Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)

2015-04-26 / 15. szám

2 2015. április 26. ^ SZEKSZÁRDI VASARMAP Háromszoros arany a merlot-nak A szekszárdi Fritz Pincészet kettő, a Halmosi Pincészet egy aranyérmet szerzett a francia- országi Challenge Internatio­nal duVin borversenyen. A Bordeaux-ban található Bourg-sur-Gironde-ban megtar­tott versenyen összesen három arany, egy ezüst és négy bron­zérmet szereztek a szekszárdi borászok. A zsűri aranyéremmel díjazta a Fritz Pincészet 2011- es Merlot Prémium, valamint Papillon Merlot 2012-es borát, illetve a Halmosi Pincészet 2009- es Merlot Négykezes Válogatását. Ezüstérmet kapott Dúzsi Tamás 2011-es Görögszó küvéje, míg a bronzok a Fritz Pincészet 2012- es Cabernet Franc borának, a Vi­rághegyi Bor Kft. 2009-es Caber­net Sauvignon és a 2011 -es Vezér cuvée-nek jutottak, de bronzér­met kapott a Vesztergombi Pin­ce 2012-es Cabernet Sauvignon válogatása is. Ezúttal is igazolódott a tétel, miszerint egy borversenyen elért eredményt a bor aktuális állapota és a zsűri szubjektív döntése határozza meg, hiszen a közelmúltban, a Vinalies In­ternationales nemzetközi ver­senyen a világ (egyik) legjobb vörösborának megválasztott Görögszó ezúttal „csak” ezüst-, míg a szekszárdi borversenyen nagydíjas Vesztergombi caber­net bronzérmet kapott. A magyar borászok egyéb­ként összesen húsz arany, húsz ezüst és huszonnégy bronzér­met szereztek a 2015-ös Chal­lenge International du Vin bor­versenyen, ahol 34 ország 4220 bora és párlata méretett meg. A tokaji borászok hét, az egri­ek hat, az etyeki és a szekszárdi pincészetek három-három, a villányi borászok egy aranyé­remmel járultak hozzá a nem­zetközi sikerhez. Forrás: kadarka.net Segítsünk az Obsitosnak! A film készítői egyedi, modellértékű, Szekszár- don forgatásra kerülő film megvalósításához szeret­nének támogatást kérni. Az Obsitos (Az Obsitos kocsmája) különlegessé­ge, hogy közösségi gyár­tással készül, illetve egész estés játékfilmbe ágyazott történetben jeleníti meg a várost. Az érzelmekkel, humorral, kalandokkal átszőtt történet­ben megjelenik Garay János 1843-ban született elbeszélő költeményéből ismert, világ­látott, kiszolgált katona, az obsitos is. Kindl Gábor producer el­mondta: a vállalkozások ré­szére már 50 ezer Ft + ÁFA összegtől tudnak megjelenést biztosítani a filmben illetve a filmhez kapcsolódóan. Mindenkivel egyedi, kö­zösen kialakított szerződést kötnek. A filmgyártást lebonyolító vállalkozás regisztrált film­készítő a Nemzeti Filmirodá­nál és reklámszolgáltatói jo­gosultsággal is rendelkezik. Az előforgatások 2015. április 24-én kezdődtek. A díszbemutató - Szekszár- don soha nem látott filmes program keretében -, az idei Szüreti Napok kapcsolódó programjaként, szeptember 16-án lesz. Az eseményre a támoga­tóknak VIP-belépőt biztosí­tanak. A film készítői nagyon fontosnak tartják, hogy Szekszárd életét meghatáro­zó vállalkozások egy ilyen nagyszabású, egyedülálló filmben megjelenjenek. SZV Kertek alatt a szőlőpusztító Az úgynevezett állati kártevők (lepkekabóca, amerikai sző­lőkabóca) az elmúlt években megjelentek a Kárpát-meden­ce szőlőskertjeiben is, de ko­molyabb kártételeket sem a kisebb, sem a nagyobb