Tolna vármegye főlevéltárosává. A megyei levéltár fejlesztésére irányuló tevékenysége akkor bizonyult a legtermékenyebbnek, amikor a világháborús cselekmények feldúlta levéltárának újbóli rendezésébe fogott, és a háborús pusztítások után könyvtári és levéltári gyűjtést végzett a megyében. A főlevéltárosi tisztet több mint 40 éven át, egészen 1967-ben bekövetkezett haláláig látta el. Történelmi érdeklődése Liszt Ferenc szekszárdi kapcsolatai és Háry János legendája mögött húzódó történeti valóság felé vitte. Szerteágazó kutatásai során megannyi tanulmányt írt, így többek között Tolna megye parasztságának XVIII. századi történetéből, vagy a boszorkányság, betyárság helyzetéről a XVIII-XIX. században. Elkészítette az Aradon mártírhalált halt Gróf Leiningen-Westerburg Károly életrajzát, és feldolgozta Szekszárd város küzdelmét a gimnáziumáért. Dr. Hadnagy Albert munkásságát, a városért kifejtett tevékenységét 2007-ben - halálának negyvenedik évfordulóján - Pro Űrbe Szekszárd díjjal ismerte el város. SZV
