Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2016-05-22 / 20. szám

2016. május 22. , SZEKSZÁRDI AASARMAP A város az ápolók helyben maradásáért dolgozik „Újra tudatosítanunk kell: múlt nélkül nincs jelen, je­len nélkül pedig nem létezik jövő"- hangsúlyozta Gliedné Tillmann Erzsébet, a Tolna Megyei Balassa János Kórház ápolási igazgatója az Ápolók Nemzetközi Napjának alkal­mából tartott múlt pénteki ünnepségen. A Vármegyeháza dísztermé­ben május 13-án zajlott ren­dezvényen Gliedné kiemelte: az ápoló szakmára a fejlődés, a megtorpanás, a visszafejlődés, majd az újabb lendületvétel volt többször is jellemző. Ezért is lényeges, hogy nélkülözhe­tetlenségüket elismerjék, hi­szen emberi életeket segítenek a világra, sorsokat kísérnek egy életen át, vagy épp kollégájuk mellett állnak a nehéz per­cekben. Az emberi élet értéke kapcsán arról beszélt, hogy az egoista számára az élet felbe­csülhetetlenül drága, a gyengé­nek nehezen elviselhető teher, míg a fiatalok csak az évek egy­másutániságát látják benne. Az élet az időseknek néha percek­ben mérhető, a betegnek pedig fájdalmas kínokkal jár. S„Mi arra esküdtünk, hogy az életet mindenáron védjük, és nehezen küzdünk meg azzal, ha ez nem sikerült” - konstatálta az ápo­lók szakmájának nehézségét az igazgató, aláhúzva: bíznak benne, hogy a mindkori kor­mányzatok is elismerik tevé­kenységüket, s egy idő után ez evidencia lesz. Az eseményen dr. Németh Csaba, a kórház főigazgatója arról beszélt: az ápolóknak a kórházi környezetben kell meg­találni boldogulásukat. Felhívta a figyelmet arra is: az ápolás az utóbbi évtizedekben külön tu­dományággá nőtte ki magát, amelyre az emberek sokszor „kovásztalan kenyérként, sem­mint sült cipóként” tekintenek. Azt kívánta az ápolóknak, hogy lelki megpróbáltatásaik ne szeg­jék kedvüket. Szekszárd polgármestere, Ács Rezső jelezte: sokszor megkér­dőjelezik az ápolók betegekért végzett munkáját, és tevékeny­ségük pozitív, vagy negatív közvetítéséért a média óriási felelősséggel bír. A magyar tár­sadalom öregszik, így az ápolók munkájára egyre nagyobb szük­ség mutatkozik. Abban, hogy a kórház is jobbá tegye az ellátást, a város partnere lesz az intéz­ménynek - közölte a polgár­­mester. Az elmúlt másfél évben három-négy közös projektet va­lósított meg a város és a kórház: ilyen volt a rehabilitációs köz­pont átadása és a munkakörül­mények javítása is. „Szeretnénk, ha még többen választanák ezt a szakmát, és itt maradnának a városban!” - mondta Ács Re­zső, leszögezve: azon dolgoz­nak, hogy Szekszárd vonzó hely legyen a fiatalok számára. Az Ápolók Napja alkalmából rendezett ünnepségen főigazga­tói dicséretet vehetett át: Balázs Márta szövettani/cytológiai asszisztens (patológiai osztály), Bitay Szilvia ápolási asszisztens (neurológiai osztály), Kurucz Béláné műtős szakasszisztens/ szakmai vezető (nőgyógyászati műtő), Marokityné Lantos Má­ria ápoló/geriátriai szakápoló (belgyógyászati utókezelő), Mészáros Ivett gyakorlatvezető/ gazdasági nővér (tüdőgyógyá­szati osztály), Patkó Andrásné gyermekápoló/gazdasági nővér (gyermekgyógyászati osztály), valamint Tóth Szilvia endosz­kópos szakasszisztens (gasztro­­enterológiai osztály). A Magyar Ápolási Egyesület kitüntetését Nagy Judit Krisztina, az újszü­lött osztály csecsemő- és gyer­mekápolója vehette át. Gy.L. Mi mindenre jó, ha bort kortyolunk? Tudja-e kedves olvasó, hogy ha a borospoharat harmadig töltik, az nem fukarság, pusz­tán a kóstolás szabályainak egyike? Vas-Guld Zsuzsanna élelmiszermérnök, a PTE KPVK munkatársa erről is beszélt május 9-én, „Az aktív idősko­rért - Szekszárdi Harmadik Kor Egyeteme" soros előadásán. A fenti kóstolóegység azért sem mellékes, hiszen annak érdeké­ben, hogy az illatok kiteljesed­jenek, továbbá, hogy az illat befogadása közben meg tudjuk pörgetni, szemrevételezni bo­runkat, nem kell tele töltenünk poharunkat. Az előadó szólt a borok savtartalmáról is, tekint­ve, hogy az felgyorsítja a szerve­zet anyagcseréjét. A folyamatért egyebek mellett a citromsav, a borkősav és a borostyánkősav a felelős. Az almasavból kelet­kezik a tejsav, amely a borok gyümölcsösségét - vajas-diós jellegét - emeli ki. A szőlő héjában (is) található „transz-rezveratrol” elnevezésű polifenol - a növény immunvá­laszként termelt vegyülete - jó­tékonyan hatással bír a szív és érrendszeri betegségekre, leköti a szabadgyököket, csökkenti a koleszterint. Ezért is lényeges, hogy a feldolgozásnál során mi­nél hosszabb ideig végezzenek erjesztést egészséges héjon. A fe­hérborokról érdemes tudni, hogy kiválóan védenek a vírusok ellen. Tulajdonságukat a sikiminsav és a quercetin vegyületek okozzák, s e tényt nemrég a Badacsonyi Sző­lészeti és Borászati Kutatóintézet állapította meg. Az egészségre jótékony hatás­sal bíró antioxidánsok (polifen­­olok) a minőségi borokból egy­re inkább kivesznek. Vas-Guld Zsuzsanna erre a jelenségre is felhívta a figyelmet, mivel - vé­leménye szerint - ezeket a ve­gyieteket fenn kellene tartani a borok érlelésénél. Különös, hogy a négy alap íz a borok világában is megjelenik: a Szekszárdra is jellemző löszös talaj például egy­fajta kesernyés ízvilágot kölcsö­nöz a helyi boroknak. A sósak Badacsonyra, Tokajra jellemző­ek - ott a vulkanikus kőzetek ás­ványossága nyújt ilyen ízérzetet. Az előadó hangsúlyozta: külön­böző klímájú országokban más­más fajtajelleget lehet kihozni egy borból. Hűvös éghajlaton a citrusfélék, az alma, a körte íz, mérsékelt övben a barack, míg a forró éghajlaton az ananászos, a banános zamat jelenhet meg. A szekszárdi borvidéken is le­hetséges „varázsolnia borokkal, például mediterrán stílusú char­­donnay-t készíteni. Gy.L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom