Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)

2015-10-04 / 34. szám

2015. október 4. SZEKSZÁRDI YASARIAP Egy igazán laza munkanap a Jürgenhake Magyarország Kft.-nél Ilyen eléggé ritkán van egy három műszakban, nemzet­közi piacra termelő magyaror­szági, az autóipart kiszolgáló, egyszerűbb és bonyolultabb világítástechnikai kábeleket gyártó üzemben. Mármint, hogy ne lenne termelés. Nos, ezen a szeptember 25-ére eső pénteken a Jürgenhake Ma­gyarország Kft. telephelyén egy jó ideig a portáson és a német vendégeken kívül más nem tartózkodott. Semmi rosszra ne tessenek gondolni - éppen ellenkezőleg! Merthogy, mint egy varázsü­tésre, egy méretes, jeles al­kalmak, ünnepségek megtar­tásának apropójául szolgáló sátor állítatott fel a Korsófölde utcában - a kerítésen kívüliek számára bizonyára meglepe­tést keltve. Bent ezen a napon ugyanis megálltak a gépek, nem volt sem délelőttös, sem délutános, sem éjszakás mű­szak: a közel háromszáz, a cé­ges bulira meginvitált dolgozó­ra, néhány meghívott vendégre az önfeledt kikapcsolódás, a szórakozás várt ezen a napon. Legutóbb három éve volt ilyen a Jürgenhake-nél, de annak nyomós oka volt: a német cég egyetlen magyarországi leány- vállalata akkor éppen 15 éves jubileumát ünnepelte hasonló külsőségek közepette. Most nem volt kerek évfor­duló, de mégis létrejött egy, az akkori hangulatot idéző, de még azt is fölöző Jürgenhake-s buli, amit persze csapatépítő tréning­nek is nevezhetünk. De nem abban az értelemben, ahogy ezt úgy általában csinálják mife­lénk kisebb-nagyobb cégeknél. Itt, ezen a napon a munka még csak szóba sem kerülhetett! Illetve egyszer áttételes formá­ban, amikor rendkívül ötletes játékos ügyességi vetélkedők közepette jött egy olyan feladat, hogy úgy látomásra, minden mérőeszköz használata nélkül le kellett vágni a kábelekből egy meghatározott méretet, s a meósok pontokban kifejezve minősítették a produkciót. Egy­mást követték - egy jól sikerült iskolai teadélutánra emlékezte­tő-, a közönség soraiban is kel­lő vidámságot kiváltó feladatok (pingponglabdás, szívószálas), amelybe az itteni cégvezetés több tagja is bekapcsolódott, így például Füredi István igazgató, és Korsós Szilvia főkönyvelő is (ez utóbbi végig aktív, olykor moderátori feladatokat is ellá­tó jelenlétével fontos szerepet töltött be a szórakoztatóan laza, késő estébe hajló, nagyon jól si­került nap megszervezésében). A hangulat már déltől órá- ról-órára egyre csak emelkedett. Látszott, hogy mennyire élvezik ezt a meglepetésnek-, ajándék­nak szánt, csak róluk szóló munkamentes napot a dolgo­zók. Legyen éppen egy 16-17 évesről, vagy már a nyugdíjtól nem messze álló dolgozóról szó. A legjobb bulizenék folyamatos prezentálása mellett színpad­ra lépett a Jürgenhake itteni dolgozóiból álló, a manapság oly népszerű zumbát előadó tánccsoport, jelezvén, hogy a nagy-nagy figyelemkoncentrá­ciót, monotónia tűrést igény­lő munka után, tegyük hozzá: nagyon helyesen, így keresnek feltöltődést a fiatal korosz­tályt képviselő itteni dolgozók. Aztán, amikor az ide rendelt sztárfellépő Márió, az elmarad­hatatlan harmonikájával megje­lent a színpadon, az már egy az egyben a Sárközben még olykor előforduló sátras nagylakodal- mi hangulatot idézte. „A német cégvezetés kérte tő­lünk, hogy most, amikor lezá­rultak a nyári szabadságolások, amikor mindenki itt van, csinál­junk egy ilyen napot, amire az én személyes meggyőződésem szerint is látva azt a munkát, amit folyamatosan el kell végez­ni a nálunk dolgozóknak- min­denképpen szükség van. Szép gesztus, hogy van egy ilyen nap, ami együttes jelenlétről, a ki- kapcsolódásról szól” - jegyezte meg a hangulatnak magát szin­tén átadó Füredi István igazga­tó, aki még hozzátette: „fontos egy ilyen rendezvény azért is, mert a különböző műszakok­ban dolgozók, akik szinte csak látásból ismerik egymást, most valóban közelebbi ismeretségbe is kerülhetnek. Én mindenkép­pen javasolni fogom, ha egy mód van rá, ezentúl, minden évben legyen egy ilyen buli nap a Jürgenhake-nél.” A német cég is természe­tesen képviseltette magát, itt volt az ottani ügyvezető igaz­gató Andre Russ, aki min­denféle protokollt mellőzve, elvegyülve a sokadalomban, még szakácsi feladatokat is el­látott. Tagja volt a tulajdonos képviseletében érkező német delegációnak Heidrun Wag­ner főkönyvelő asszony is. A lazaságok közepette azért fi­gyelemre méltó dolgokra is sor került. Elismerték, jutal­mazták azokat a dolgozókat, akik már tíz-, illetve tizenöt éve szolgálják munkájukkal a céget, akik kiemelkedően tel­jesítenek, akik a fennmaradás, a továbblépés szempontjából a fontos gerincet jelentik a Jür­genhake Magyarország Kft. számára. (x) A Jürgenhake Magyarország Kft.-nél 15 éve dolgozók Illés Gézáné Lakics Gyuláné Bakó Jánosné Reizerné Garai Anikó Wirthné Balog Julianna Kovács Ferencné Tóth Józsefné Pataki Rita Karasziné Drinóczi Tímea Horváth Lászlóné Timii Viola Nemes Istvánná Palásti Ferencné Nagy Józsefné Orsós Józsefné A Jürgenhake Magyarország Kft.-nél 10 éve dolgozók Kovácsné Tóth Erika Sallai Sándor Mátrai Zoltánné Mátrai Gyuláné Jakab Ferencné Boros Anikó Szente Mihályné Bende Mária Orsós Katalin Juhász Csilla Szalai Istvánná Wiedemann Beáta Rafael Gyuláné Bende Éva Varga Attiláné Schatz Istvánná Csiga Ernőné Nyisztor Attiláné Hanák Andrea Veressné Bial Erika Totterveich Zoltánné Vörös Erika (00840)

Next

/
Oldalképek
Tartalom