Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)

2014-03-02 / 7. szám

SZEKSZÁRDI VA SARNAP 2014. március 2. Az új költségvetési ciklusban a helyi LEADER-közösségeknek is kulcsszerep jut 2014 és 2020 között új költségve­tési ciklus kezdődik az Európai Uni­óban. Mivel vidékfejlesztési szem­pontból hosszúra nyúlt a források elosztása az EU-s tagországok kö­zött, ezért nem kezdődhetett meg idejében a különböző tagországok saját fejlesztési programjainak ki­dolgozása - tájékoztatta lapunkat Vendégh Edit, a Magyar Nemzeti Vi­déki Hálózat (MNVH) Tolna megyei referense. A támogatások jelentős részéhez, mintegy 160 milliárd forinthoz a LE­ADER helyi akciócsoportok, valamint az általuk kidolgozott helyi fejlesztési stratégiák révén lehet majd hozzájutni. A négy LEADER-akciócsoport és a hozzájuk kapcsolódó települések összeálltak, s csak kisebb változá­sok-vándorlások történtek az elmúlt évekhez képest. Az akciócsoportok területeit, ahogy másutt, úgy me­gyénkben is a megyehatárhoz kellett igazítani annak érdekében, hogy biz­tosítva legyen a homogén, gazdasá­gi-társadalmi szempontból egyaránt összetartozó térségek jövőbeni együtt­működése. A helyi fejlesztésekről szólva Ven­dégh Edit arra is kitért: annak alapját a 10 ezer fő, vagy 120 fő/km2 népsűrűség alatti települések képezik. Ugyanakkor a térségi együttműködés elősegítése érdekében a nagyobb (10 ezer fő, vagy 120 fő/ km2 népsűrűség feletti) váro­sok is bevonhatók, azonban a vidékfej­lesztési források felhasználására előre­láthatóan nem lesznek jogosultak. Az új tervezési ciklusra megalaku­ló akciócsoportoknak március 5-ig kell benyújtaniuk a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz az előzetes elisme­réshez kapcsolódó dokumentumokat. Amennyiben az előzetes elismerést kézhez kapják, jogosultakká válnak ara, hogy térségükben a helyi fejlesz­tési stratégiát dolgozzanak ki, majd annak végleges elismertetését követő­en azt végre is hajtsák. “Ezek a stratégiák alapozzák meg a jövő évben kiírásra kerülő LE- ADER-pályázatokat - szögezte le az MNVH megyei referense, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a vidéken élő, dolgozó vállalkozóknak, vállalko­zásoknak, civileknek és önkormányza­toknak elemi érdeke lesz, hogy figye­lemmel kísérjék a térségükben zajló tervezési folyamat menetét, s elláto­gassanak a LEADER-akciócsoportok által szervezett fórumokra. Gy. L. Megyéikben tevékenykedő LEADER- akciócsoportok, amelyeknél a helyi fejlesztésekről érdeklődhetnek: Sárköz-Dunavölgye-Siómente Egyesület http://www.sdse. hu Duna Összeköt Egyesület http://dunaosszekot.hu/ Tamási és Térsége LEADER Egyesület http://www.tamasileader.hu Tolnai Hármas Összefogás Vidékfejlesztési Szövetség http://www. tolnaiharmas.hu A Wosinszky ismét nagy durranásra készül A tavalyi„Szekszárd Retro"tárlat után a Wosinszky Mór Megyei Múzeum munkatársai most egy nagyszabású, I. világháborúval foglalkozó kiállítás megrende­zésére készülnek a világégés kitörésének centenáriuma alkal­mából. A február 18-án, a köz- gyűjtemény könyvtártermében rendezett Múzeumi Információs Napon Odor János Gábor igaz­gató köszöntőjét követően az intézmény munkatársai, dr. Ká- polnás Mária, dr. Gaál Zsuzsan­na és dr. Balázs Kovács Sándor mutatták be a világháborús kiál­lítótér főbb sarokpontjait. A múzeumlátogatás az az iskolán kí­vüli lehetőség, amely a délelőtti-dél­utáni szakkörök keretében színesebbé teheti a tanítási időszakot - jelentette ki Gerzsei Péter, a szekszárdi tankerü­let igazgatója a hamarosan megnyíló kiállítás projektbemutatóján. A mú­zeumok kapcsán fontosnak tartotta kiemelni a multimédia és a tematikus foglalkozások szerepét is, egyben a kor igényeihez igazodó, múzeumlátogatást népszerűsítő programot ajánlott a je­lenlévők figyelmébe: az Örökség Kul­túrpolitikai Intézet által kiadott, egyes könyvesboltokban, illetve online is beszerezhető Mozaik Múzeumtúra című kiadványt, amelybe az idei évtől hét régió hét füzetének speciális mat­ricáit lehet gyűjteni. A mobiltelefonos alkalmazással is használható, értékes nyereményeket kínáló program már elkezdődött és 2014. május 31-ig tart, egy kiadványban 300 múzeumot, kiál­lítóhelyet bemutatva. Az I. világháború Tolna megyei vo­natkozásait felvonultató tárlat terveire rátérve dr. Gaál Zsuzsanna történész, az intézmény munkatársa kifejtette: a projekttel a háborús frontot és a hátor­szág eseményeit is szeretnék egyidejű­leg bemutatni, amihez számos családi levél szolgált segítségül. A jelenlévőket a történész arról is tájékoztatta, hogy a vártnál valamivel kevesebb anyagot találtak a témában, így a világháborút gazdag tárgyi gyűjteménnyel bemuta­tó Baka Múzeum vezetőjéhez, Tálosi Zoltánhoz fordultak segítségért, aki magángyűjteményével szívesen járult hozzá a tárlat megvalósulásához. A kiállítótérben várhatóan a különbö­ző társadalmi csoportok képviselőinek egyéni sorsa is megjelenik, sőt, Babits Mihály hadifogságba került testvéréről, Babits Istvánról is sokat megtudhatnak a látogatók annak levelein keresztül - és városunk nagy költőjének Húsvét előtt című, 1916-ban írt háborúellenes köl­teménye is megjelenik majd valamilyen formában. A tárlaton bepillantást nyer­het a látogató egy 1914-es, a szekszárdi nőegylet által szervezett gyűlés részlete­ibe, amelyen vendégként jelen volt Ba­bits, de feltűnik majd a háború kitöré­sekor a belvárosi templomban kitűzött fekete gyászzászló története is. A háborús mozgósítás szekszárdi eseményeit és egy Tolna megyei család hadikórházát is bemutatják az érdeklő­dőknek, sőt, a tervek szerint a bemuta­tóhelyen lövészárkokat is kialakítanak a rendezők. A keleti, a déli és az olasz frontot bemutató tárlaton a múzeum 300 darabos kitüntetés-gyűjteménye is helyet kap, elbocsátóleveleket is ki­állítanak, valamint - amint arról dr. Kápolnás Mária történész beszélt - a múzeum 13 ezer darabos újkortörténeti fotógyűjteményéből 330 világháborús képet is a nyilvánosság elé tárnak. Dr. Balázs Kovács Sándor muzeo­lógus-néprajzkutató a Sárközből szár­mazó I. világháborús katonalevelekről beszélt a tárlatot bemutató eseményen: ezek a dokumentumok is a nagysza­bású kiállítás részét fogják képezni. A muzeológus már 2011 óta foglalkozik a témakörrel, már csak annak okán is, hogy sárpilisi dédapja tisztiszolgaként tevékenykedett a háborús években Budapesten. Egy másik pilisi kato­na hagyatéka nyomán (aki egy front mögötti mosodában látott el gépész feladatokat) 197 levél mutatja be az akkori időket. Mint elmondta, a front és a hátország életét a legplasztikusab­ban a levelezések mutatják be, amelyek között számos versszerű is akad: mint például az 1917 decemberében, egy fe­leséghez írt levélben felbukkanó gon­dolat: „Mint vándormadár, közétek beszállok (...) Elmondanám minden bajom, szenvedésem”. Gy. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom