Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-11-08 / 39. szám
, I i 2015. november 8. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Platnis fűtőkemence volt a „szekszárdi avarok” kályhája Igen sokrétű, a régészethez és a kultúrtörténethez kapcsolódó húszperces„villáme- lőadásokat"tartottak november 3-án, a Magyar tudomány napja alkalmából a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban az intézmény munkatársai. Czövek Attila régész-múzeo- lógus a szekszárdi Ipari Park területén 2008 és 2015 közötti időszakban végzett kutatómunka eredményeit mutatta be ez alkalomból, részletekbe menően. A szekszárdi kutató által vezetett ásatások egyebek mellett a mai Murexin Kft. telephelyén folytak, amely korábban a Duna-Sió-Sárvíz árterületét jelentette. Ez a „magaslat” az avar korban emberi megtelepedésre alkalmas volt, mely mellett később a Sárvíz egyik ága folyt. Majd'4000 éves sírok kerültek elő A vízfolyás által behatárolt domboldalon korábban dr. Rosner Gyula, a paksi városi múzeum egykori igazgatója végzett (még az egykori Mezőgép vállalat területén) ásatásokat: ezek során 800 avar, illetve 12 bronzkori sírhely került elő. Rosner akkori vélekedése szerint az ott talált avar kori település kerámiaközpontként szolgált. Ódor János Gábor, a megyei múzeum jelenlegi vezetője 30 évvel később - ugyanezen a területen - szintén feltárt jó néhány sírt. Érdekesség, hogy 2012-13- ban az Ipari Park területén lévő névtelen „utcácskákból” (hazai különlegességként) az egyiket Avarnak, a másikat Rosner Gyulának neveztek el, utalva az ásatásokra. 2008-ban a különféle építkezéseknek köszönhetően számos megelőző feltárást végezhettek itt a kutatók. Ugyanígy, 2012-ben, az Alisca Agrárház 2010 Kft., idén pedig a T-Trans Kft. által az Ipari Parkban építendő csarnokok helyszínén folytatódtak a feltárások. A régészek az említett helyszínen mintegy 11 ezer négyzetméternyi területet kutattak át: ennek során négy régészeti korból kerültek elő érdekességek. Emberi hamvak az edények vázában A középső bronzkorból a mészbetétes edények népének kultúrája bukkant elő - ez az edénydíszítések igen sajátos módja volt megyénkben. Hat darab, 3500-4000 éves ham- vasztásos sír is napvilágra került, melyek 20-30 edénymellékletet rejtettek. Dr. Szabó Géza PhD szekszárdi ré- gész-múzeológus véleménye szerint ezen edények egyenesen utalnak az eltemetett személyére, méretük és típusuk pedig korukra. Az itt talált mészbetétes edények érdekestált avar korból egy bolygatott gyermeksír bukkant elő. E korból 19 házat is találtak, sarkuk általában kő, római tégla, tég- lapakolásos kemence, tűzhely volt. A fűtőkemencék tetején platni volt, azokba pedig edénytöredékeket tettek a hőmegtartás érdekében. Az avar időszakból nagy mennyiségű kerámiaanyag bukkant fel: a fazekak vonal- köteg-díszítéssel készültek. Az avar korban kevés fémanyaggal dolgoztak, ennek ellenére egy bronz kolompot is találtak a kutatók. Ahogy 20. századi lőszereket, vegyi fiolákat, „modern szemetet”, illetve betontus- kó-alapokat is rejtett a föld. Az ozorai vár csak a belseje egy még nagyobb, elveszett várnak Ozorán a firenzei Scolari családból származó Filippo di Stephano Scolari XV. századi ország-báró várkastélynál is sége, hogy emberi hamvakat is kevertek bele, kitöltve az apró mélyedéseket. A késő vaskor időszakán belül négy ház, illetve két kisebb árokszakasz bukkant felszínre. Platnis fűtőkemence volt a„szekszárdi avarok" kályhája A hun korból, amely a Kr. e. 5. századot jelenti, egy nagyobb méretű házat is találtak. Az Krisztus utáni 7-9. századra daérdekes leletre bukkantak: itt 1980-tól folynak feltárási munkálatok, többek közt dr. Vízi Márta PhD régész-múzeológus vezetésével, akitől megtudhattuk: a jelenlegi négyszögletes palotaépületet egykor egy 15. század eleji, még méretesebb várkastély falai, körbástyás tornyai vették körül. Jelenleg ezeket a falakat próbálják meg rekonstruálni, szemléltetni, illetve újraépíteni. Gyimóthy L.
