Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)

2015-10-04 / 34. szám

12 ^ SZEKSZÁRDI VASARMAP 2015. október 4. A környezettudatosság a fejlesztés mozgatója Befejeződött a „Szekszárd kö­zösségi közlekedés színvona­lának fejlesztése" című, DDOP- 5.1.2/B-11-2012-0002 azonosító számú pályázat. A záró rendez­vényt szeptember 24-én tartották a Garay Pincében, ahol Ács Rezső polgármester elmondta: a 175 mil­lió forintos fejlesztés - amelyhez 150 millió forintot pályázati támo­gatásként nyert el az önkormány­zat - még tavaly ősszel kezdődött a Csatári torokban található busz­megálló átépítésével, és most a digitális utastájékoztató rendszer átadásával zárult le. Ács Rezső a pályázat során megva­lósult fejlesztések egy részét maga mutatta meg a sajtó képviselőinek. A 7-es autóbuszjárat útvonalán, a Tes- co áruháztól a Béla király térig utazva érintették a Csatári-torokban találha­tó, kibővített buszfordulót, amely im­már két autóbusz egyidejű fogadására is alkalmas. A megállóhoz a bővítés során járdát építettek és parkosítot­ták a környezetét. A Béla király téri buszmegállóban aztán a polgármes­ter működés közben mutatta meg a dinamikus menetrendet megjelenítő digitális utastájékoztató rendszert, amely - térfigyelő kamerákkal ki­egészülve - a gerincvonalak mentén további 13 buszmegállóban szolgálja az utazó közönség kényelmét azzal, hogy GPS-adatok alapján pontos információt nyújt a buszok várható érkezéséről. A Garay Pincében megtartott záró rendezvényen a város első embere emlékeztetett: e pályázat részeként épült meg a Hunyadi és a Tartsay utca kereszteződésében az a jobbra kanyarodó sáv is, amely a vasúti átjáró tilos jelzése miatt ko­rábban kialakult forgalmi helyzetre adott választ. Ugyancsak ebben a fejlesztési csomagban valósult meg a Hunyadi utcától az autóbusz pálya­udvarig tartó kerékpárút felfestése, valamint két, a vasút- és az autóbusz állomásnál elhelyezett biciklitároló létesítése, amelyek összesen 30 ke­rékpár elhelyezésére alkalmasak. Ács Rezső hozzátette: a jövőben további fejlesztések várhatóak a me­gyeszékhely közösségi közlekedésé­ben, s ezeknek a környezettudatosság a mozgatója. A közgyűlés elfogadta, hogy Szekszárd városa pályázzon a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványhoz. Ennek keretében 17 buszöblöt látnának el díszburkolattal, amely az aszfalttal szemben nem gyú­ródik fel és egy esetleges javítás során könnyebben javítható. A Paks városá­val kötött együttműködés keretében a két önkormányzat közösen pályázik majd brüsszeli forrásokra elektromos autóbuszok beszerzésére. A polgár- mester szerint pozitív elbírálás esetén 5-8 éven belül nulla károsanyag-ki- bocsátású, csendes működésű, ki­sebb tömegű autóbuszok szállíthat­ják a szekszárdi utasokat, ráadásul a töltésüket a gázolajnál jóval olcsóbb éjszakai árammal oldanák meg. Ad­dig azonban először is felülvizsgálják a járatrendszert, hogy a tolnai megye- székhelyen is minél többen válasszák a tömegközlekedést. A záró rendezvényen a digitális utastájékoztató rendszer kivitelezé­sét végző cégek képviseletében Sóvá­gó János, a Sagemcom Magyarország Kft. vezető projektmenedzsere és Nagy Vilmos, a Vultron Kft. műszaki vezetője ismertette az informatikai rendszer működését. (x) ELEKTRONIKAI HULLADÉKOK: MODERN ÉLETÜNK VELEJÁRÓI BUM««» r ! I "“J kedd: 10.00-17.00 péntek: 10.00-17.00 szerda: 08.00-16.00 szombat: 08.00-12.00 ÖKO LOVAI csütörtök: 08.00-16.00 hétfő, vasárnap: szünnap E urópában az e-hulladék mennyisége évente 3-5%- kal növekszik, ami majdnem háromszor gyorsabb, mint a teljes hulladékmennyiség gyarapodása. Ennek ellenére a legtöbb kiselej­tezett elektromos és elektronikus berendezés nem gyűjtjük össze és nem hasznosítjuk újra. Magyarországon több mint 100 ezer tonna elektronikai hulladék keletkezik évente, ennek alig egytizedét használjuk fel újra. Az elektronikus és informatikai termékek generációi egyre gyorsabban váltják egymást, ezért rohamosan nő a belőlük származó hulladék mennyisége is. Csak Magyarországon 41 százalékkal nőtt tavaly a háztartásokban levő számí­tógépek száma. Az elektronikai és elekt­romos termékek gyártási hulladékai érté­kes másodnyersanyagok. Az elektronikai hulladékra a rendkívül változatos kémiai összetétel a jellemző. Tartalmaznak érté­kes, újrahasznosítható fémeket (nemes­fémek, réz, alumínium, vas) és káros, a környezetre és az egészségre ártalmas anyagokat (ólom, kadmium, berillium, higany, szerves komponensek). A leselejtezett, használatból kikerült elektromos berendezésekből szárma­zó elektronikai hulladék begyűjtését, újrahasznosítását az Európai Unió más tagországaihoz hasonlóan Magyaror­szágon is jogszabályok, rendelkezések szabályozzák. A begyűjtött és kézi vagy gépi bontással történő előkezelésből származó másodnyersanyagok - tisztí­tás, osztályozás után - újrafeldolgozás­ra kerülnek. Az e-hulladékok újrahasz­nosítása azért fontos, mert csökkenti a keresletet az olyan ritka fémek iránt, mint az arany és a réz. Továbbá a fém­bányászat okozta széleskörű társadal­mi és környezeti kockázatot is mérsékli. AZ E-HULLADÉKOK CSOPORTJAI: • Világítótestek, világítástechnikai berendezések: A fényforrások, vala­mint az azok működtetéséhez szüksé­ges eszközök, lámpatestek (pl.: fény­csövek, villanykörték, lámpák). • Háztartási gépek: A háztartásban hasz­nált, elektromos árammal működtetett eszközök (pl.: hűtőgép, mosógép, mikro­hullámú sütő, kenyérpirító, porszívó, stb.). • Szórakoztató-elektronikai berende­zések: Hang vagy képi jelek rögzítésé­re, vagy lejátszására alkalmas eszkö­zök (pl.: rádió, televízió, videokamera, hifi berendezés, stb.). • Információs (IT) és távközlési be­rendezések: Információ küldésére, megjelenítésére, tárolására alkalmas elektronikus eszközök (pl.: telefon, fax, mobiltelefon, nyomtató, billentyűzet, másológép, stb.). {00827!

Next

/
Oldalképek
Tartalom