Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2016-01-24 / 3. szám

I 2016. január 24. ^ SZEKSZÁRDI V1S1RV1I» Danyi Zoltán vehette át idén a Mészöly Miklós díjat Danyi Zoltánnal (balról) Szörényi László és Jankovics József beszélgetett a Mészöly Miklós Emlékházban Az életmű megőrzésében ko­moly szerepet vállaló Kocsis Imre Antal, a megyeszékhely korábbi polgármestere vehet­te át idén a Mészöly Miklós Emlékplakettet. A Kossuth-dí­­jas szekszárdi író emléknapján, január 19-én a Művészetek Házában tartott ünnepségen a Mészöly Miklós díjat Danyi Zoltánnak ítélték oda. „Nem tudunk szabadulni a kér­déstől, hogy mi a magyar, mi a helye a világban, van-e sajátos célvilágunk, s ha van, miért olyan, amilyen.” Mészöly Mik­lós szavai talán ma is éppoly aktuálisak, mint akkor, ami­kor papírra vetette e sorokat. A magyar kultúra ünnepének hetében talán valamivel köze­lebb kerülünk a fenti kérdéskör megoldásához. Mészöly Miklós életművét lapozgatva az ember valamiféle furcsa közösséget érez az íróval, s ez valahogy minden Mészöly konferencián ott lebeg a leve­gőben. Nem volt ez másként a Művészetek Házában kedden megrendezett Mészöly Miklós Emléknapon sem. Az érdeklő­dő közönség írók, költők, iro­dalomkedvelők előadásában - Lovas Csilla, N. Horváth Béla és Szkárosi Endre állt mikrofon elé - hallhatott Mészölyről. A 2011-es Mészöly-díjas Zalán Tiborról levetített portréfilmet követően került sor a hagyomá­nyos díjátadóra. A szülőváros önkormányzata által 2010-ben alapított emlék­plakettet idén aki a Mészöly életmű megőrzésében komoly szerepet vállaló Kocsis Imre Antal, a megyeszékhely koráb­bi polgármestere vehette át dr. Haag Éva alpolgármestertől. „Kocsis Imre Antal teljes el­kötelezettséggel, megértő, tá­mogató figyelemmel fogadta Polcz Alaine-től Mészöly Mik­lós hagyatékának felajánlását 2003-ban” - hangzott el a lau­­dációban. Ezt követően Szöré­nyi László irodalomtörténész, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke adta át a Mészöly Mik­lós díjat a vajdasági Zentán született Danyi Zoltánnak. A fiatal, 43 esztendős író 2001-től publikálja verseit, prózai mű­veit. A „Kivezetés a szövegből” című esszékötetét Hamvas Béla regényeiről írta, munkája során gondozta Hamvas levelezését és naplóit is. Tavaly a Magve­tő Kiadónál jelentette meg „A dögeltakarító” című regényét. Főhőse, miután átéli a délszláv háborút, a biztonságot és a sza­badságot keresi. Danyi regénye felkavaró történet arról, hogy az emberi létezés miként tud - és miként nem - szabaddá válni néha rémületes, néha felemelő körülményeinktől. A szerző a díj átvétele után a srebrenicai tömeggyilkosságra utalva azt mondta: a regény megjelené­sekor azt gondolta: „talán egy kicsivel könnyebb lesz a lelke a kivégzetteknek”. Az emléknap résztvevői dél­után előbb megkoszorúzták az író Bezerédj utcai szülőháza falán elhelyezett emléktábláját, majd az Irodalom Háza - Mé­szöly Miklós Emlékházban gyűltek össze az érdeklődők. A friss Mészöly-díjas Danyi Zol­tánnal Szörényi László és Janko­vics József, a Mészöly egyesület elnöke és alelnöke beszélgetett, majd a konferencia második felvonásának előadásait hallgat­hatták meg a résztvevők.-wj-ÜJIIIIIIIIIIIIIIIIIimillllllllllllllllllllllllllllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH | 2016. január - Mészöly Miklós: 1 Napló. Motívumok 1948-1955 | Középkék, keményfedelű, koc­­| kás füzet, 20 x 14,5 cm (Iro­­| dalmi gyűjtemény: Szekszárd | város letétje, 2006.) | Mészöly Miklós kéziratos | hagyatékában találhatók az | úgynevezett Műhelynaplók, | az 1948 és 1988 között kelet­­| kezeit noteszek, füzetek, ha­­| táridőnaplók. „Egyértelműen | alkotói előmunkálatokról ta­­| núskodnak, melyeknek értéke A HÓNAP a 20. századi magyar műve­lődéstörténet szempontjából sem lebecsülendő. Egy jelen­tős író műhelymunkájáról, igen széles körű intellektuális és szakmai érdeklődéséről, valamint fogékonyságának olyan összefüggéseiről tanús­kodnak, amelyeket megjelent művei alapján nem feltét­lenül azonosíthattak eddigi olvasói és művének kutatói” - írja Mészöly monográfu­­sa, Thomka Beáta, aki Nagy Boglárkával együtt sajtó alá rendezte a naplók anyagát. A Motívumok 1948-1955 címet viselő notesz a naplók közül az első, kék golyóstollal írott jegyzeteket és hosszabb sző-MŰTÁRGYA vegvázlatokat és beragasztott oldalakat tartalmaz. A napló értelmezését Szol­­láth Dávid „Végleges változatok a hagyatékból” című tanul­mányából idézzük: „A kötet körülbelül első száz oldalát kitevő jegyzetanyag család­­történeti és gyerekkori emlé­kek többé-kevésbé összefüggő felidézése. Ezek a jegyzetek a negyvenes és az ötvenes évek fordulóján keletkeztek, mégis, a nyersanyagnak a legnagyobb része csak a kései novellákban bukkan fel újra. Nemcsak kész (megírt vagy máshonnan át­vett) mondatok lapultak évti­zedeken keresztül a naplók lap­jain, hanem nevek, történetek, felvázolt jelenetsorok, művek | forgatókönyvei is. Tanulságos i megvizsgálni például a 82-83. | oldalon található, harmincnégy 1 jelenetet címszószerűen felső- | roló forgatókönyvet, amely az | első, 1948-1955 közötti napló- \ ból (pontosabban egy a naplóba | valamivel később beragasztott | lapról) került elő. A vázlat- | pontok a naplóban többnyire | kifej tettebb formában elbeszélt | történetekre utalnak. Egy-két | kivételtől eltekintve mindegyik | itt felsorolt jelenet felbukkan, | szétszóródva persze, a hetve- | nes-kilencvenes évek művei- | ben. A forgatókönyv tükrözi a | tervezett, de meg nem írt regény \ (vagy novella?) jelenetezésének | módját is, és tanúskodik Mé- | szöly korai formakereséseiről.” | (Forrás: wmmrn.hu/Lovas Csilla) | HIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM

Next

/
Oldalképek
Tartalom