Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)

2015-03-15 / 9. szám

, SZEKSZÁRDI VASARMAP 2015. március 15. Bencsik János elismeréssel szólt a szekszárdi klímakörről tői markánsan jelentkező szél­sőségeket is. A szekszárdi klímakonfe­rencia főeladója, Bencsik Já­nos országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP), a parlament energetikai és a fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke köztudottan nagy elkötelezett­je a szemléletváltozás minden szintű hazai beindításának. £ Pragmatikus politikusként | igen sok civil szervezettel áll | napi kapcsolatban, amelyeknek o tanácsot ad, s akiktől - mint 2 ahogy mondja - tanul is, amit igyekszik másoknak átadni. Nem kezdődhetett mással a Bencsik János a hivatalos szekszárdi klímakonferen- program szerint, a konferencia cia, mint a globális felme- első órája után, előadását kö- legedés-okozta veszélyek vetően - egyéb kötelezettsége tárgyalásával, amelynek miatt - távozott volna Szek- szemmel látható, tapasztal- szárdról. Ám mégis végig itt ható következményei már maradt. - Miért is? - kezdtük itt, a Kárpát-medencében is a beszélgetést Bencsik Jánossal, tetten érhetők, legfőképpen „Egyszerűen itt ragadtam a hőmérséklet-és csapadék- Szekszárdon. Lenyűgözött az, eloszlás szélsőségeiben. amit a szekszárdiak a Zöldtárs Az éghajlatkutatók szinte mind­egyike további átlaghőmérsék­let-növekedést és a szélsőségek állandósulását prognosztizál­hatta a huszonegyedik század elő felére - hangzott el a már­ciusi 5-én tartott szekszárdi klí­makonferencián, ahol Kővári László önkormányzati képvi­selő, a gazdasági bizottság el­nöke mint időjárás-megfigyelő mutatott be tendenciákat az el­múlt negyven évre vonatkozóan Szekszárdot, illetve a környéket illetően - köztük 2000-es évek­Alapítvány koordinálásával a klímakörben megvalósítottak, a komoly komposztáláshoz vezető őszi falevél-mennyiség összegyűjtésével, elszállításával, a szükséges tárolóeszközök ki­alakításával, az egész folyamat megszervezésével. Ez azt hi­szem, országosan egyedülálló - és más települések számára is nagyon ajánlatos lenne” - mondta el elöljáróban Bencsik János, majd így folytatta: „Meg­találtak néhány, a klímavédelem szempontjából valóban elkötele­zett helyi embert, kisebb céget. Építettek az amúgy is rendel­kezésre álló eszközparkra, a cél érdekében újakat hoztak létre. Szinte észrevétlenül, minden hangzatos külsőség nélkül óvo­dák, iskolák tucatjait vonták be ebbe a programba - folytatta a gondolatmenetét a klímavédő politikus -, nos, minden elis­merésem ezért a szekszárdiak­nak. De jár a dicséret a szekszár­di önkormányzatnak is, amely a költségvetésből már 2011 óta kisebb-nagyobb összegekkel támogatja az itteni klímakor működését. Legalább ennyire megfogott, ahogy néhány ügyes ember ötletéből megvalósították az elavult nyílászárók szigetelé­sét fillérekből. Nagy ötlet, orszá­gos kiterjesztésére ajánlom.” A politikus azt is elmondta: véleménye szerint a klímavéde­lem akkor tud gyorsan sikeres­sé, tömegesen elterjedővé válni mifelénk, ha a magyar ember is megérzi a pénztárcáján, lehetőleg mindjárt. „Hiszek a szekszárdiak­nak, hogy működik a dolog, és ez nagy hír azoknak, akik nem en­gedhetik meg a komplex, teljes la­kásra kiterjedő nyílászárócserét. Amikor ilyen jellegű új dolgokról hallok, az a magamfajta klíma­védőket olyannyira megfogja, hogy csúsztatja a másik aznapi programját - ez történt velem Szekszárdon. Gondolom, emiatt is nevezik a szekszárdiakat a Klí­mabarát Települések Szövetségé­hez tartozó húsz település között is az egyik legaktívabbnak, mert a legtöbb helyen futó standard programok mellett újakkal is elő tudtak rukkolni: elég, ha csak a napkollektoros gyümölcsaszalást említjük.” A Szekszárdi Vasárnap kér­désére Bencsik János elmondta: habár a keret gyorsan kimerült, a fűtéskorszerűsítésre, hűtőberen­dezések cseréjére adott támoga­tással jó irányba indultak el. A program folytatásának megvan a fedezete is. „Én még nem látom a jelenlegi pályázati alapoknak a háztartásokat tényleg ösztönző belső megbontását, de remélem, hogy legkésőbb, mondjuk 2017- re, már meglesznek a források a lakásszigetelés családi házakra történő kiterjesztésére és a meg­újuló energiák, legfőképpen a napenergia még szélesebb kör­ben történő alkalmazására”. B. Gy. 2050 Szekszárdi Ddtolyafesztívdl

Next

/
Oldalképek
Tartalom