Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-11-08 / 39. szám
r SZEKSZÁRDI VASARNAP 2015. november 8. „Ne engedjük, hogy a hősök kikopjanak életünkből!” Száz éve már javában zajlott az első világégés, hetven éve pedig a II. világháború zárult le. A két embertelen pusztítás helyi áldozatainak emlékére tartottak november 2-án halottak napján a szekszárdi alsóvárosi temetőben megemlékezést, ahol többek közt Szekszárd polgármestere, Ács Rezső, valamint Bíró László püspök osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. A rendezvény kezdeményezője Bíró püspök volt, akinek a helyszínen Bacsmai László esperes-plébános megköszönte, hogy szorgalmazta a megemlékezés létrejöttét, egyúttal köszönetét fejezte ki a városvezetés, illetve az alsóvárosiak hozzáállásáért, segítőkészségéért is. Amint arra az esperes felhívta a figyelmet: halottak napján azokra a szeretteinkre gondolunk, akik elköltöztek a földi lét világából, s hitünk szerint a tisztulás állapotában vannak, várják imáinkat, segítségünket. Ugyanakkor azokra is emlékezünk, akiket szeretteink nem kísérhettek utolsó útjukra, sírjukra soha nem került virág, soha nem gyújtottak rajta gyertyát: ők a háború áldozatai, akik idegen földön a hazáért, értünk ontották vérüket. Az eseményen Ács Rezső polgármester úgy fogalmazott: a hősök kezdenek kikopni életünkből: a mi feladatunk, fele- £ lősségünk, hogy ezt ne hagyjuk, ~ ne engedjük. „Amikor lehetősé- | günk nyílik rá, álljunk meg egy c pillanatra és próbáljunk meg rájuk emlékezni. Átértékelni mindennapjainkat, életünket és arra gondolni: milyen fiatal emberek áldozták fel életüket Magyarországért, hazánkért”- hangsúlyozta. Szekszárd első embere örömét fejezte ki, hogy sok fiatal is megjelent a rendezvényen, hiszen - mint mondta - számukra a történelem sokszor csupán távolinak tűnő események sora. Éppen ezért lényeges, hogy irányukban is megért- hetővé tegyük, mit jelentett az, amikor velük egykorú fiatalok elmentek otthonukból, majd soha többé nem tértek vissza, hősként áldozva fel életüket. „Sokat köszönhetünk nekik- annak az erőnek, amely őket jellemezte. Ez az erő bennünket is segít abban, hogy céljainkat megvalósítsuk a közösségért, Szekszárd város érdekében”- mondta a polgármester, aki ígéretet tett arra, hogy a város nagyobb figyelmet fordít az I. világháborús temetői parcellára, amelynek emlékművét az idő már igencsak kikezdte. Éppen ezért - tette hozzá - bízik benne, hogy a jövő ilyenkor tartandó megemlékezésen már egy új mementót is avathat Szekszárd. A szekszárdi világháborús parcellában ellenség és barát együtt van: magyar, olasz, szerb katonák, akik már nem háborúznak - megbékéltek egymással. Erről Bíró László püspök beszélt, kitérve arra is: egy háborút mindig az önzés indít el. Mint fogalmazott: az ember nem önmagában a világosság, az kapcsolataiban jelentkezik. Hangsúlyozta: Szekszárdon legelőször- a Szent István téri szobrot megelőzően - az alsóvárosi temetőben állítottak emlékművet az I. világháborúban elesettek emlékére, ám a II. világháborúban életüket vesztettek számára sokáig nem épülhetett mementó. Véleménye szerint valamennyi háború ősoka az önzés, amelyhez eszköz a fegyverkereskedelem is, legmélyében pedig Isten tagadása áll. Bíró püspök szerint meg kell találnunk a forráshoz visszavezető utat, ahol „még megvolt az emberi méltóság” - utalt a megemlékezések fontosságára. Jelenünk kapcsán kiemelte a párbeszéd fontosságát, egyben aláhúzta: a hősök emléke bennünket is hív a másokért való életre - arra, hogy az önzésen, az individualizmuson, önmegvalósításon felülemelkedhessen az ember. Mint mondta, április 4-e, az egykori kommunista ünnep, amely szerint hazánkban a szovjet csapatok által hivatalosan véget ért a II. világháború, két szempontból is hazug volt: nem jelentett felszabadulást, s nem akkor fejeződtek be a harcok... Az I. világégésben Szekszárdról az egykori olasz fronton található Doberdóba, vagy Szerbiába, Galíciába eltávozott katonákat felemlegetve kifejtette: fontos, hogy a város ne felejtse el hőseit, hiszen „az emlékezés az éltető szikra, amely őket mozgatja”. Az eseményen Kálóczi Andrea előadóművész Gyóni Géza Csak egy éjszakára... című versét mondta el, zárásként Kollár Tamás kántor közreműködésével a Boldogasszony anyánk dallamai csendültek fel. Dr. Haag Éva alpolgármester, Ács Rezső polgármester, valamint Csillagné Szánthó Polixéna, a humánbizottság elnöke koszorút helyezett el, illetve meggyújtotta az emlékezés lángját a világháborús parcella mementójánál. Őket a Tolna megyei katasztrófavédelem képviselői és a jelenlévők követték a tiszteletadásban.- gyimóthy Novemberién, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 59. évfordulóján Szekszárdon is néma főhajtással, gyertyagyújtással emlékeztek meg az áldozatokról. A Szent István téri ,56-os szobornál tartott összejövetelen számos szekszárdi polgárral együtt jelen volt Ács Rezső, Szekszárd polgármestere, dr. Haag Éva alpolgármester, Kővári László, az önkormányzat gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke, Csillagné Szánthó Polixéna humánbizottsági elnök, Máté Péter polgármesteri tanácsos, valamint több kormánypárti városi képviselő is. Gy. L.
