Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)

2015-08-30 / 29. szám

SZEKSZÁRDI lASARiAP 2015. augusztus 30. „A helyes út csakis a Szent István által kijelölt lehet” Augusztus 20-án délelőtt ökumenikus kenyérszente­lés és díjátadóval színesített ünnepi közgyűlés, este pe­dig zenés történelmi játék és látványos tűzijáték emelte a nemzeti ünnep hangulatát Szekszárdon. Államalapító Szent István ki­rályunk és az új kenyér ünne­pén ezúttal is a belvárosi római katolikus templomban tartott szentmisével kezdődött a vá­rosi ünnep a megyeszékhelyen. A misét celebráló Vida Zsolt káplán ezt követően a keresz­tény egyházak képviselőivel, dr. Kaszó Gyula református tiszteletessel és Sefcsik Zoltán evangélikus lelkésszel közösen tartott ökumenikus kenyérszen­telést. A misét követően a gyü­lekezet tagjai, a városi és megyei vezetők, valamint az ünneplő közönség - a megszentelt ke­nyeret kísérő Csurgó zenekar muzsikájára - együtt vonult le az ünnepi közgyűlésnek helyet adó kulturális központba. A Babits díszbe öltöztetett rendezvénytermében elmon­dott ünnepi beszédében Ács Re­zső polgármester hangsúlyozta: ezer éve élt eleink független, keresztény államot álmodtak és teremtettek. Ezért történt, hogy Géza fejedelem nem Bizánc felé fordult, István király pedig II. Szilveszter pápától fogadta el a koronát. „Érezték, hogy csak a hitnek van teremtő ereje, és tudták, hogy a keresztény Eu­rópa talajában csak keresztény állam képes gyökeret verni” - mondta a polgármester. Az ál­lamalapítás ünnepe évről évre emlékeztet bennünket, hogy a helyes út csakis a Szent István által kijelölt lehet. Szent kirá­lyunk nagysága abban rejlett, hogy a hit „sziklájára” építette az új, szuverén magyar államot. A függetlenség pedig többek között azt jelentette, hogy Ma­gyarország szabadon kiépíthette egyházát, rendelkezett erőforrá­saival és saját pénzt verethetett. Ma is örök elv a Szent István-i nemzeti függetlenség, amelyért napjainkban is tennünk kell itt, Európa közepén. „A függetlenségünk megőrzé­se nem európaiságunk feladását, hanem annak megőrzését jelenti nemzeti érdekeink érvényesítése mellett. Ha mi, magyarok nem védjük meg érdekeinket, senki nem fogja megtenni helyettünk” - fogalmazott Ács Rezső. A pol­gármester szerint augusztus 20-a a magyarság legjelentősebb ünnepe, amely az államalapítás mellett a Kárpát-medencei né­pek összetartozásának ünnepe is. A város első embere a legna­gyobb magyar, gróf Széchenyi István gondolatait idézve zárta beszédét: „Én soha nem tudtam, mint most sem tudok kételked­ni népünk egykori felvirágzásán. És ekképp, bármilyen kecstelen, elszomorító, sőt leverő színben mutatkozott is előttem honunk állapota, mindig fellelém ma­gamban azon vigasztaló hangot, hogy: ez nem lesz mindig így.” Az ünnepi beszédet követően került sor a városi elismerő díjak átadására. Szekszárd Város Dísz­polgára címet vehetett át Dúzsi Tamás borász, aki az „Év bor­termelője Magyarországon” díjat nyerte el 2014-ben, s így alanyi jogon részesült a kitüntető cím­ben. Halálának 20. évfordulóján a közgyűlés posztumusz dísz­polgári címet adományozott az 1948-ban Szekszárdon született Baka Istvánnak. A díjat a József Attila és Graves-díjas költő fia, Baka Tamás vette át. „Pro Űrbe Szekszárd” emlék­plakettet vehetett át több évti­zedes kiemelkedő munkájáért Jobbágy Valér, a Szekszárdi Mad­rigálkórus karnagya, aki 1981 óta dirigálja - a város jó hírét meg­annyi hazai és külföldi fellépésen öregbítő - Madrigált, valamint a Liszt Ferenc Pedagógus Kórus. Utóbbi díját a Szendrey Sarolta, kórus elnöke kapta meg Ács Re­zső polgármestertől. „Közjóért” kitüntető emlékplakettet vehetett át Baka István özvegye, a költő hagyatékát ápoló és a nevét vise­lő alapítvány ügyeit intéző Baka Istvánné, valamint Horváth Fe­renc egykori sportvezető, sikere­se vállalkozó, a Horfer Serleg Kft. ügyvezetője. Ugyancsak „Közjó­ért” elismerésben részesült a szol­gálatát 1939 óta lelkiismeretesen végző, ma 92 éves dr. Németh Pál, aki a szekszárdi evangélikus gyülekezet kántora, és ezzel a díjjal ismerte el a város dr. Muth Lajos, a Tolna Megyei Balassa Já­nos Kórházat másfél évtizeden át főigazgatóként irányító főorvos, valamint a kórház műtőblokkját 2007 óta vezető diplomás ápoló, Kovácsné Nagy Irma áldozatos munkáját. A „Szekszárd javáért” elismerést idén ketten vehették át: a kilenc éve alakult, közönségét vidám borda­lokkal szórakoztató Szekszárdi Muslincák Férfikar - a díjat Lányi Péternek adta át Ács Rezső pol­gármester -, és a tanyabetörések visszaszorításában oroszlánrészt vállaló Szőlő-Szem Mozgalom Civil Bűnmegelőzési Egyesület, amelynek emlékplakettjét Balogh László elnök vette át. A hagyomá­nyoknak megfelelően a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormány­zat által alapított, A Szekszárdi Németségért - Klézli János díjat is ezen ünnepség keretében adta át dr. Józan-Jilling Mihály, az önkor­mányzat elnöke. Az idei kitünte­tett Lányi Péter zongoraművész, zenetanár lett, aki 1996 és 2004 között a Magyarországi Német Színház (Deutsche Bühne Un­garn) zeneművészeti tevékenysé­gét irányította. Az ünnepi műsort Orbán György előadóművész szava­lata, a Bartina együttes tánco­sai és szólistájuk, Sipos Gergő előadása mellett a kitüntetett Liszt Ferenc Pedagógus Kórus, a Madrigál Kórus és a Muslin­ca férfikar fellépése színesítette. A díjazottak nevében Jobbágy Valér karnagy köszönte meg az elismerést, majd Ács Re­zső polgármester megszegte a megáldott új kenyeret, melyből aztán mindenki kapott kósto­lót. Az ünnepséget követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően megkoszorúzták Szent István szobrát. Az augusztus 20-ai program nem lett volna teljes az esti, tör­ténelmi zenés darab nélkül. A Prométheusz park színpadán ez­úttal Takács Tibor népszerű regé­nye, a „Klapka katonái” alapján készült „Klapka” című rock-mu­sicalt láthatták az érdeklődők. A mások mellett Földes Tamás, Ba­logh Attila, Makrai Pál és Gerde- sits Ferenc főszereplésével színre vitt, a hazaszeretet fontosságát a komáromi várvédők szemszö­géből bemutató zenés darabot követően tűzijáték zárta a városi ünnepet. Fekete L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom