Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)

2015-04-19 / 14. szám

r SZEKSZÁRDI VASARN4P 2015. április 19. Húsz éve eveznek a „bárkások” Ma már többnyire Szekszár- don, illetve Tolnán állítanak ki, mégis voltak olyan időszakok- és reméljük, lesznek is -, amikor sokfelé eljutott tevékenységük „lenyomata". Az alakulásának 19. évfordulóját ünneplő Bár­ka Művészeti Szalon elnökével, Lönhárd Ferenccel göngyölítet­tük fel az egyesület múltját.- A Bárka Művészeti Szalon 1996 márciusában debütált Tol­nán, a művelődési központban, ahol akkoriban igazgató voltam. Az egyesület létrehozásakor ta­lán húszán ültük körül az aszta­lokat - avatott be a kezdetekbe a művészközösség irányítója, aki egyben azt is elárulta: akkori­ban mindenekelőtt az alkotók és a közönség találkozásainak elősegítését tűzték ki célul. A tagság jellege azóta mit sem változott: jelenleg is amatőr al­kotókból áll, akik munkájuk, avagy nyugdíjas perceik mel­lett fordítanak időt művészeti tevékenységre. A csoportosulás karitatív tevékenységet is foly­tat, ahol árverésre ajánlanak fel tagjaik munkáikból, de még az Év képviselője-díj mellé is aján­dékoznak alkotást, saját műve­ikből válogatva.- Jelenleg kikből áll a tagság mekko­ra bárkájuk „befogadóképessége”?- Mintegy negyven taggal működünk, bár volt olyan év is, amikor nagyjából hatvanan voltunk. Tagjaink az alakulás­kor is jelen lévő, illetve ma is Tolna megyében élő alkotók. Régebben azért a megye hatá­rain túlról is üdvözölhettünk művészeket sorainkban: Nagy­kőrösről, Kecskemétről, Izsák­ról, Érsekcsanádról, de még Székesfehérvárról, Budapestről, vagy Kaposvárról, Mohácsról, valamint a távolabbi Mórról is betagozódtak közénk.- Úgy hírlik, mind a különleges tárlatokból, alkotótáborokból, mind pedig az alkotók számából és sikereikből akadt bőven.- Indulásunkat követően több nyári tábort is szerveztünk, melyekhez zömmel pályázati forrásokból támogatást is kap­tunk. Többször volt alkalmunk Fadd-Domboriban, Baján, vagy Lengyelben összehozni ilyen jel­legű alkotóműhelyt: sajnos mára már tagjaink többsége nem en­gedheti meg magának az önkölt­séges táborozást. Kiállításaink hatótere is szűkebb lett, hiszen korábban a Bárka több, megyén kívüli településen is megmutat­hatta magát, míg ma már több­nyire csak Szekszárdon és Tolnán, vagy Pécsett állítunk ki. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt évtizedekben két budapesti ki­állítóterembe is beférkőzhettünk alkotásainkkal, megyénkben pe­dig szinte valamennyi városban láthatták már az emberek tárla­tainkat. Örömteli, hogy egy-egy tagunk például a tárlatok révén kapott több megrendelést. Kül­földi kapcsolata egy ízben adó­dott a Bárkának: a francia testvér- várossal, Bezons-szal rendeztünk közös alkotótábort Domboriban, majd fordítva, Franciaországban a következő évben. Elsődleges célunk az, hogy nálunk együtt legyenek azok, akik hasonló elfoglaltságukhoz keresnek partnert, barátot, ki­állítási lehetőséget, közösséget. Lévai Márton „Elsősorban a képzőművészet érdekel” Nyolcadik állomásához ér­kezett az Alkotók Baráti Kö­rének egy évre tervezett be­mutatósorozata. Az alkotói kör tagjai közül a Szekszárdi Vasárnap e havi bemutatko­zója Rühl Gizella. Talán többeknek ismerős lehe­tek