Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-11-22 / 41. szám
1 a 2015. november 22. , SZEKSZÁRDI VASAB1AP Lezárult az idei helyitermék-fórumsorozat Második felvonásával lezárult erre az évre a „Helyi termék éve" szakmai fórumsorozat Szekszárdon. A Piactér „Placc" - Ifjúsági Közösségi Tér konferenciatermében november 18-án egyebek mellett olyan témákról hallhattak a megye kistermelői, mint az élelmiszertermelés, -előállítás és -értékesítés jogi feltételei. A jelenlévőket Ribányi József, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte, aki a helyi termékeket „helyi értékekként” definiálta. Németh Jánosné, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmiszer-forgalmazás Felügyeleti Osztályának munkatársa előadásában arról beszélt, hogy kik lehetnek kistermelők, s milyen kötelezettségeik vannak. Megtudhattuk: alapvetés, hogy a kistermelő a saját maga által megtermelt értékeket értékesítheti. Adózási szempontból a fogalom őstermelőt és egyéni vállalkozót is takarhat, ám semmiképpen sem lehet kft., vagy bt. Az őstermelőnek nem kötelező, hogy kistermelő legyen - ugyanez azonban fordítva is igaz. Annyi mindenesetre bizonyos: aki ilyen irányú tevékenységet kíván folytatni, regisztrálnia kell magát, ennek keretében pedig tevékenységét is köteles megnevezni. Németh Jánosné a „falusi vendégasztalról” is beszélt, amelynet szintén üzemeltethet a helyi terméket előállító. A kifejezés gasztronómiai tevékenységek bemutatását takarja. Amennyiben bizonyos munkafolyamatokat - mint például a füstölés, az aszalás vagy a szárítás - végez alanyunk, más magánszemélyek részére nem értékesíthet. Mindezen túl területi, illetve mennyiségi korlátái is léteznek ennek a tevékenységnek: utóbbi körben nyilatkozni kell arról, mekkora a minimális, valamint a maximális nyeresége, amelyet értékesíteni kíván heti és éves lebontásban. A kistermelő az általa előállított élelmiszert nem viheti külföldre: termékeit itthon kiskereskedelmi és vendéglátó egységnek értékesítheti, ugyanakkor a közétkeztetési létesítményeknek is eladhatja. Magyarország területén a nem állati eredetű alapterméket (zöldség, gyümölcs, vagy méz) saját gazdaságában, ahol előállította, vagy azon túl 40 kilométeres körzetben értékesítheti. Állati eredetű alaptermékre (tej, tojás, a hal) és a kistermelő részéről előállított élelmiszer (sajt, szalámi) szintén a fentiek vonatkoznak. A hústerméket a termelő a vásárló kérésére házhoz is szállíthatja, ám a területi korlátot ez esetben is be kell tartani, míg a kiskereskedelmi áru kizárólag végső fogyasztó részére adható el - értesültünk a további megkötésekről. Az állati eredetű, feldolgozatlan és feldolgozott termékek esetében hatósági állatorvosi bizonyítványra van szükség, továbbá a kistermelőnek nyilvántartást is vezetnie kell arról, milyen termékeket, hol értékesített. Termékein csökkenő sorrendben fel kell tüntetnie az összetevőket, a tárolási hőmérsékletet, a minőségmegőrzési időtartamot, hús esetében pedig a szállítási igazolást, de még a vágás időpontját is igazolnia kell - utóbbi papírt a hatósági állatorvos a vágóhídon állítja ki. A vállalkozónak szükséges nyilvántartást vezetnie a felhasznált takarmányról, a növényvédő szerekről, de még a különböző kártevőkről is. A higiéniai követelmények tekintetében szükséges az alapvető tisztaság és az ivóvíz minőségének biztosítása az élelmiszer előállításánál. Ez azt is jelenti, hogy káros anyag az élelmiszerben nem oldódhat ki, de például a csomagolóanyagokat is óvni kell mindenféle külső hatástól. A hulladék biztonságos tárolása, összegyűjtése szintén elengedhetetlen feltétel. A nyers tej előállításánál a jogszabály úgy szól: a termék nem állhat ugyanott, ahol az állatokat tartják, illetve azt 6-8 °C-on tartva 24 órán belül értékesíteni kell, míg, 0-6 °C-os hőmérsékleti tartományban 48 órán belül el kell adni a terméket. Hűtés nélkül két óra a felső határ. A tojás szempontjából megkötés az, hogy a termék egészséges állományból származzon; tiszta, száraz, hűvös, napfénytől jól védett helyen tartsák; a tojásrakást követően pedig 21 napon belül értékesítsék. A húsfeldolgozás során fontos a nyomon követhetőséget biztosítani. Lefagyasztani nem szabad, kivéve a vendégasztaloknál, az állattartásnál a nyomon követés alapját pedig a tenyészetkód, valamint az egyedi azonosító szám képezi. Némethné kiemelte azt is: saját gazdaságban nevelt baromfinak az számít, amely a vágást megelőző három hétig a kistermelő gazdaságában tartottak. A sertés, juh, szarvasmarha, kecske esetében ugyanez az idő három hónapra visszamenőleg tekinthető saját gazdaságban nevelt állatnak.- gyimóthy -
