Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2016-05-08 / 18. szám

2016. május 8. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Szekszárdi majális - a nosztalgia jegyében Délelőtt még verőfényes nap­sütésben, délután viszont már esőben majálisoztak a szekszárdiak a Prométheusz Parkban. A Babits Mihály Kul­turális Központ első alkalom­mal szervezte meg „retro" stí­lusban a május elsejét. Kolbász, virsli, sör, zenés ébresz­tő a város különböző pontjain, tv torna kicsiknek, retro kiállítás fotókból és autókból. Sokszínű, változatos programmal várták a szervezők a Szekszárdi Retro Majálison az érdeklődőket, má­jus l-jén. A programokon több ezren vettek részt. Délelőtt a színpadon a helyi csoportok mutatkoztak be, ter­mészetesen a retro jegyében. Ott volt a fellépők között a Bartina, a Mozgásművészeti Stúdió, de a Tü­csök Zenés Színpad is. A színpa­di programok mellett rengetegen voltak kíváncsiak a Liszt Ferenc téren parkoló veterán járművek­re, illetve a kulturális központban nyűt „Régi idők majálisai” című fotókiállításra, amely a lakosság által beküldött képekből nyűt és május 18-ig tekinthető meg. Népszerű volt a kívánságmű­sor, azaz az „Önök kérték”. A gyerekek ügyességi versenyeken mérhették össze tudásukat. A látogatóknak a délelőtti jó időt követő eső sem szegte kedvét. A szervezők az égi áldás miatt dél­után négy órától a programokat a kulturális központban rendezték meg, így az esti Sub Bass Monster koncerten is több százan voltak jelen. A koncert olyannyira inter­aktív volt, hogy még a közönség soraiból is mikrofonhoz léptek és együtt énekeltek a nézők az előadóval. -wj-Huszonnégy éve indult az újvárosi halfőzős majális Az utóbbi évek május else­jéire általában nem jellemző barátságtalan idő ugyan távol tartott egy-két társaságot az Szekszárd-Újvárosi Katolikus Társaskör családi-baráti halfő­zős majálisától, de hét csapat az idén is benevezett a versenybe. A remek hangulat, ami immár 1993 óta jellemzi a május elsejé­ket a Szent István Házban, most is tetten érhető volt. Köszönhe­tően azoknak az ismert arcok­nak - társaskörön belül és kívül is -, akik az eddigi 24 ilyen ren­dezvény egyikéről sem hiányoz­tak, vagy legfeljebb egyik-másik­ra nem tudtak csak eljönni. A csapatok most is elkészí­tették a ponty-, vagy éppen ve­gyes halászlét, ahogy azt Pak­­stól Szekszárdon át a halfőzés Duna-parti „fővárosáig”, Bajáig szokás. Az elkészült étkeket be­mutatták a zsűrinek is, „hátha az övék az egyik legjobb”, de a lényeg most is csak az volt, ami negyedszázada hiánypótló mife­lénk is: a családi-baráti együtt­­létben történő közös ebéd, és az „szomszédolás”, a kulturált borfagyasztás melletti kvaterká­zás, a helyi és a nagyvilági hírek megvitatása, az egymás dolgai iránti őszinte érdeklődés, vagy a csendes elmélkedés. E szellemiség egyébként a társaskör valamennyi rendez­vényét áthatja. Hogy mi is ez, azt dr. Tóth Gyula orvos, önkor­mányzati képviselő három egy­szerű, de sokat mondó szóval összegezte: „együttlét, közös­ség, szeretet.” Az idei győztes a doktor úr lett, aki „echte” dunai vegyes halászléje készítésekor tett a bográcsba az alföldi szi­kes tóból származó ponty mellé dunai halat is, de dévérkeszeg is került a díjnyertes hallébe. A képzeletbeli dobogóra még két korábbi győztes fért fel: a második helyre a Töttös István által készített pontyhalászlét, a harmadikra pedig Assenbren­­ner Mihály főztjét rangsorolta a Módos Ernő vezette zsűri. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom