Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-09-06 / 30. szám
I 2015. szeptember 6. , SZEKSZÁRDI »4SARY4P Aki úgy festett csendéletet, „ahogy azt addig senki se látta” A húszéves korától csaknem élete végéig, 75 éven át alkotó budapesti születésű festő, Czóbel Béla (1883-1976) munkáiból nyílt különleges tárlat augusztus első felében a Vármegyeháza földszinti kiállítóterében. A festmények annak a szerencsés véletlennek köszönhetően kerültek Szekszárdra, hogy Szentendrén a művész múzeumát felújítják, Szekszárd pedig szívesen befogadta ideiglenesen az alkotások jó részét. A Wo- sinsky Mór Megyei Múzeum és munkatársa, Lovas Csilla kivitelezésében megvalósult szekszárdi kiállítótér augusztus 14-én nyílt meg. Ódor János Gábortól, az intézmény igazgatójától megtudhattuk: az időszaki kiállítás egyik apropója, hogy Babits és Czóbel kortársak voltak, így művei könnyen megférnek a költő szülővárosában. A Czóbel-gyűjtemény Szentendrén a Ferenczy Múzeum kezelésében van, amely a felújítás idejére átadta Szekszárdnak a művész munkáinak „egy szűk keresztmetszetét”. Az alkotó műveinek szín- és részletgazdagságáról Feledy Balázs művészettörténész, művészetkritikus ejtett szót, aki szerint Czóbel a 20. századi magyar festészet egyik legkülönösebb életművével rendelkező művésze. Egyedisége már életkorából adódóan is megmutatkozik, lévén, hogy tengernyi pályatársával ellentétben - akiknek rö- videbb alkotói szakasz adatott meg - Czóbel Béla megérte 93.- dik életévét, s folyamatosan képes volt a megújulásra... Méghozzá úgy, hogy egyedülállóan hosszú ideig festett. Sikere adódhat abból is Feledy szerint, hogy az alkotó „rendkívül fegyelmezett életet élt”, akinek időbeosztásában saját bevallása szerint a „déle- lőttök a festésé” voltak. Színekre épülő, a művészettörténész megfogalmazásával „varázslatos festészet” jellemezte őt, aki imádott portrét, figurát a vászonra vinni, gyakorta tükröket lógatott a háttérbe, annak érdekében, hogy megsokszorozza a térélményt, s, aki a modellek jelenlétét nemes egyszerűséggel csak „pózolásnak” titulálta. Czóbelt különös, sajátságos magyar stílusa tette halhatatlanná. Első sikere 1902-ben jött, amikor még be sem töltötte huszadikéletévét. A húszas években zsidó származásából kikeresztelkedett, a II. világháború zord időszakát Szentendrén élte meg, ahol Hatvani Ferencet, az akkor ismert bárót, műgyűjtőt bújtatta, mint már „katolikus” festő. Korán szívta magába a század- forduló művészeti ismereteit, s akkor volt Párizsban, amikor ott „dúltak az izmusok”. Barátja volt Picasso és még számos híresség, de ő minduntalan a maga útját járta, s rendre megmaradt a valós világ egyéni, sajátságos leképezésénél - hangoztatta Feledy Balázs, aki szerint a festő stílusán sokszínűség érződik - ebbe úgy beleértendő a szecesszió, mint az expresszionizmus. Czóbel Béla sosem készített társadalmi ábrázolásokat, tájat is csak a tájba ülve festett. Életműve Feledy szerint „hatalmas, mégis friss”. Sorozatokat egyáltalán nem alkotott, s - vallotta, „úgy fest meg egy csendéletet, ahogy azt addig senki se látta”. A századelő nagy magyar művészmozgalmainak részese volt, tagja a nyolcak avantgárd csoportnak (1909-18), ahová Pór Bertalan, Czigány Dezső és Orbán Dezső is tartozott - őket va- lamennyiüket Jean-Paul Laurens oktatta. Műveit kiállították a párizsi Salon d’ Automne és a Salon des Indépendants-en, ám Czóbel gyakorta részt vett a nagybányai művésztelep tevékenységében is, s 1939-ben végleg hazatért, Szentendrét választva otthonául - ekkor már 60 éves volt. A magyar forradalom évében a Csók Galériában állított ki, ,57-ben Párizsban, így elmondható róla: Budapest és Párizs közt „közlekedett” művészetével. Munkáiról elmondható, sohasem állt be a kommunista vonulatba, s nem vált proletár festővé. 1966-ban Budapesten, 83 évesen kapott műtermet. Utolsó éveiben Kratochwill Mimi monográfusa dolgozza fel óriási életművét. A szekszárdi kiállítás Bodo- nyi Emőke művészettörténész közbenjárásával jöhetett létre, aki kurátor is egyúttal. Az egyedülálló tárlat Szek- szárdon a Vármegyeházán szeptember 13-ig, hétfő kivételével 10-17 óráig tekinthető meg, szeptember 11-én 16 órától ingyenes tárlatvezetéssel.- gyimóthy Egy film, amiért összefogott a város! Legyél ott Szekszárdon a közösségi gyártással készült játékfilm díszbemutatóján! OBSITOS -Egy film, ami minden ízében Szekszárd Időpont: 2015. szeptember 16. 19 óra Helyszín: Babits Mihály Kulturális Központ Szekszárd (színházteremben) Jegyárak: Belépőjegy + ajándék: 4.900 Ft VIP Belépőjegy: 9.900 Ft (A VIP belépőjegy tartalmazza a vetítésen és a VIP fogadáson való részvételt, korlátlan, svédasztalos étel és italfogyasztással + egyedi ajándék). Jegyvásárlás: Amaryllis Ésküvő és Rendezvényszervező Iroda 7100 Szekszárd, Augusz I. utca 9-11. Telefon: +36-30/929-0740