a TolnaArt-Tolna megyei művészeti oldalak szerkesztő­jeként: ezen a weboldalon Hol- lendus János barátommal meg­kíséreljük bemutatni a Tolna megyében élő, vagy valamilyen módon a megyéhez kapcsolódó képző-, nép- és iparművészeket, kismestereket, irodalmárokat, zenészeket, a kultúrával kapcso­latos szervezeteket. A 2005-ben „Szekszárd min­den időben” címmel megjelent kötet Nagy Janka Teodóra lí­rai esszéjét tartalmazza az én fotóimmal. Fotóim számtalan könyvben is megjelentek már. Dr. Gaál Attila akkori mú­zeumigazgatóval elindítottunk 2006-ban egy civil kezdemé­nyezést Szabó Dezső festőmű­vész szekszárdi vasútállomáson valamikor volt három nagymé­retű faliképé újrafestése érde­kében, amely igazi civil össze­fogássá nőtte ki magát. Habár teljes siker nem koronázta a kezdeményezésünket, népün­nepéllyé váltak a Garay téren megrendezett bolhapiacok, hi­szen a város és a megye lakói tizenegyezernél több tárgyat ajánlottak fel. Ekkortól lettem a Víz’PArt Közalapítvány titkára, majd - je­lenleg is - alelnöke. A fent emlí­tett közadakozásból megmaradt három millió forintból egy alapot hoztunk létre, amelynek hoza­maiból és egyéb adományokból megalapítottuk a Szabó Dezső Művészeti Ösztöndíjat, amelyet idén, 2015-ben már negyedik al­kalommal adhattunk ki, s mely­nek díjátadója az ösztöndíjasok II. bemutatkozó kiállításának megnyitóján volt. Több éven át működtettük a Garay Kapualj Galériát He- imann Zoltánnal és a Jantner Fotóval együttműködve. A Tol­nai Extrával közösen már száz­nál több művészt bemutattunk. Nyolc éven keresztül szerveztem a TolnaArt Művésztalálkozókat saját tolnai házamban, amelyen 300-nál is több művész, kulturá­lis szakember, újságíró vett részt. Az elmúlt években szerkesz­tőként és fotósként közremű­ködtem a Szabó Dezső valamint Czencz János festőművészek életét és munkásságát bemutató művészeti album létrehozásában. Elsősorban a képzőművé­szet érdekel, örömet jelent szá­momra, ha megismertethetem a közönséggel, érdeklődőkkel a megye hihetetlenül gazdag képzőművészeti múltját, jele­nét, s az ösztöndíjasok támo­gatása révén talán jövőjét is. Sok éve végzett művészetpár­toló tevékenységemet három civil szervezet a „Tolna megyei művészetért” emlékplakettel, a megye „Elnöki elismerő okle­véllel”, a város „Közjóért” kitün­tetéssel ismerte el. Az elmúlt év nyarán a közalapítvány égisze alatt - pályázati támogatással - szerveztünk általános iskolások részére egy művészeti tábort „Múzsák kertje” címmel, tavaly decemberben pedig „Kunsztolj! - Színek, formák, technikák” címmel középiskolások és fel­nőttek számára képzőművészeti foglalkozásokat, amelyen több, mint 350 fő vett részt. Rendszeresen közreműkö­döm kiállítások szervezésében, de a mostani, az I. Béla Gimná­zium Kollégiumában megren­dezett kiállítás-sorozaton mint alkotó veszek részt fotóimmal és tűzzománc munkáimmal. Készítettem tűzzománc éksze­reket is a sárközi fehér- és színes hímzés motívumainak felhasz­nálásával, mintegy érzékeltetve, hogy a múlt és a jelen hogyan kapcsolható össze. Alkotóként próbálkoztam már agyag- és viaszszobrok készítésével is, de szeretnék megtanulni koron- gozni és szívesen megismerked­nék a fafaragás rejtelmeivel is. Rühl Gizella

Next

/
Oldalképek
Tartalom