Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-06-26 / 25. szám
2016. június 26. „A gyerek nem az életre készül, hanem él” Apáczai Csere János-díjjal ismerték el Matókné Misóczki Mária négy évtizedes pedagógus és 21 éves intézményvezetői munkáját. A Garay János Általános Iskola és AMI nyugdíjba vonuló igazgatója a Pedagógusnap alkalmából vehette át a kitüntetést. Nem is választhatott volna más hivatást, akinek iskolaigazgató édesapja a példaképe emberileg és szakmailag egyaránt. így volt ezzel Matókné Misóczki Mária is, aki 1975-ben szerzett diplomát a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. Még abban az esztendőben tanítani kezdett a néhai kettes számú általános iskolában, ahová egy 5-ös iskolai és egy Gyermekek Háza - az intézmény igazgatójaként itt szerzett vezetői gyakorlatot - kitérőt követően, két évtizeddel később, 1995-ben tért vissza.- Rengeteg programot valósítottunk meg a Gyermekek Házában: szakköröket, kulturális rendezvényeket, tánc- és játszóházakat, hétvégi, közösségépítő programokat és tini diszkókat is szerveztünk - emlékszik vissza azokra az évekre Matókné Misóczki Mária. - Amikor 1995-ben megkerestek, hogy pályázzam meg a 2-es iskola igazgatói posztját, nem csak lehetőséget, de kihívást is láttam a feladatban. Szerettem Az Apáczai-díj Az Apáczai Csere János-díj az oktatási miniszter által adományozható szakmai elismerés pedagógusok és főiskolai, egyetemi oktatók részére, kiemelkedő oktatási-nevelésigyógypedagógiai munkáért. Évente legfeljebb hatvan díj adományozható: 30 az alap- és középfokú oktatásban, és ugyanennyi a felsőfokú oktatásban. A díjazott okiratot és egy 8 centiméteres, bronzból készült plakettet kap. volna, hogy az intézmény viszszanyerje korábbi vonzerejét, s ehhez újra magas színvonalú szakmai munkára, elhivatott és az újra nyitott tantestületre volt szükség. Azt gondoltam, csak akkor tudunk megmaradni, elmozdulni felfelé, ha mi, pedagógusok folyamatosan képezzük magunkat. A kollégák kezdetben nehezen vették fel a tempómat, de idővel minden a helyére került...- Négy cikluson keresztül irányította a Zrínyi utcai intézményt. Melyek voltak a „mérföldkövek”?- Az első évektől törekedtünk rá, hogy az újítások, innovációk terén az elsők között legyünk, ezért több megyei és országos pályázaton is indultunk. Aztán 1997-ben bekapcsolódtunk az országosan 50 intézményt tömörítő Önfejlesztő Iskola programba, amely igazán jó döntésnek bizonyult. A projekt keretében lehetőség volt folyamatos konzultációra hazánk elismert szakembereivel. Innen datálódik az újszerű látásmód, pedagógusaink módszertani, szakmai megújulása, a szervezési feladatok újragondolása.- Hét évvel később vágtunk bele az első EU-s pályázatunkba, a kompetencia alapú programok tesztelésébe. Remek lehetőség volt, hogy a gyerekek képességeit más módszerekkel és más, modernebb eszközök használatával fejlesszük.- Igazgatóként több szervezeti átalakítást, összevonást is megélt.- Igen, és ezek közül a 2000- es évek közepén, a Garay iskolával való „összeköltözést” éltem meg nehezebben vezetőként. Szakmai érvekkel kellett elfogadtatnom a közgyűlés döntését a pedagógusokkal és a szülőkkel, a lehető legkevesebb „sérülés” mellett. A Garayban nagyon jól működött a rajz-műhely, ezt szerettük volna megőrizni, ezért a kollégáimmal kidolgoztuk az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tantervét. Ehhez kapcsolódott aztán a drámatagozat, majd a társas- és moderntánc tagozat. Később a sióagárdi tagintézménnyel bővültünk, 2008-ban pedig a Liszt Ferenc Zeneiskola is „beolvadt” iskolánkba, de továbbra is önálló tagintézményként dolgozik.- A magas rangú kitüntetés pályája komoly elismerése.- Megtiszteltetésnek érzem ezt a kitüntetést. Örülök azért is, mert ez egyben elismerése az iskolában folyó szakmai munkának. Azt szoktam mondani: „a gyerek nem az életre készül, hanem él”. Vagyis az iskolának mindent meg kell adnia számára. Bízom benne, hogy nekünk, csapatmunkában sikerült. Két évtizedes vezetői pályám során sikerült egy nagyon jó pedagógus gárdát kialakítani, amelynek köszönhetően iskolánk újra keresett intézmény lett. Míg korábban „éppen csak” összejött két osztálynyi elsős, addig idén 51 kisdiák szülei tiszteltek meg bizalmukkal. Jó érzés, hogy ennyien „álltak” a felterjesztés mögé: a kollégáimtól kezdve az önkormányzaton, a KLIK vezetőjén át egészen a körzet országgyűlési képviselőjéig nagyon sokan támogattak.- Mihez kezd a „hirtelen jött” sok szabadidővel?- Nehéz szívvel, de szakmai szempontból nyugodtan adom át a karmesterpálcát az utódomnak, hiszen egy jól felkészült pedagógus csapatot vesz át. Nem szeretnék azonnal szakítani a hivatással, így ha a jogszabályváltozás lehetővé teszi, köznevelési szakértőként egy-két évig még vállalnék feladatot. Nyugdíjasként szeretnék több időt szánni a családomra, az unokáimra, és egyik kedvenc hobbimra, az utazásra is. fekete
