Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)

2015-02-15 / 5. szám

2015. február 15. SZEKSZÁRDI VA§ARHAP 5 Régészet és informatika - a múltat szolgáló jövő A sikerességet nem a számok­ban látja: helyette a maradan­dó értékek teremtését tartja a legfontosabbnak a szekszárdi Balogh András, a Pazirik In­formatikai Kft. ügyvezetője. A céget a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége nemrég beválasztotta a dél-dunántúli régió 50 legígéretesebb vál­lalkozása közé.- A Pazirik Informatikai Kft. az első pillanattól kezdve első­sorban kulturális területen mű­ködik, a megbízóink többnyire múzeumok és közintézmények. Sokrétű a tevékenységünk, de valamiben mégis szorosan kapcsolódnak valamihez: a ré­gészet és az informatika iránti szeretetemhez és kötődésem­hez. A két dolog első hallásra nagyon távol áll egymástól, ám manapság már elkerülhetetlen a modern technológiai fejleszté­sek alkalmazása szinte minden területen. A kezdetektől fontos feladatomnak tekintettem a két szegmens összekötését, és ez által egy teljesen új terület kialakítását. A cégünk egyik kiemelkedő feladatának a ma már romos állapotban lévő régi váraink, templomaink és egyéb épített örökségünk szakmailag hiteles és rendkívül látványos bemutatását tartom. Ez nagyon összetett kihívás, beletartoznak a hagyományos képek, a törté­nelmi animációs filmek és az interaktív kiállítási informatikai elemek fejlesztése is. A szolgál­tatásaink között az ezekkel szo­rosan összefüggő robotrepülős kísérletek, 3D-nyomtatások és modern informatikai esz­közökre történő fejlesztések is szerepelnek.- Honnan ered a régészet iránti érdeklődése?- A szekszárdi Garay János Gimnáziumban Gesztesi Enikő volt az osztályfőnököm és a tör­ténelemtanárom. Már akkoriban is nagyon szerettem a történel­met, sokat olvastam a témához kapcsolódó könyveket. Bejártam a Wosinsky Mór Megyei Múze­umba, ahol sokat tanulhattam a szakemberektől, az ott töltött foglalkozásokon szerettem meg igazán a régészetet. A középis­kola után a Pécsi Tudomány- egyetem történelem-régészet szakára jelentkeztem, amit aztán az ásatási munkák és a cégalapí­tás után már sajnos nem fejeztem be. A munkám során egyre töb­bet foglalkoztam a régészethez és a muzeológiához kapcsolódó informatikai problémákkal, így kerültem kapcsolatba a térinfor­matikával és a 3D-grafikával. A megyei múzeumban végzett tér­informatikai munkámért lettem az Év térinformatikusa 2012-ben. Azóta több múzeumi elismerést is begyűjtöttünk: megkaptuk a Paksi Városi Múzeum tiszteletbe­li muzeológusa címet, majd 2013- ban Pro Museo - A múzeumért díjat a győri Rómer Flóris Művé­szeti és Történeti Múzeumtól...- ...és szerepeltek a National Geo­graphie magyar kiadásában is.- A simontornyai várról ké­szült egyik madártávlati 3D-ké- pünkkel 2011 októberében a g National Geographie magyar | kiadásának címlapjára is felke- | rültünk, ami akkor hatalmas ö H siker volt számunkra. A témáról szóló cikkben több képünket is felhasználták, majd egy előadást is tartottam erről. Ezt követően egy pályázat keretében elkészí­tettünk egy, a várról szóló törté­nelmi animációs filmet, amit már több mint 38 ezren láttak a legna­gyobb videómegosztó portálon.- Melyik projekten dolgozott a legszívesebben - és szakmailag melyik volt a legnagyobb kihívás?- Nagyon nehéz egyet kivá­lasztani, hiszen szinte minden feladathoz kapcsolódik valami érdekes szakmai kihívás, ta­pasztalat, történet. Ha mégis választanom kellene, akkor a Simontornyai várról készített munkánkat emelném ki, hiszen ezzel indult el az igazi rekonst­rukciós pályafutásunk. Ezt a rekonstrukciót még saját költ­ségen készítettük el, akkor még nem gondoltam volna, hogy ez a későbbiek során meghatározó irány lesz az életemben. Szak­mai kihívás szempontjából a diósgyőri várnak készített tava­lyi munkánk tekinthető talán a legnehezebbnek, hiszen ott spe­ciális, homorú vászonra készítet­tünk egy nyolc projektorral ve­tített, rendkívül nagy felbontású kori rekonstrukcióját, ami több szempontból is izgalmas, hiszen teljesen új látványvilágon és technológiai megoldásokon kí­sérletezünk. A feladat keretében 3D-nyomtatók segítségével ké­szítünk épületmaketteket. Készül egy új játékfejlesztésünk is, ahol az elkészült rekonstrukcióinkban lehet majd virtuálisan sétálni. Ezen kívül több magyarországi vár, templom és kastély 3D-re- konstrukcióján is dolgozunk. A tavalyi évben kezdtünk el először használni a rekonstrukcióknál térszkennereket és fotó3D-tech- nológiát, ahol a töredékes álla­potban fennmaradt köveket fo­tózzuk, majd abból egy speciális szoftver segítségével készítünk három dimenziós modelleket.- Mi az, ami kulcsfontosságú abban, hogy sikeres vállalkozást működtet?- A témából adódóan a folya­matos fejlesztést, a technológiai megújulást tartom a legfonto­sabbnak. Egy projekt lezárása utáni pillanatokban már azon gondolkodunk a csapattal, hogy a következő feladat során mivel lehetne még magasabb szintre emelni a minőséget és a kreativi­tást. Számomra a sikeresség mér­történelmi animációs filmet. A technológia teljesen új volt szá­munkra, számos kihívást kellett megoldanunk menet közben.- Min dolgoznak mostanában és mik az idei évre vonatkozó na­gyobb tervek?- Most készítjük Pécs váro­sának római, közép- és török céje nem a számokban és a muta­tókban van: a legfontosabbnak azt tartom, hogy maradandó értéket teremtsünk, hogy ezek a fontos kulturális üzenetek a társadalom minél szélesebb rétegeihez eljus­sanak. A legnagyobb elismerés az, amikor egy kiállításon látom a csillogó szemeket, és tudom, hogy az üzenetünk célba ért. -fl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom