Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2016-04-10 / 14. szám

6 SZEKSZÁRDI VASARMAP 2016. április 10. Katasztrófavédelmi vetélkedő Obádovics prof. a Bélában Mit vihetünk magunkkal kitelepítés esetén? Többek között ezt is meg kellett mu­tatniuk azoknak az általános és középiskolás diákoknak, akik részt vettek a szekszár­di katasztrófavédelmi kiren­deltség ifjúsági versenyén, április 1-jén. A sportközpont területén meg­tartott verseny célja volt, hogy a katasztrófavédelmi ismere­teket elsajátító diákok részére lehetőséget biztosítson arra, hogy élményszerű versengés formájában adjanak számot az elsajátított veszélyhelyzeti ismeretekről, az ön- és mások mentésében szerzett jártassá­gukról, ügyességükről és fizikai felkészültségükről. A nap végére az is kiderült, hogyan kell segítséget kérni, és amíg a mentősök kiérkez­nek, miként kell megtölteni és elhelyezni a homokzsákot úgy, hogy az be is töltse rendelte­tését. A tűzoltás, tűzvédelem terén szerzett ismereteiket a vé­dőruházat használatával, put­tonyfecskendővel történő célba lövéssel bizonyíthatták, de egy sötét, színházi füsttel telített helyiségből egyik társukat is ki kellett menteniük. Tizenhét általános és közép­­iskolás csapat mérte össze el­méleti és gyakorlati tudását. Az első helyezést elért csapatok - a Baka István Általános Iskola és a Csapó Dániel Szakközépiskola együttese - a megyei versenyen folytathatja. Forrás: TMKI Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Obádovics professzor fogalom a magyar oktatás­ban. Az általa írt matematika tankönyvet 1959-ben adták ki, és azóta sem sikerült sen­kinek jobbat készítenie. A professzor úr kedden délután, a szekszárdi I. Béla Gimnázium Tudósklubjának vendége volt. Előadásában általánosságban beszélt a matematikáról, elma­gyarázta mi az, hogyan épül fel, és számos példát mutatott arra is, hogyan lehet használni, hasz­nosítani a mindennapi életben - mindezt személyes emlékek­kel és élményekkel színesítve. Dr. Obádovics J. Gyula, a ma­tematika tudományok kandidá­tusa, nyugdíjas egyetemi tanár és nem mellesleg igen színes egyé­niség. A most 89 éves profesz- 3 szór a magyar számítástechni­­¥ ka-oktatás egyik megteremtője: ! 15 könyv, 30 egyetemi jegyzet, | 52 tudományos publikáció szer­­| zője. Nevezetes tankönyvének megírása idején, a miskolci egyetemen tanított alkalmazott } matematikát. Arra kérték fel, hogy írjon egy olyan könyvet, amely egyszerűen, közérthetően megfogalmazza és összefoglalja a matematikai tudnivalókat a legelemibb dolgoktól a diffe­renciálszámításig. A felkérésnek olyan nagy sikerrel tett eleget, hogy Matematika című könyve immár 18 kiadást ért meg, és eddig közel félmillió példány­ban kelt el. Az I. Béla Gimnázium Tudós­klubjának Obádovics professzor volt a második előadója. Mint azt az ötletgazda, Lőrincz János tanár úr elmondta, a klub célja, hogy egyedi ismereteket adjon a diákoknak és olyan előadókkal ismertesse meg őket, akik saját területükön kiemelkedőt alkot­tak. Az első előadó dr. Bölcsföldi József csillagász volt, a harmadik meghívott vendég pedig dr. Kap­­péter István nemzetközi hírű pszichiáter főorvos lesz. B. Gy. Felhívás - a lakossághoz a rókák veszettség elleni védekezéséről 1. ) A veszettség gyógyíthatatlan, embernél, állatnál egyaránt halá­los kimenetelű betegség. A beteg­ség legfőbb terjesztője a RÓKA. 2. ) A védekezés leghatékonyabb, legkorszerűbb módszerét - a rókák veszettség elleni vakcinázását - Eu­rópában évek óta sikerrel alkalmaz­zák 1992 októberében hazánkban is megkezdődött a rókák vakcinázása. Első alkalommal a nyugati határöve­zetben, az osztrák határtól számított kb. 25-30 km-es sávban került kihe­lyezésre a csalétek-vakcina. 3. ) A vakcinát tartalmazó fólia kapszulát az ember számára bűzös, de a rókák által kedvelt ízű és szagú csalétekbe rejtik, amely gyufásdo­­boz alakú és nagyságú, szürkésbar­na színű. A róka, miközben mege­szi a csalétket, szétrágja a kapszulát is, így a vakcina bejut a szervezeté­be. A csalétek kihelyezése kis ma­gasságból, repülőgépről történik. 4.) A csalétekbe helyezett vakcina emberre, állatra ártalmatlan, VE­SZÉLYT NEM JELENT. A kihe­lyezett csalétekhez ennek ellenére NEM SZABAD HOZZÁNYÚL­NI! Semmi esetre sem szabad fel­vágni vagy széttörni, mert a vak­cina vírus a bőrbe, szájba, szembe, orrba, sebbe kerülhet. Amennyiben ez mégis megtörténik, az alábbi biz­tonsági előírásokat kell alkalmazni: a) ha a vakcina ép bőrfelületre kerül, elegendő a jódtartalmú fertőt­lenítőszerrel vagy ennek hiányában 70 %-os alkohollal történő lemosás. Mindkettő beszerezhető a gyógy­szertárakban. A jódtartalmú fertőt­lenítőszer használata során keletke­zett barnás folt szappanos lemosással eltávolítható. Ilyen jellegű érintkezés esetén védőoltásra nincs szükség; b) ha az oltóanyag friss sebbe vagy nyálkahártyára kerül, hala­déktalanul ORVOSHOZ KELL FORDULNI! 5.) A helyi vakcinázási kampány megkezdésétől számított tizen­négy napig az ebeket megkötve vagy zárva kell tartani és csak pórázon szabad közterületre vin­ni. A jelzett időszak alatt a kezelt területen a járási fő-állatorvos EB­ZÁRLATOT ÉS LEGELTETÉSI TILALMAT RENDELT EL! Ezek a korlátozó intézkedések elsősorban a vakcinázás haté­konyságát segítik azzal, hogy a kóborló ebek vagy legelő állatok ne vehessék fel a rókák számára kihelyezett csalétkeket. 6. ) Aki a vakcinázott területen el­hullott vadon élő vagy háziállatot talál, a tetemet hagyja érintetlenül és haladéktalanul ÉRTESÍTSE A LEGKÖZELEBBI ÁLLAT­ORVOST, A HELYI ÖNKOR­MÁNYZATOT vagy VADÁSZ­­TÁRSASÁGOT. 7. ) Kérjük, hogy a fentiekről gyer­mekét is tájékoztassa. 8. ) További felvilágosítással az Önök körzetében élő állatorvosok és orvosok szolgálnak. 9. ) A HELYI VAKCINÁZÁSI KAMPÁNY IDŐPONTJA: 2016. április 09. - április 13. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

Next

/
Oldalképek
Tartalom