Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)

2015-09-27 / 33. szám

, SZEKSZÁRDI VASARMAP 2015. szeptember 27. I # # 10,h Economic Forum of Young Leaders eptember 7-11,2015 Nowy Stof www.lorum-leaders.eu Idén immár tizedik alkalom­mal rendezték meg a fiatal vezetőknek szervezett gaz­dasági fórumot (1 Oth Econo­mic Forum of Young Leaders) a lengyelországi Nowy Sacz- ban szeptember 7-11. között. Az eseményre 42 országból több mint 350 résztvevő érkezett vala­milyen politikai, civil vagy gaz­dasági szervezet képviseletében. Az Európai Uniós tagállamok mellett sok fiatal érkezett a Bal­kán és a Kaukázus országaiból is. A Fidelitas képviseletében Pap Máté Tolna megyei alelnök, szekszárdi önkormányzati kép­viselő vett részt a rendezvényen, aki az Erasmus+ programon ke­resztül jutott el a fórumra. A rendezvény célja az Európát érintő legjelentősebb gazdasági, politikai és szociális kihívások megvitatása volt. Az idei esemény kiemelt témái a migrációs krízis és az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktusok voltak. Emellett fon­tos párbeszéd zajlott arról, hogy milyen hatékony támogatási for­mái lehetnek a fiatalok által elin­dított vállalkozásoknak, startup kezdeményezéseknek. Mind a meghívott vendégeket, mind pe­dig a hallgatóságot erősen meg­osztotta a TTIP-ről (transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény) folytatott vita. Az ötnapos fórum alatt a té­mák megvitatása különböző módon zajlott. Az interaktív rész során a szervezők 12-15 fős csoportba osztották a részt­vevőket, ahol minden csoport egy-egy problémát járt körbe. Ezeken a szűk körű beszélgeté­seken mindenkinek lehetősége volt arra, hogy kifejtse a véle­ményét az adott témakörben. Az interaktív foglalkozások mellett pódiumbeszélgetéseket, vitákat és politikai beszédeket egyaránt hallhattak a fórum résztvevői. A meghívott ven­dégek közül Európa számos országából érkeztek aktuálisan regnáló vagy egykori miniszter- elnökök, köztársasági elnökök, miniszterek vagy a gazdasági élet kiemelt szereplői. A fórum utolsó napján nemzetközi estet szerveztek a házigazdák, ahol minden résztvevőnek lehetősé­ge volt arra, hogy hazai, tradici­onális italt vagy ételt kínáljon a többi fiatalnak. Pap Máté szek­szárdi önkormányzati képvise­lő természetesen a legkiválóbb szekszárdi borokból tartott rögtönzött, rendkívül népszerű borkóstolót. SZV/szekszárdi önkormányzat A vártnál jobb lett a kukoricatermés Az augusztus közepénél is tovább elhúzódó szinte csa­padékmentes, rekkenő hő­séggel járó időszak után több­nyire besárgultak a kukoricák - még a kísérleti telepeken is ami nyilván nem tett jót a minőségnek. Az augusztus 20-a környékén megérkezett, néhány nap alatt lezúdult 100-120 mm eső már nem se­gít - hangoztatták akkoriban a termelők, akik felettébb gyenge termést, betakarítást prognosztizáltak. Egy hónap elteltével azonban - szerencsére - más képet mutat a határ. Amiből az következik, hogy az átlagos adottságú föl­deken, ahol követték a korszerű agrotechnológiát és ahol netán még a nedvességmegőrző ta­lajzárást is megcsinálták, ott elfogadható nagyságú, illetve szemállományú csöveket ta­karíthatnak majd be, az elő­reláthatóan hosszan tartó őszi időben a nedvességállományuk a kívánatosra csökken. Nem ritka az ilyen, akár hektáron­ként nyolc tonnával kecsegtető terület a megyében a Sió észa­ki vonulatától egészen le délig, Szekszárdon áthaladva. Mint azt a szekszárdi Minerág Kft. kísérleti telepének vezetője, Farkas György a megfigyelé­sei alapján elmondta: a Szek- szárd-környéki, folyamokkal határolt „Bermuda-háromszög- ben” (Sió-Sárvíz-Berek) minden aszályos évben a kritikus napok, hetek idején, ha csak néhány milliméterben mérhetően, de hullott le csapadék, ami nagyban segítette a túlélést a napraforgó és a kukorica esetében is. „Amikor júliusban ide, a te­lepre negyven milliméter is ér­kezett, már tudtuk, hogy a kö­vetkező súlyos aszályos időszak már nem okozhat komoly prob­lémát - így is történt” - jegyezte meg a telepvezető. Nyilván ennyire szép termés­sel (9,5 tonna), mint a Szekszárd határában levő kísérleti telepen, nem fogunk máshol találkozni még a hasonlóan jó adottsággal bíró közeli földeken sem, de a 8 tonna hektáronként Szekszár­don és a Sárközben jellemzően meglehet, ami azért megfelelő jövedelmezőséget biztosíthat a kukoricatermelőknek - ha a hektáronkénti költségeket is optimalizálták kétszázezer fo­rinton és ki tudják várni a mos­taninál magasabb áron (40-42 ezer forint) történő felvásárlást. Persze a homokosabb terüle­tek legrosszabbikán megeshet, hogy az öt tonna per hektár sem lesz elérhető, de nem ez lesz a jellemző az országosan is legjobb adottságokkal bíró Tolnában.- Közbelépett a „csodafak­tor”, ami megmutatta, hogy az egyes kukoricafajták tűrőké­pessége még azt is elbírta, ami augusztusban történt. Ezeknél a fajtáknál igenis jókor jött még az augusztus közepe után érkező csapadék - más fajtá­kon pedig nem segített az égi áldás - mondta Varga András, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége megyei szerveze­tének egyik vezetőségi tagja. - Igaz, már mi magunk, ter­melők is egyre többet teszünk azért, hogy a kukorica még jobban ellen tudjon állni a kri­tikus időszakoknak. Mélyebb­re tesszük a vetést, mint eddig, egyre többen megcsinálják a talajzárást - tette hozzá. Az, hogy az egyik tábla sár­gább a másiknál, vagy hogy találhatunk még zöld domi- nanciájú szárakat is - a kísérleti telepen és azon kívül is -, egyes gazdákra, termelőközösségekre lebontva is komoly elemzést, megfigyelést igényel. A fajtaválasztás kérdése is sokkal fontosabbá válik ma­napság, mint korábban. Nem mindegy ugyanis, milyen típu­sú földünk van. Itt a városban és a környékén legalább há­romféle különböző összetételű földdel találkozhatunk. Ahol elmaradnak az eredmények, megeshet, hogy a 140 féle ve­tőmagból az arra a talajra illőt választották ki. A fajtakínálati dömpingben a nedvességle- adó-képesség is szerepet ját­szik, amit a fajtatulajdonosok próbálnak is bizonyítani. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom