Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-05-31 / 20. szám
4 2015. május 31. SZEKSZÁRDI tüS4R»4|l Mi is az a kalinkázás? A pünkösd a keresztény egyház egyik legfőbb ünnepe, az egyház születésnapja, amely a húsvétot követő negyvenedik napra esik: neve a görög pentekosz- tész, „ötvenedik" szóból származik, az ünnep maga viszont zsidó gyökerekre vezethető vissza. A hagyomány szerint Krisztus mennybemenetelét követően az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték meg pünkösdöt. Arra, hogy miért is nevezik az egyház születésnapjának ezt az időpontot, magyarázat Péter apostol ekkor tartott prédikációja, amelynek hatására sokan megtértek, s megalakultak a legelső keresztény gyülekezetek. Egyházi köszöntés A pünkösdi ünnepkör egyik legfontosabb napja a Szent- háromság vasárnapja, azaz a pünkösd után következő első vasárnap: ennek kultusza a barokk korból eredeztethető, amely a pestisjárványok idején teljesedett ki. Búcsúnap is ez. Az Űrnapja, amely az ol- táriszentség ünnepe, szintén szorosan kapcsolódik pünkösdhöz: e nap az ünnep utáni második hét csütörtökjére esik: ekkor körmeneteket tartanak, s a templomkertben „úrnapi sátrakat” állítanak, melyeket sok helyütt rontást űző, gyógyító hatással bíró zöld ágakkal, lombbal, virágokkal, valamint megszentelt növényekkel díszítenek. A pünkösdi népszokásokat tekintve elmondható, benne keverednek a keresztény, az ősi pogány, illetve az ókori (római) elemek. A termékenység, a nász ünnepe, amelyben a virágok lényeges szereppel bírnak, úgy mint a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin, valamint a bodza. A Római Birodalomban májusban „Flórába” ünnepeket tartottak, amelynek mitológiai alakja, Flóra istennő a növényeket, virágokat képviselte. Innen eredeztethető a szokásrend, hogy a pünkösdi királyné fejét nagyrészt rózsakoszorú díszíti, míg egyes változatokban rózsaszirmot hint maga körül. Egyes néprajzi feltételezések szerint lehetséges, hogy a pünkösdi rózsa és a pünkösdi énekekben szereplő Szent Erzsébet kapcsolatban állott Szent Erzsébet tiszteletével, illetve a „rózsacsodával”. Népszerű ezeken a napokon a pünkösdi királyválasztás is, ahol a királyt ügyességi versenyeken, próbák keretében választották meg (lovaglás, birkózás, futás, sza- maraglás). Európa nagy részén a középkortól kezdve él e szokás, s sok helyen választanak májuskirályt, vagy pünkösdi királyt. Hazánkban a 16. századtól már ismert, írásos nyomok is ekkortól akadnak erről. A pünkösdölés énekes-táncos adománygyűjtés jellegű népszokás: az Alföldön ismert, eredeti formájában lányok és legények vettek részt benne, házról házra járva a faluban. A szóban forgó ünnepkörre jellemző volt a „pünkösdi királynéjárás”, azaz a termékenységvarázslással egybekötött pünkösdi köszöntő, amely a Dunántúlon még ma is él (Bújj, bújj zöld ág... szövegmotívum). A „zöldág-járás”, vagy „zöldág-hordás” szintén ismert momentum volt: ilyenkor az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, vagy a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek, amely védelemül szolgált a rontás, a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJ% Megemlékezés a trianoni békeszerződés 95.ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Szekszárd, Béla király tér. Országzászló 2015. jÚNIUS 4. (CSÜTÖRTÖK) 16 ÓRA Beszédet mond Acs Rezső Szekszárd MJV polgármestere Zenés irodalmi emlékezés az I. Béla Gimnázium diákjainak előadásában Gyertyagyüitás az Országzászlónál „DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA 1944-45" Kiállítás megnyitó június 4.17 ÓRA HELYSZÍN; BABITS MIHÁLY KULTURÁLIS KÖZrONT BAKTA GALERIÁIA S/fl SPM-f MJKVV BABITS MlHÁLYÚÉULTURÁI IS KÓ/PONI ÉRI RK TEMPLOM boszorkányok ellen az ősi termékenységvarázslások emlékére. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. A leányok énekelve, kapun átbújva, kaput tartva járják végig a falut, s körtáncot járnak. Ismert volt a „törökbasázás”, vagy a „borzakirály”, megint másik néven a „rabjárás”, melyek Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak elterjedtek pünkösdkor. A „hesspávázás” Udvarhelyszéken és a Sóvidéken ma is élő szokás, amelynek során 10-12 éves lányok és fiúk királyt és királynét, valamint egy nyoszolyólányt választanak maguk közül. Jellemző volt sok helyen a pásztorok, gulyások, csikósok, juhászok és kondások megajándékozása is: Hajdú- böszörményben például mindenki, aki állatok őrzésével foglalkozott, kalácsot, bort kapott. Sok helyen cselédvásárt is tartottak, s e napon szedték össze a báránydézsmát, míg a pásztorok úgynevezett pünkösdi garast kaptak. Tolna megyében, Bátán és a sárközi Szeremlén a májusi „kalinkázás”, „csónakázás”, vagy „ladikázás” volt szokásban. Ez utóbbi helyen, e napon a leányok udvarlóiktól díszes evezőt kaptak ajándékba. Bács-Bodrog vármegyében, Topolyán a fiúk hajnalban pünkösdi rózsát tettek választottjuk ablakába, akik búzavirágból, pipacsból koszorút fontak a fiúknak. Hazánkban pünkösdkor a teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Akadt, ahol kenyérhéjat égettek, hamuját pedig a gabonaföldre szórták a jó termés, gazdag aratás érdekében. (Forrás: Ku- csera Klára/Tátrai Zsuzsanna/ Réső Ensel Sándor néprajzkutatók). Gyimóthy Levente
