Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-06-28 / 24. szám
4 2015. június 28. , SZEKSZÁRDI vmHuii Szent királyoknak fényes tüköré A Babits Mihály Kulturális Központban, a Szent László hermáról készült fotókiállítás megnyitóján elhangzott beszéd kivonata. Szent László Győrben őrzött ereklyetartójáról készült művészi fényképek bemutatása lehetőséget ad arra, hogy a megnyitó keretében köszöntsük Borbély Béla fotóművészt és szóljunk képeinek tárgyáról, a magyarok szentjeinek sorába emelt I. László királyról. A művész - ahogy a kiállításon róla olvashatjuk - majdnem fél évszázada készíti fényképeit; néprajzi tárgyú felvételeit, portré- és sajtófotóit. Elkötelezettje az egyháztörténeti kincsek megörökítésének, bemutatásának kiállításokon és díszes albumokban. Köszönjük neki az itt látható 21 képet a Szent László hermáról (15. századi alkotás). Segítségükkel felidézhetjük városunk védőszentjének emlékét. A róla szóló hatalmas irodalomból csak szemezgetve kicsit, kapcsolódunk a képekhez. Számos historikus könyv, köztük a Peer-kódex jegyzett fel szép sorokat a lovagkirályról: „Tagodban ékes, termetedben díszes, / Válladtól fogva mindeneknél magasb; H Csak szépséged császárságra méltó, / Hogy szent korona téged méltán illet.” A hozzánk, szekszárdiakhoz különösen közel álló Béla herceg 25 év körüli volt, amikor a lengyel fejedelmi házból választott felesége, Richeza ismét fiúgyermekkel ajándékozta meg. Géza az elsőszülött, második fiuk a Ladislaus, László nevet kapta, aminek jelentése: hatalom és dicsőség. I. Béla király (1016- 1063), a két trónörökös apja alig több mint ezer napig viselte a koronát (1060. december 6. - 1063. szeptember 11.). Trónörökös fiának, Gézának is rövid idő adatott, mindössze négy évig volt övé a trón (1074-1077). Öt öccse, László (1040 körül - 1095) követte az Árpád-házi királyok sorában, aki szigorú törvényekkel, de igazságosan vezette országát (1077-1095). Már életében, majd halála után is, sok dicsérő címmel halmozták el. így szól az egyik könyörgő ének: Édes árva hazánknak kívánt fő bajnoka, /Dicsőséges Szent László, ki voltál bástyája, // Török, tatárok ellen fegyverrel rontója, / Más sok ellenségnek vagy rettentő karja. Fohászokban, énekekben olvasható róla az ellenségeid legyőzője, a pogányok félelme, a szegények táplálója, vitézek példája, a kereszténység oltalmazó bástyája, a katonák védőszentje és több más magasztalás. A kegyes uralkodót tettei, hadi sikerei, a nevéhez fűződő csodák emelték a magyar történelmi legendárium magasságába. Érdekesek az egy-egy településre jellemző hagyományok, Szent László-emlékek, köztük pl. a Rábatamásiban gyűjtött sorok is. Június 27-re, László napra virradóan a rendre vigyázó lámpagyújtogató őr hangos énekkel emlékeztette a polgárokat: Éjfél után egy óra már, Szent László napja van már. Vác katolikus énekeskönyvében is olvasható László-nap köszöntés: Szenteljük ünnepét Szent László királynak... Teljes mai napon égi dicsérettel... Gazdag gyűjteménye van a bajban Szent Lászlót visszaváró énekeknek, melyekben a magyarok fényes lámpásától várták a segedelmet. Arany Jánostól olvashatunk erről Szent László füve című költeményében és a Toldi estéje ötödik énekében. Itt Laczfi hadakozik a túlerőben lévő tatár sereggel, amikor a többszáz éve sírjában pihenő Szent László siet segítségére. A tatárok így magyarázták vereségük okát: (...) László! László! / Az győzött le minket harcon; / A hívásra ő jelent meg, / Vállal magasb mindeneknél; Nagy lovon ült a nagy férfi, / Arca rettentő felséges; / Korona volt a