Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-06-26 / 25. szám
2016. június 26. , SZEKSZÁRDI VASARMAP Aranyeső hullt a borászokra Együtt támadnak a betegségek Aranyeső hullt a szekszárdi borászokra a Balatonfüreden megtartott 17. VinAgora Nemzetközi Borversenyen. A június 10. és 13. között megrendezett borversenyen 12 országból összesen 503 tételt bírált el az elismert szaktekintélyekből álló zsűri. A szekszárdi borászatok az idén is kimagaslóan szerepeltek a versenyen. Mindössze két nagy aranyat osztottak ki, ebből az egyiket a szekszárdi Mészáros Pince és Borház Grand Antiqua Cuvée 2012 érdemelte ki, amely így az idei verseny egyetlen nagy arannyal elismert vörösbora lett. Aranyéremmel összesen hetvenkét magyar bort díjaztak, ebből tizenhatot kilenc szekszárdi pincészet bora nyert el. A szekszárdi Fritz Pincészet és a Takler Pincészet három-három, a Bodri Pincészet, a Dániel Pince, illetve a Mészáros Pince és Borház 2-2 aranyérmet szerzett. Egy-egy aranyat nyert az Aliscavin Borászati Kft., a Mikóczi Pincészet, Dúzsi Tamás Pincészete és a Vesztergombi Pince. A legtöbb aranyérmes szekszárdi bor házasítás, de olyan jellegzetes szekszárdi fajtákat is díjazott a zsűri, mint a kékfrankos és a bikavér. A 17. VinAgorán a Fritz Pincészet lett a „legeredményesebb családi pincészet”, a legjobb merlot fajtabornak pedig a Takler Pincészet 2012-es Primarius Merlot borát választották meg. Két érem Londonból Két szekszárdi pincészet borát jutalmazták éremmel a Decanter World Wine Awards nemrég véget ért londoni mustráján. A világ egyik legfontosabb borversenyeként számon tartott Decanter World Wine Awards-on összesen 31 magyar borászat 64 bora indult. A szekszárdi borvidékről két pincészet, illetve bor kapott érmet: ezüstéremmel díjazták a Vesztergombi Pincészet Kékfrankos válogatás 2012 borát, míg a Vida Borbirtok Hidaspetre kékfrankos 2013 bora bronzérmet kapott. Ezen kívül elismerő oklevélben részesült a Takler Pince 2009-es Cabernet Sauvignon Reserve bora. Forrás: kadarka, net A szőlő-gombabetegségek veszélye megduplázódott, nagy a fertőzési nyomás - hívja fel a figyelmet dr. Fűzi István fejlesztési szakmérnök aktuális növényvédelmi helyzetjelentésében A lisztharmat már közel két és fél hónapja fertőzi ültetvényeinket. Ahogy az idő melegszik, a betegség lappangási ideje rövidül. Ha a hőmérséklet tartósan 25 °C fölé emelkedik, öt napra is lecsökkenhet. Ahol nem volt kielégítő a védekezés, ott a leveleket már vastagon borítja a lisztharmatszövedék, és egyre több bogyó válik a kórokozó áldozatává. A fertőzésveszély az elkövetkező szűk egy hónap során - amíg a bogyók fogékony állapotban lesznek - tovább növekszik, így a legkisebb védekezési hiba is súlyos következményekkel járhat - tudtuk meg Fűzi Istvántól. Az utóbbi tíz nap időjárása kedvezett a peronoszpóra számára. A nem túlságosan meleg időben gyakori volt a csapadék, és végig magas volt a páratartalom. A levéltünetek száma ugrásszerűen megnőtt, a fürtökön majd csak június utolsó vagy július első napjaiban jönnek elő - olvasható Fűzi István elemzésében. „Nem kétséges, hogy az olyan ültetvényekben, ahol nem volt megfelelő a peronoszpóra elleni védelem, tetemes fürtkárral járó megbetegedések alakulhattak ki. Sajnos, ez ellen most már semmit sem lehet tenni, csak az újabb fertőzések megelőzésére van lehetőség.” A peronoszpóra további fertőzése elsősorban a csapadék függvénye. Ha marad az esős idő, tovább nő a fertőzési nyomás, ha szárazabbra fordul, csökkeni fog. A legtöbb fajta fürtje nagyjából addig fogékony a peronoszpórára is, mint a lisztharmatra, tehát július közepéig. Egyes fajták, mint a merlot, a cabernet franc és sauvignon fürtjei azonban akár július végéig, augusztus elejéig is megbetegedhetnek. Ezek védelmére - ha úgy alakul az időjárás - különös gondot kell majd fordítani. B. Gy. Határtalanul: Erdélyben jártak a Garaysok A Garay János Gimnázium két osztálya, a 10. A és 10. C májusban egy hat napos tanulmányúton járt Erdélyben, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által menedzselt Határtalanul program sikeres pályázata tett lehetővé. A fő úticél Kolozsvár volt, ahol testvériskolájuk, a Báthory István Elméleti Líceum diákjai fogadták őket. Elsőként a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumot tekintették meg, majd Nagyváradon a Szent László Székesegyházat. Ezt követően a Királyhágón áthaladva, a csúcsai Ady-emlékházat látogatták meg. Másnap a líceum tanulói megmutatták Kolozsvár nevezetességeit, közte a Szent Mihály-templomot az előtte található Mátyás király szoborcsoporttal. Szabadidejében az egyik csoport koszorúkat készített, amiket aztán délután, a Házsongárdi temetőben helyeztek el Apáczai Csere János és Kós Károly sírjánál. Csütörtökön Torda városába látogattak el a Garaysok, ahol először a sóbánya tárnáit járták körbe, majd megnézték azt a római katolikus templomot, ahol 1568-ban - Európában először - kikiáltották a vallásszabadságot. A szekszárdiak megkoszorúzták a tordai csata magyar áldozatainak sírjait is a katonatemetőben. Pénteken a csapat tovább indult Válaszúira, ahol Kallós Zoltán néprajzkutató gyűjteményét látogatták meg. Később Marosvásárhelyen vettek részt városnézésen, de a túrából nem maradhatott ki a szovátai Medve-tó, a Békás-szoros és a Gyilkos-tó „felfedezése” sem. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban járva megemlékeztek az 1849 januárjában ártatlanul kivégzett helyiekről. Az utolsó nap Gyulafehérváron megnézték többek között a Batthyáneumot a hajdani csillagvizsgálóval, majd a Vajdahunyad várát. Út közben megcsodálták a hegytetőn magasodó Déva várát. Az utolsó állomás Arad volt, ahol megemlékeztek a 13 vértanúról és elénekelték a Himnuszt. SZV
