Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-10-04 / 34. szám
^ SZEKSZÁRDI VASARNAP 2015. október 4. Sokféle kor lenyomata Szekszárdon Az elmúlt tíz évben több, mint öt hektáron végeztek ásatást a Wosinsky Mór Megyei Múzeum kollégái, melynek során közel hatezer objektumot tártak fel, több, mint tízezer tárggyal növelve az intézmény gyűjteményét - csak Szekszárdról és határából. E páratlan leletmennyiségből állított most ki emeleti termében a múzeum, méghozzá oly módon, hogy hagyományos, vitrines elrendezést ötvöztek újabb szemlélettel, megközelítéssel. Az M6-OS autópálya, a Sió Motel camping, Űjpalánk, a Béla király tér, a Vármegyeháza, vagy a Bezerédj utca, Alsóváros, az Obi áruház területe, továbbá az alsóvárosi temető - hogy csak néhány helyszínt említsünk, amelynek leletanyaga az őskortól a török korig bezárólag számos érdekességet rejtett. Amint a szeptember 29-i megnyitón a múzeum főépületében Odor János Gábor, az intéz- <jj mény igazgatója fogalmazott: az 3 új tárlatnak azért adták a „Nem | térkép e táj” címet, mivel - Rád- p nóti költeményéhez illeszkedve 2- fontosnak tartották kifejezni: a nézőpont az értékek bemutatása szempontjából igen lényeges, hiszen sokszor a helyiek is csak térképen ismerkednek a várossal. A kiállítást Szekszárd polgármestere, Ács Rezső adta át a nagyközönségnek, aki szerint a gyűjtemény visszatérést jelent a gyökerekhez, ugyanakkor 21. századi technikai megoldásokkal is él, mivel nem kronológiai sorrendben tartalmazza az ásatás során előkerült anyagokat- inkább térképszerűen, egy- egy területhez kapcsolódóan. Ahogy arra kitért: bízik benne, hogy minél több iskolás gyermek meglátogatja a tárlatot, melyben a tárgyak úgynevezett megelőző ásatások, „leletmentések” során kerültek napvilágra a földből, egy-egy beruházás építését megelőzően. Ásatásait legelőször a padlón kialakított Szekszárd térképen állva dr. Szabó Géza PhD régész főmuzeológus ecsetelte a megjelentek körében: ő az Obi és a Bricostore áruháznál, valamint az Alsóvárosi részen végzett kutatásokat, ahol újkőkor-végi, réz- kor-eleji tálak, kagyló karpere- cek, illetve rézgyöngyök kerültek elő. E tárgyak mind keleti népcsoportokhoz kötődnek, akik a keleti vidékekről érkezve árasztották el a Kárpát-medencét, új régészeti korszakot idézve elő - jegyezte meg a kutató. Találtak itt húsz-harminc mészbetétes edényt, amely a bronzkori kultúra anyaga, de például korongon készült kerámiák is felbukkantak- ez utóbbi leletek szintén ennek a keletről jövő technológiai robbanásnak következményei. Egy másik érdekes edényforma, a tejfeldolgozásra használt köpü- lőedény a népvándorlás és a középkor hozadéka, mely olyan iráni népek, mint a jászok megjelenésével érkezett e területre. A Bezerédj utca, amelynek vonalán magyar és török hadak egyaránt gyakorta átvonultak, szintén tartogatott meglepetéseket: e területen egy középkori, feltehetően Perzsiából a 16-17. században hazánkba került síita imapecsétet találtak. E tárgy szokatlansá- ga abban rejlik, hogy, a törökök- a szunnita iszlám irányzatot gyakorlók lévén - nem kedvelték az említett vallási felekezetet, így felettébb kérdéses, miként kerülhetett Szekszárdra e vallási tárgy. Már a Vármegyeháza területén és a Béla király téren végzett ásatásokról beszélt dr. Vizi Márta PhD régész főmuzeológus, aki az épület területén talált gótikus kápolnát hozta fel, mint jelentős felfedezést. Az árpád-kori kis kápolnát, amelynek helyén feltételezték, hogy Béla király sírja is előkerül, ugyanakkor nem találták meg: helyette az előbb említett templom maradványaira leltek, amelyekből elbontott részeket a Pollack Mihály által tervezett Vármegyeházába is beépítettek a 19.század folyamán. A város Árpád-kori temetője a mai szökőkút és a megyeháza között, illetve alatt terült el: ezen a helyszínen több mint nyolcvan sír került elő. Érdekes kérdés ugyanakkor az egykor szintén itt állt szekszárdi vár léte, amelynek nyugati fala a mai szökőkúttól a ’48-as emlékműig húzódott, s amelynek vonalát a tér felújításával szemléltettek is a városiak számára. A Garay téren található Obsitos ház alatti terület sáncárkának feltöltésére a 17-18. században került sor - ekkor markánsan megváltoztak a terepviszonyok, mind a vízvezeték, mind a megyeháza építésével. Itt egyébként kettős sírt is találtak, különböző ékszerekkel. Megelőző feltárással a Páskum utcai Alisca Agrárház területén nagyállattartó, tejgazdálkodáshoz kapcsolódó merítő edényeket, nagyméretű hombárokat, valamint égetett kerámiákat fedeztek fel, de ivókürtök, csecsemők táplálására szolgáló edények is előkerültek - erről már Czövek Attila régész főmuzeológus beszélt. Dr. Gaál Attila címzetes múzeum-igazgató a hetvenes évektől végez kutatásokat a 6-os számú főút Sió hídjától délkeletre lévő lápos, mocsaras területen, ahol egy pa- lánkvár nyomait találta meg. A vár felépítéséről 1596-ban III. Mehmed szultán rendelkezett, ahol többek közt lovakkal együtt eltemetett emberi csontvázakat találtak. E helyen a török alatt itt élő rácok településnyomai is felbukkantak, melyek téglalap alapú gödrökre ágasfás kialakítással épített kunyhók voltak. Ilyen típusú „házakban” gyakran Szekszárd belterületén is laktak - tudhattuk meg. A területen több nemesfém és fegyver is megmaradt, a korábbi időkből aranyfülbevaló, fokosok, lószerszám, tükör, fibula is előkerült - mely tárgyak mind az avar kaganátus területéről származtak. Az itt talált, 7. század elejéről származó növénymaradványok letelepedett életmódra utalnak, amelyekben szőlőmag is szerepel - célzott a korabeli borkultúrára a múzeum volt igazgatója. A mai Palánk érdekessége még, hogy térségében egyébként Szentmiklósról, egy középkori település létéről, is tudni lehet.- gyimóthy -
