Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-06-19 / 24. szám
FOTÓ: KISS ALBERT 2016. június 19. 9 „ SZEKSZÁRDI MMBMP Népművészetünk a lélekből építkezik Nagy érdeklődés mellett, a Bogyiszlói Zenekar talpalávalójával nyílt meg június 10-én a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület húszéves jubileumi kiállítása a Babits Mihály Kulturális Központban. Arany Dénes decsi és Szilágyi Béla őcsényi református lelkész kezdeményezésében már 1929-ben akció indult a népművészetben rejlő nemzeti sajátosságok megőrzéséért. Ekkor alakult Decsen egyháziipari szövetkezet, majd 1934-ben létrejött a Sárköz Tolna Megyei Népművészeti Egyesület is, amely mozgalomként dr. Pilisi Elemér királyi ügyész személyére támaszkodott. A háború és az azt követő kommunista éra nem tette lehetővé az egyesületi munkálkodást, mígnem 1996 márciusában 36 alapító taggal, Csúcs Endre elnökkel és Németh Éva munkatárssal létrejött a ma is működő Tolna Megyei Népművészeti Egyesület, amely ma 111 művészt „tömörít”. Ők 35 megyei településről - sőt, a megyén kívülről is - mintegy húsz népi kézműves szakmát prezentálva tevékenykednek, igen magas színvonalon. A szervezet előadásokkal, oktatásokkal, táborokkal, kézműves bemutatókkal, országos pályázatokkal, zsűrizésekkel hívja fel magára a figyelmet. Tagjai közül öten már a „Népművészet mestere”, négyen a „Népművészet Ifjú mestere”, huszonheten pedig a „Népi iparművész” cím birtokosai. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége által létrehozott Király Zsiga-díjat négyen birtokolják. Munkájukban a hazai tárgyalkotó kézművesség hagyományainak felkutatását, megtartását, illetve továbbadását tűzték ki célul. „Azok a közösségek képesek különleges cselekedetekre, ahol tehetséggel, kitartással, valamint a vállalt hivatás megalkuvást nem ismerő szolgálatával gyarapítják a nemzedékeken keresztül épített életművet - ha úgy tetszik, kiteszik a lelkűket” - mondta a megnyitón Doncsev András, az Nemzeti Kulturális Alap alelnöke. Szavai szerint a fiatalok „megőrizve meghaladó” hozzáállásával „méltó helyet sikerül találni a magyar észjárásnak, művészetnek és örökségnek a 21. század Európájában is”. Fontos, hogy a népművészet alkotásai kellő védettséget élvezzenek a tömegcikkekkel szemben, annak érdekében, hogy az „évszázadokon át kitolódott örökségünk” ne vesszen el korunk pénzügyi-gazdasági érdekek által vezérelt világában - jelentette ki NKA alelnöke. Gy. L. Georg Spöttle: „A migránsokat lehetetlen integrálni!” A biztonságpolitikai berkekből hazánkban jól ismert német ex-rendőr, Georg Spöttle volt a vendége a legutóbbi Léleképítőnek. A szakértő, aki migránsügyben napi szinten vendége valamely hazai médiának, korábban a Bundeswehrnél ejtőernyősként, majd tartalékos katonaként szolgált. Járt már Afganisztánban, Szíriában, tanulmányozta az iszlám felfogás alapjait, egyszerű rendőrként pedig számos alkalommal kóstolt bele abba, milyen is, ha egy muszlim közösség az európai városokban párhuzamos társadalmat alakít ki. A szakértő megerősítette: nemcsak a balkáni útvonalon, de az olasz partoknál is egyre rosszabb a migráns-helyzet. Dél-Olaszország is egyre élhetetlenebb a tengerparton csövező, maguknak hullámpalából viskókat felhúzó migránsoktól. „Angela Merkel és Martin Schulz nem érzi magát felelősnek, azoknak a haláláért, akik a tengerbe fulladnak?” - tette fel a kérdést Spöttle a Garay gimnázium dísztermében tartott csütörtöki előadásán. A biztonságpolitikai szakértő szerint a beáramló személyek nem menekültek volna el hazájukból, ha a németek kancellárja nem hívta volna be őket Európába azzal a felelőtlen kijelentéssel, hogy „nincs felső határ”. Elképesztőnek tartja, hogy Merkel még az idén 400, jövőre pedig még 300 ezer menekültet akar betelepíteni kontinensünkre. Spöttle úgy értékelt: a migránsok soha nem fognak integrálódni a munkaerőpiacon. Már csak azért sem, mert - a Német Munkaügyi Hivatal adatai alapján - a másfél millió bevándorló nagyjából 10 százaléka iskolázott, többségük viszont teljesen analfabéta. Utóbbiak egész életük végéig szociális segélyen kívánják tengetni magukat. További érdekesség, hogy a másfél millió emberből eddig csupán 24 ezren kértek munkavállalási engedélyt (!), és a beérkezettek csupán 1,4 százaléka dolgozik. Egy statisztika szerint az év első 4 hónapjában ismertté vált 70 ezer bűncselekmény 45 százalékát a frissen érkezettek követték el, amelyen belül a bolti lopások viszik a prímet, míg a szexuális bűnelkövetések 80 százalékában írhatóak a számlájukra - lévén, hogy sokuk prostituáltnak hiszi az európai nőket... Az iszlám állam európai toborzásairól szólva a szakértő elmondta: tagjaik vallási köntösbe bújt szociopaták, akiknek „friss húst” jelent a kilátástalanságban élő muszlim személy. Németországban az emberek érzik már: ebből az áradatból nagy baj lehet. Oly annyira, hogy például nagykövetségi vacsorákon már a legnagyobb német cégek vezetői is - szóban legalábbis - „egymásnak esnek” a témában. Mindeközben a német sajtó ferdít, hallgat, és rögtön neonácinak bélyegzi azokat, akik „négernek” titulálnak egy afrikai embert. „Már ott tartunk, hogy átírják a színes bőrűekről szóló mesekönyveket” - hívta fel napjaink német történéseire a figyelmet Georg Spöttle. Az előadó egyetért az ideiglenes technikai határzárral és jónak tartja, hogy a magyar kormány népszavazást írt ki kvótaügyben, hiszen „nem erőszakolhatnak idegen tömegeket”, akiket adóforintjainkból kellene eltartani. Gy. L.
