Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-03-01 / 7. szám
8 SZEKSZÁRDI VASARMAP 2015. március 1. Átalakul a segélyezés rendszere A segélyezési rendszer 2015. március 1-jei átalakításával összefüggésben az állam és az önkormányzatok közötti feladat-megosztás a szociális ellátások területén átalakul. Az aktív korúak ellátása jegyzői hatáskörből a járási hivatal hatáskörébe kerül. Továbbra is a járási hivatalok hatáskörébe tartozik az alanyi ápolási díj (az alapösszegű, a fokozott ápolási szükségletre tekintettel megállapított emelt összegű, valamint a kiemelt ápolási díj), az időskorúak járadéka, az alanyi és normatív jogcímen megállapított közgyógyellátás és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A felsorolt állami felelősségi körben nyújtott, és 100 %-ban központi költségvetési forrásból kifizetett szociális ellátásokon túl más ellátások nyújtásáról, jogosultsági feltételeiről az önkormányzatok döntenek az ún. települési támogatás keretében. A járási hatáskörbe kerülő aktív korúak ellátása keretében kétféle ellátástípus állapítható meg: a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vág)' az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (új ellátás a korábban rendszeres szociális segélyre jogosultak egy részre erre válik jogosulttá). A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban - a hatáskör változáson túl - nem lesz változás. A rendszeres szociális segélyre jogosultak március 1-jétől a következő foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás ellátás típusra válhatnak jogosulttá, melyre közel 300 ezer ember jogosult országosan. Ennek elősegítése elsősorban a települési ügysegédek útján történik, akiknek száma a járási hivatalok saját állományából márciusra országosan 900 főre emelkedik. Az egészségkárosodottak és a gyermekük felügyeletét megoldani nem tudók ugyanazon jogosultsági feltételek mellett részesülnek a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, mint a korábbi rendszeres szociális segélyben. A különbség mindössze annyi, hogy a továbbiakban nem a jegyző, hanem a járási hivatal állapítja meg az ellátást. A hatáskörváltással ösz- szefüggésben az ügyfeleknek nincs teendője, az új ellátásra való jogosultságukat a jegyzők február hónap végéig hivatalból vizsgálják felül. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összegét a rendszeres szociális segély ösz- szegére vonatkozó szabályok alapján kell kiszámítani. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a rendszeres szociális segélyhez hasonlóan nem fix ösz- szegű támogatás, hanem a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét egészíti ki egy bizonyos jövedelemhatárig. Az eltérés a két támogatástípus között az, hogy míg a rendszeres szociális segély az öregségi nyugdíjminimum 90%-áig (25 650 Ft) egészítette ki a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét, addig az új támogatás az öregségi nyugdíjminimum 92%-áig (26 220 Ft) nyújt kiegészítést. Az ellátás maximális összegére vonatkozó szabályok sem változnak, tehát a maximális összeg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ával egyenlő (ez 2015-ben 46 662 Ft). Azokban a családokban, ahol a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy is él, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás maximum összege a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözete (azaz 2015-ben 23 862 Ft). Az a személy, aki egészségkárosodására tekintettel részesült rendszeres szociális segélyben, március 1-jétől egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesz jogosult. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében a következő személyek minősülnek egészségkárosodottnak: a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészség- károsodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül A fenti feltételeknek megfelelő személyt semmilyen indokkal nem lehet átsorolni a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak közé, amíg egészségkárosodása fennáll. A szociális támogatásoknak a járásoknál az úgynevezett jövedelemkompenzáló-, míg az önkormányzatoknál a kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosítsanak egyfajta minimumot a túléléshez, ha nincs más jövedelme. Az Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak esetén 2015. március 1-jétől az ügyfelek a korábbi jogosultságot igazoló hatósági bizonyítvány érvényességi idejének lejártát megelőző 30 napon belül is benyújthatják újra a kérelmüket. Aktív korúak ellátása iránti kérelmeket továbbra is elő lehet terjeszteni a polgármesteri hivataloknál, illetve a közös önkormányzati hivataloknál, melyek a kérelmeket továbbítják az illetékes járási hivatalhoz. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülőknek - ellentétben a rendszeres szociális segélyben részesülőkkel - már nem szükséges semmilyen szervvel együttműködniük az ellátás folyósítása alatt. Iratok átadása jegyzőktől a járási hivatalok felé március 6-ig megtörténik. A járások feladata az ügyfelek értesítése 60 napon belül. A járások megalakulásakor is kerültek át a jegyzőktől feladatok (időskorúak járadéka, ápolási díj, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság). Zökkenőmentes volt az átvétel. A kormányhivatal most is megtesz mindent annak érdekében, hogy a fel- adatátvétel problémamentes legyen. A kifizetés a kormányhivatalok feladata lesz. A március 1-jei felada- tátkerülés még nem érinti a kifizetéseket, ekkor még az önkormányzatoknál kapják meg a segélyeket, ahogy korábban. Ezt követően az ellátások összegét továbbra is minden hónap 5-éig, a december hónapra járó ellátást december 30-áig folyósítja a kormányhivatal. Dr. Tóth Emese kabinetvezető Tolna Megyei Kormányhivatal A Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat megerősítette elnöki tisztségében Sárközi János Józsefet. A kisebbségi vezetőt a Pécsi ítélőtábla még január végén - helyben hagyva a szekszárdi törvényszék korábbi ítéletét - befolyással való üzérkedés miatt jogerősen egy év 8 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. „Nem vagyok bűnöző, nem követtem el bűncselekményt”- mondta szerdai sajtótájékoztatóján Sárközi János József. A cigányság jelenlévő képviselői, így többek között Halász Imre, a Beások Magyarországi Egyesületének elnöke, valamint a városi és megyei nemzetiségi önkormányzatok képviselői hisznek az elnök ártatlanságában és kiállnak mellette. Sárközi, elmondása szerint szombaton összehívta a szekszárdi cigányságot, illetve a megyei és országos vezetőket, hogy felajánlja lemondását, a fórum résztvevői azonban megerősítették tisztségében, így nem mond le. Az elnök elmondta azt is: tiszteletben tartja a bíróság döntését, ugyanakkor nem fogadja el azt, és perújrafelvételért a Kúriához fordul. Sárközit a múlt héten dr. Harangozó Tamás szocialista országgyűlési képviselő lemondásra szólította fel, ám az 1998 óta a nemzetiségi ügyekben tevékenykedő elnök úgy reagált: „engem nem az MSZP, hanem a cigányság választott meg, így visz- szahívni is csak nekik van joguk.” Máshogy látja viszont a kérdést dr. Göttlinger István. Szekszárd aljegyzője szerint a törvény előírja, hogy a nemzetiségi önkormányzatnak meg kell szüntetnie annak a képviselőnek a megbízatását, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. -fl -
