Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-03-08 / 8. szám
4 2015. március 8. , SZEKSZÁRDI MSARNAP Hízik a szekszárdi értéktár Bizakodásra ad okot, hogy nem csupán megyénkben, hanem Szekszárdon is egyre terebélyesedik azon értékek listája, amelyek részét képezhetik a Magyar Értéktárnak: legutóbb a helyi építészet egyik ékköve, a Bogár tanya vált védett műemléki státuszúvá. Városunk értékgyűjtő munkával foglalkozó bizottságának elnökét, Szekszárd humánbizottságának vezetőjét, Csillagné Szánthó Polixénát kérdeztük arról, miért is fontos az értéktár-bizottság?- Az értékek felvételének megkezdésére a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény, illetve a magyar nemzeti értékek és hungariku- mok gondozásáról szóló kormányrendelet adott lehetőséget. A szekszárdi helyi bizottságunk alakuló ülése 2013. december 11. napjára esett: jómagam a kezdetektől elnökként veszem ki részem a feladatokból, míg a tagok közt jelenleg Matókné Kapási Julianna, a Babits Kulturális Központ egykori igazgatója, Nagy László gimnáziumi tanár, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár részéről Németh Judit, továbbá Ódor János, a Wo- sinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója és dr. Várady Zoltán, a Tolna Megyei Levéltár vezetője segíti testületünk munkáját.- Milyen folyamat előzi meg az értéktárba vételt?- Ahogyan mindenütt, úgy a szekszárdi értéktárba való felvétel folyamata is kérelemre indulhat el. A javaslattételi dokumentáció beérkezését követően a Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság dönt az adott javaslat elutasításáról vagy bejegyzéséről. Abban az esetben, ha az értékek nem csupán az adott települést érintik, a Tolna Megyei Települési Értéktár Bizottság szármára javaslat fogalmazható meg a megyei, magyar értéktárba történő bejegyzés tárgyában, illetve kezdeményezhető a Magyar Értéktárba való bejegyzés és a hungarikummá nyilvánítás is. A magyar szellemi és kulturális javak, szokások, jelképek és egyedi termékek valamelyikének az alulról felfelé építkező Magyar Értéktárba kerülését bármely állampolgár, civil és gazdasági szervezet kezdeményezheti. A listára vétel - egy erre rendszeresített adatlap kitöltésével - települési, megyei, országos, illetve külhoni szinten javasolható. Az egyes települési, a tájegységi és a megyei értéktárak az ön- kormányzatok döntése alapján jöttek létre. Ezek a helyi szintű nemzeti értékeket tartalmazzák. Bizottságunk folyamatosan várja a lakosság részéről érkező javaslatokat, hiszen Szekszárd bővelkedik értékekben, így szerencsés lenne, ha ezeket minél hamarabb felfedeznék és értékként való nyilvántartásukat kezdeményeznék.- Eddig milyen helyi értékek, érdekességek kaptak „zöld utat” a jegyzékbe kerülésre?- Neves boraink közül a szekszárdi kadarka, a kékfrankos és a bikavér, míg a Kulturális Örökség kategóriájában a Szőlőhegy utcai Bogár-tanya, a Szekszárdi Művészetek Háza, a Petrits Mézeskalács Múzeum és Törő György nyitott kézművesműhelye vált a helyi értékek részévé. Ekkor került a listára a kevésbé ismert szekszárdi márc, s nem utolsósorban a szintén helyi készítésű, sallangokkal díszített rézveretes szügyhám is. A legutóbbi, február 12-ei ülésen egyebek mellett Babits Mihály szülőháza, a római katolikus plébániatemplom, a szentháromság-oszlop, a megyeháza, a városháza, a katolikus plébánia, a nemrég felújított Szent János és Pál-kápolna (kórházi kápolna), a volt Ferenc Kórház (Balassa János Megyei Közkórház), a Béri-Balogh Ádám utcai présházsor, továbbá a Bezerédj utcában található Krenmüller-ház, a Cserfa utcai Nedelkovics-tanya (présház és lakóház), valamint a Dózsa György utcai Őrfly-ház (volt fogadó) került fel a listára. Februárban soroltatott az értéktárba a Garay téri volt polgári fiú-leány Iskola, a Kadarka utcai volt Kamarás-ház, a Kápolna téri római katolikus Kálvária-kápolna és a mellette található stációk is, csakúgy, mint a Széchenyi utcai volt tiszttartó ház, a volt Táncos nagyvendéglő, a Garay téri Szegzárd (Garay) Szálló, vagy az Augusz-ház együttese, de a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, építészetileg pedig a szekszárdi volt zsinagóga épü(ma Német Színház), a Bezerédj utcai volt Takarékpénztár épületét, a szintén itt található Bodnár-házat, továbbá a Garay Gimnáziumot is alkalmasnak találtuk az értéktárba vételre. Az említettek mellett bekerült még a Babits utcai Mészöly- és a volt Geiger-ház, s immáron a Szent István téri volt 50. számú bolt, a Széchenyi utcai postaépület, valamint a Herman Ottó utcai Czéh-tanya is az értéklistát gazdagítja. Az említett épületek szintén idén februárban váltak az értéktár részévé. lete (ma Művészetek Háza). Helyet kapott mindezen túl a Szent István téri kőcímer, valamint lakóház és présházként az épített örökség kategóriában a Bogár-tanya (présház és lakóház), sőt, még a Gemencben található Millenniumi Pavilon és a város északi kapujánál álló, Makovecz Imre-tervezte Sió csárda is.- Nem műemléki státuszú épített értékek is helyet kaptak a listán.- Ebbe a csoportba került a Kálvin téri református templom, a Bajcsy-Zsilinszky utcai (fasori) evangélikus templom, illetve a Pázmány téri újvárosi római katolikus templom is, de a Garay téri volt Pirnitzer-há- zat, a szintén itt található, volt Világmozgó Filmszínházat- Milyen előnyökkel jár városunk számára egy-egy örökség értéktárba vétele?- Valamennyi település, így Szekszárd tekintetében is fontos, hogy egy olyan jegyzék készüljön, amelyben nem külső minősítő körülmények határozzák meg egy-egy adott érték fontosságát (pl. műemléki védelem), sokkal inkább maguk a települések mondhatják meg, melyek azok az értékek, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak számukra. A települési öntudat és önbecsülés megerősítésén túl több pályázat esetében a bejegyzett nemzeti értékek előnyt élveznek, amellyel az adott érték gondozása, népszerűsítése, megőrzése, feltárása is lehetővé válik.- gyimóthy -