fejében, / Sáraranyból, kővel ékes (...) Egyik legendás tettét, az elrabolt leány megmentését a kun harcostól, Nagy Benedek Béla király téren álló szép szobra örökítette meg Szekszárd számára (2001). Garay János betegen írt Szent László költeménye meséli el a történetet: Lenn a völgyben mint a karvaly/ Egy menekvő kúnfi nyargal / Szép leánnyal gyors lován (...) S László herceg lóra pattan, (...) I „Vesd magad rablódon át, / S rántsd a földre őt karoddal, / Ha máskép nem, önmagaddal / S esküszöm, megmentelek” (...) így biztatva a leányt, sikerül győznie Lászlónak a kun vitéz felett. Szekszárdnál maradva, Garay Alajostól is idézhetünk. Költőnk öccse plébánosként szolgálta egyházát és vállalt tisztséget az 1861-ben alakult Szent László Társulatban, melynek másodtitkárává választották. Ő Szent László magyar király tisztelete címmel állított össze imakönyvet (Pest, 1863). Ott olvashatjuk: Mennybéli áldás volt királyságod, / Mert törvényt tettél és igazságot (...) Téged a keresztény fejedelmek / Mint hősök csillagát kiszemeltek, / Hogy vezesd keletre a szent hadat (...) Szent Lászlóra emlékeztet Szekszárdon a róla elnevezett csurgó a Kálváriához vezető Munkácsy utcában (készült 2010-ben) és a király nevét viselő utca, iskola. Tolna megyei emlék a két kötetes Szakcsi kántorkönyv (1788-1789) és a Tinódi Lantos Sebestyén zenéjére írt ima, ami talán akkor született, amikor a lantos énekszerző Werbőczy István házánál vendégeskedett Döbröközön. I. László 1063 őszén járt Szekszárdon bátyjával, Gézával, amikor apjuk, I. Béla kívánságára annak elhunytakor itt készítettek számára sírhelyet. László királyt III. Béla sürgetésére avatták szentté 1192-ben. A néphiedelem szerint, ha veszély fenyegeti a magyarokat, Szent László „kijön” a sírjából, és győzelmet arat az ellenségen. A görög mitológiában Hermész isten fej ábrázolásával készült kőoszlopok - a hermák - mutatták az utat a vándornak és jelölték meg városok, országok határát. Az ókor múltával is divat maradt kiváló férfiak megtisztelése hermával, melynek egyik legszebb példája a magyarok Szent Lászlója. Kaczián János Honismereti Egyesület Fotókiállítással, kórushangversenyekkel, ünnepi misével idézték, idézik fel a hétvégén Szekszárd választott védőszentje, Szent László alakját. A Szent László emlékezete elnevezésű programsorozat csütörtökön Borbély Béla fotográfus „Szent királyoknak fényes tüköré” című, Szent László ereklyetartójának részleteit ábrázoló kiállításának megnyitójával kezdődött a Babits Mihály Kulturális Központban. A művész a győri székesegyházban őrzött Szent László-hermát huszonegy nagy méretű felvételen ismerteti meg a közönséggel az augusztus 23-ig látható kiállításon. A Művészetek Házában csütörtökön a Szekszárdi Liszt Ferenc Pedagógus Kórus és Szekszárd finn testvérvárosa, Tornio Chamber Choir Arios kórusa klasszikus és kortárs műveket adott elő, szombaton a Val Rendenából érkező Coro Cáré Alto férfi kórus északolasz népdalokat, a szekszárdi Gagliarda Kamarakórus mások mellett Eszterházy Pál feldolgozásaiból énekel darabokat. Ugyancsak szombaton Bíró László tábori püspök tart szabadtéri misét a Szent János és Pál-kápolna mellett Szent László tiszteletére. A programsorozat része lesz szombaton, a Béla király téren a magyar bor napján tervezett közös koccintás, amellyel Szekszárd versenyez a legnépszerűbb borvidéki település címért, és a szekszárdi bor és pörkölt ünnepe is. A Szent László-napokat 2001 óta rendezik meg a megyeszékhelyen. A király tisztelete Szekszárdon több évszázados múltra tekint vissza. SZV/MTI