ültet­vényekben nem okoztak - s az ellenük való védekezés sem okozott problémát a gazdák­nak. Még a nem védekezés is belefért. Eddig! A tudósok kiderítették, hogy a fentebb említett kórokozók (is) terjesztik a szőlőre igen komoly veszedelmet jelentő, aranyszínű sárgasággal járó fitoplazma-beteg- séget. Ez Nyugat-, illetve Dél-Eu- rópában már korábban megjelent, ám a közép-európai térség sokáig tünetmentes volt. Alapvetően még most is az, ám a Zalai borvidék­hez közeli szlovéniai ültetvénye­ken már találkoztak a fitoplazma megjelenésére utaló, gyanúsan elsárgult levelekkel - tudtuk meg dr. Vörös Gézától, a megyei kormányhivatal növényvédelmi igazgatóságának vezetőjétől. Mint mondja: igenis számolni kell előbb-utóbb a fitoplazma magyar- országi megjelenésével. Egy karanténbetegségről van szó, amely tőkéről tőkére ter­jedhet. „Ha földerítik valahol, hogy fitoplazmás a tőke, akkor a karanténintézkedés azt kívánja meg, hogy a tőkét azonnal meg kell semmisíteni, s annak egy kilométeres körzetében zárlatot kell elrendelni: ott a fertőzötte­ket kibökni, és a még egészséges tőkéket állandó megfigyelés alatt tartani. Évente több alkalommal mintavétellel járó felderítést kell végezni. Ha harminc százalék fölé megy a fertőzöttség, akkor az adott teljes területet meg kell semmisíteni - sorolja a betegség elterjedésének súlyos következ­ményeit az igazgató. Ausztriában, Olaszországban, Szlovéniában már a fitoplazma járványszerű elterjedéséről be­szélhetünk, itthon izoláltan buk­kantak a betegség nyomaira a szakemberek. Zala megyében, a Balaton-fel- vidéken, Csopak térségében, va­lamint Heves megye egyes része­in voltak fellelhetőek a betegség tünetei, de egyik helyen sem be­szélhetünk járványról - mond­ta a szakember, aki szerint a fi­gyelemfelkeltő esetekről viszont feltétlenül kell beszélni. „Vagyis sokkal komolyabban kell foglal­koznunk a betegséggel, az ellene való védekezéssel, a megelőzés­sel, mint eddig tettük” - hangsú­lyozta a Tolna megyei növényvé­delmi hatóság igazgatója, Vörös Géza, aki örömmel jelentette ki, hogy Tolna megye a levélsár­gaság betegség szempontjából még tünetmentes. „Ennek el­lenére már most, a megelőzés érdekében kötelezően előírtuk a védekezést minden szőlőterme­lő számára, mert így előzhetjük meg a komolyabb bajt, illetve késleltethetjük a fitoplazma jár­ványszerű megjelenését”. B. Gy. Mivel tavaly számos bejelentés érkezett a növényvédelmi ha­tósághoz a méhészektől, Vörös Géza még időben felhívja a gaz­dák, különböző termelő szerve­zetek figyelmét a jogszabályban rögzített méhkímélő védekezés maximális betartására. A szőlőtermelők állítják: ami­kor a méhek jól láthatóan jelen vannak, nem permeteznek - ám gyakorta csak átrepülőben észle­lik őket. „A szőlőben elég sok vi­rágzógyomnövény is van, ami - a fenológiátólfüggetlenül - a méhe- ket odavonzza. Ha nem takarít­juk el ezeket a gyomnövényeket, akkor a méheket előbb-utóbb meg fogjuk tizedelni” - jegyezte meg az igazgató. Az engedélyezett szereket, azok előírt mennyisé­gének betartását, a méhkímélő technika alkalmazását a ko­rábbihoz képest még több elle­nőrzéssel kéri számon az idén a növényvédelmi hatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom