Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-04-19 / 14. szám
r SZEKSZÁRDI VASARN4P 2015. április 19. Húsz éve eveznek a „bárkások” Ma már többnyire Szekszár- don, illetve Tolnán állítanak ki, mégis voltak olyan időszakok- és reméljük, lesznek is -, amikor sokfelé eljutott tevékenységük „lenyomata". Az alakulásának 19. évfordulóját ünneplő Bárka Művészeti Szalon elnökével, Lönhárd Ferenccel göngyölítettük fel az egyesület múltját.- A Bárka Művészeti Szalon 1996 márciusában debütált Tolnán, a művelődési központban, ahol akkoriban igazgató voltam. Az egyesület létrehozásakor talán húszán ültük körül az asztalokat - avatott be a kezdetekbe a művészközösség irányítója, aki egyben azt is elárulta: akkoriban mindenekelőtt az alkotók és a közönség találkozásainak elősegítését tűzték ki célul. A tagság jellege azóta mit sem változott: jelenleg is amatőr alkotókból áll, akik munkájuk, avagy nyugdíjas perceik mellett fordítanak időt művészeti tevékenységre. A csoportosulás karitatív tevékenységet is folytat, ahol árverésre ajánlanak fel tagjaik munkáikból, de még az Év képviselője-díj mellé is ajándékoznak alkotást, saját műveikből válogatva.- Jelenleg kikből áll a tagság mekkora bárkájuk „befogadóképessége”?- Mintegy negyven taggal működünk, bár volt olyan év is, amikor nagyjából hatvanan voltunk. Tagjaink az alakuláskor is jelen lévő, illetve ma is Tolna megyében élő alkotók. Régebben azért a megye határain túlról is üdvözölhettünk művészeket sorainkban: Nagykőrösről, Kecskemétről, Izsákról, Érsekcsanádról, de még Székesfehérvárról, Budapestről, vagy Kaposvárról, Mohácsról, valamint a távolabbi Mórról is betagozódtak közénk.- Úgy hírlik, mind a különleges tárlatokból, alkotótáborokból, mind pedig az alkotók számából és sikereikből akadt bőven.- Indulásunkat követően több nyári tábort is szerveztünk, melyekhez zömmel pályázati forrásokból támogatást is kaptunk. Többször volt alkalmunk Fadd-Domboriban, Baján, vagy Lengyelben összehozni ilyen jellegű alkotóműhelyt: sajnos mára már tagjaink többsége nem engedheti meg magának az önköltséges táborozást. Kiállításaink hatótere is szűkebb lett, hiszen korábban a Bárka több, megyén kívüli településen is megmutathatta magát, míg ma már többnyire csak Szekszárdon és Tolnán, vagy Pécsett állítunk ki. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt évtizedekben két budapesti kiállítóterembe is beférkőzhettünk alkotásainkkal, megyénkben pedig szinte valamennyi városban láthatták már az emberek tárlatainkat. Örömteli, hogy egy-egy tagunk például a tárlatok révén kapott több megrendelést. Külföldi kapcsolata egy ízben adódott a Bárkának: a francia testvér- várossal, Bezons-szal rendeztünk közös alkotótábort Domboriban, majd fordítva, Franciaországban a következő évben. Elsődleges célunk az, hogy nálunk együtt legyenek azok, akik hasonló elfoglaltságukhoz keresnek partnert, barátot, kiállítási lehetőséget, közösséget. Lévai Márton „Elsősorban a képzőművészet érdekel” Nyolcadik állomásához érkezett az Alkotók Baráti Körének egy évre tervezett bemutatósorozata. Az alkotói kör tagjai közül a Szekszárdi Vasárnap e havi bemutatkozója Rühl Gizella. Talán többeknek ismerős lehetek a TolnaArt-Tolna megyei művészeti oldalak szerkesztőjeként: ezen a weboldalon Hol- lendus János barátommal megkíséreljük bemutatni a Tolna megyében élő, vagy valamilyen módon a megyéhez kapcsolódó képző-, nép- és iparművészeket, kismestereket, irodalmárokat, zenészeket, a kultúrával kapcsolatos szervezeteket. A 2005-ben „Szekszárd minden időben” címmel megjelent kötet Nagy Janka Teodóra lírai esszéjét tartalmazza az én fotóimmal. Fotóim számtalan könyvben is megjelentek már. Dr. Gaál Attila akkori múzeumigazgatóval elindítottunk 2006-ban egy civil kezdeményezést Szabó Dezső festőművész szekszárdi vasútállomáson valamikor volt három nagyméretű faliképé újrafestése érdekében, amely igazi civil összefogássá nőtte ki magát. Habár teljes siker nem koronázta a kezdeményezésünket, népünnepéllyé váltak a Garay téren megrendezett bolhapiacok, hiszen a város és a megye lakói tizenegyezernél több tárgyat ajánlottak fel. Ekkortól lettem a Víz’PArt Közalapítvány titkára, majd - jelenleg is - alelnöke. A fent említett közadakozásból megmaradt három millió forintból egy alapot hoztunk létre, amelynek hozamaiból és egyéb adományokból megalapítottuk a Szabó Dezső Művészeti Ösztöndíjat, amelyet idén, 2015-ben már negyedik alkalommal adhattunk ki, s melynek díjátadója az ösztöndíjasok II. bemutatkozó kiállításának megnyitóján volt. Több éven át működtettük a Garay Kapualj Galériát He- imann Zoltánnal és a Jantner Fotóval együttműködve. A Tolnai Extrával közösen már száznál több művészt bemutattunk. Nyolc éven keresztül szerveztem a TolnaArt Művésztalálkozókat saját tolnai házamban, amelyen 300-nál is több művész, kulturális szakember, újságíró vett részt. Az elmúlt években szerkesztőként és fotósként közreműködtem a Szabó Dezső valamint Czencz János festőművészek életét és munkásságát bemutató művészeti album létrehozásában. Elsősorban a képzőművészet érdekel, örömet jelent számomra, ha megismertethetem a közönséggel, érdeklődőkkel a megye hihetetlenül gazdag képzőművészeti múltját, jelenét, s az ösztöndíjasok támogatása révén talán jövőjét is. Sok éve végzett művészetpártoló tevékenységemet három civil szervezet a „Tolna megyei művészetért” emlékplakettel, a megye „Elnöki elismerő oklevéllel”, a város „Közjóért” kitüntetéssel ismerte el. Az elmúlt év nyarán a közalapítvány égisze alatt - pályázati támogatással - szerveztünk általános iskolások részére egy művészeti tábort „Múzsák kertje” címmel, tavaly decemberben pedig „Kunsztolj! - Színek, formák, technikák” címmel középiskolások és felnőttek számára képzőművészeti foglalkozásokat, amelyen több, mint 350 fő vett részt. Rendszeresen közreműködöm kiállítások szervezésében, de a mostani, az I. Béla Gimnázium Kollégiumában megrendezett kiállítás-sorozaton mint alkotó veszek részt fotóimmal és tűzzománc munkáimmal. Készítettem tűzzománc ékszereket is a sárközi fehér- és színes hímzés motívumainak felhasználásával, mintegy érzékeltetve, hogy a múlt és a jelen hogyan kapcsolható össze. Alkotóként próbálkoztam már agyag- és viaszszobrok készítésével is, de szeretnék megtanulni koron- gozni és szívesen megismerkednék a fafaragás rejtelmeivel is. Rühl Gizella
