Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-11-09 / 41. szám
2014. november 9. ^ SZEKSZÁRDI YASARIAP 11 Tolna megyei Kormányhivatal KORMÁNYMEGBÍZOTTI KABINET SAJTÓKÖZLEMÉNY Kormánymegbízotti fogadóóra Dr. Horváth Kálmán kormánymegbízott 2014. november 5. napjától minden hónap első és harmadik szerdáján, 9.00 és 11.00 óra között kormány megbízotti fogadóórát tart a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárd, Augusz Imre u. 7. szám alatti székhelyén. Időpont egyeztetés a 74/ 529-863-as telefonszámon. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HUSZKAANNA csendesen elhunyt. Végakaratának megfelelően szűk családi körben a Szekszárdi Alsóvárosi Temetőben végső nyugalomba helyeztük. Gyászoló Szerettei 100 ÉVE, 1914. NOVEMBER 13-ÁN A TISZÁBA ÖMLIK CSEMEGESZŐLŐ SZÍNÉSZNŐ (ÉVA) r LÁBÍZÜLET TÖRÖK MÉLTÓSÁG A TÚLPARTRA JUT ELRÉMÍT, RETTENT SZÜLETETT MAGYAR ÍRÓ, KÖLTŐ MÁVDOLGOZÓ TÜZET ÉLESZT EZEN A HELYEN A FÜGGŐ VÁLTOZÓ SZIKLÁS HEGYEK NÖVÉNYE > KIS KATALIN NANTES FOLYÓJA ELODÁZÓ UNDORÍT, VISSZATART GOMBAFAJTA ALAPVETŐ METEORDARAB! HATÁRFOLYÓNK ÉRC, LATINUL TEFLONDARAB! > SZÉDÜLT ROMÁN FÉRFINÉV LYUKAS LEMEZ! ÉNEKES KÁNON CSOMÓT KIBONT BOR JELZŐJE LOMBOS NÖVÉNY MEGEGYEZŐ I' FÉLTŐ! KEZET FOG, ARGÓVAL A TADZS MAHAL VÁROSA ÁGYVÉG! STRAUSS OPERÁJA SZÁJSZÉLEK! A KÖLTŐ SZÜLŐHELYE BUNKÓSBOT MEGKÖNNYEZ KOTOFEK RÉSZE! > KIS ZOLTÁN ERŐS ILLAT SZÍNÉSZNŐ (ANNA) ÉBRESZT SAROK. SZÖGLET RÉGIESEN > KATIKA, ANGOLUL AUTÓMÁRKA ELŐTAG: SZARUÁTFOGÓ RÉSZLET! UTAZÓTÁSKA, KOFFER KI, OROSZUL ÉJFÉL! TABU, IN- HIBÍCIÓ KÉRDŐSZÓCSKA NAGY KÖLTŐNK KÉRJÜK KEDVES OLVASÓINKAT, A MEGFEJTÉST NE KÜLDJÉK BE! KERESZTREJTVÉNYÜNK PUSZTÁN SZÓRAKOZTATÁSUKAT SZOLGÁÜA! November 2-ai rejtvényünk megfejtése: Vértes László, Samu EVANGÉLIUM Vigyázzatok! Lukács evangéliuma 12. fejezetének egy szakasza vigyázásra hívja fel a figyelmet. Nem félelemre! - hanem éberségre, készenlétre. így biztat az Ige a 35. verstől: „Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva... Boldogok azok a szolgák, akiket ébren talál az uruk, amikor megérkezik.” Biztonsági cégek, őrző-védő berendezések hirdetésével találkozunk gyakran médiákban. Sőt, csodakenőcsöket, vitaminokat, és ki tudja, még mi mindent kínálnak számunkra, hogy bebiztosíthassuk magunkat, megőrizhessük azt, ami a miénk (vagy amit a magunkénak vélünk). Mégis, hányszor kell szívet mardosóan belátni, hogy alig van valamink, ami biztonságban lenne, amit meg tudnánk őrizni. így halottak napja táján is ezzel a kikerülhetetlenül félelmes igazsággal kell szembesülnünk: nincsen semmiféle trükk vagy csodaszer a kezünkben a halál nagy rablása ellen. Hiába vigyázunk, hiába keressük a biztosítékot, vagy a menekülést, mindenképpen kifoszt a végső valóság. Ha ez így van, akkor - hadd kérdezzem - miért is gyújtjuk meg újra és újra mécseseinket a temetőkertben? Az apró lángocskák nem azt üzenik, hogy mégiscsak van valami reménysugár? Csodálatos volt hirdetni újra a temetőkertben, amit a természet maga is hirdetett: nem csak el-ellobbanó gyertyaláng a reménység, hanem ragyogó napsugár, éltető valósága Isten szeretetének, mely meg tud tartani, mely biztonságot és maradandót kínál. Igénk azt mondja: Boldogok, akiknek lámpásuk meg van gyújtva. Akiknek hite, reménysége nem pislákoló kanóc, hanem újra és újra feltölthető, égő, világító, meleget adó lámpás. Boldogok azok, akik biztonságukat nem keresik, kutatják, hanem megtalálva azt, őrzik és vigyázzák, ki ne fogyjon, el ne aludjon. Boldogok azok a szolgák, akiknek maga a jó Gazda, Isten ad lámpást: hitet, bizakodást, az örök életre mutató reménységet. Boldogok, mert már nem kell remegő szívvel magukat bebiztosítani, hanem szabadok arra, hogy lámpásaikkal, hitük erejével, megvilágítsák mások rettegő életét. Márton nap így példa és emlék az utókor számára is. Nem a libákról szól csupán, hanem arról a megtalált melegről, amit nem félt továbbadni Márton a legfagyosabb koldusnak sem. Nem féltette magát attól, hogy kevesebb lesz, hogy ő maga fázni fog, ha megosztja ruháját a szegényebbel. Hanem tudta, hogy éberségre, vigyázásra van elhívva, s akit így talál Ura, azt a legnagyobb jutalomban részesíti: félelem és aggódás nélküli, boldog életet nyer. Bőséges vacsoráink alkalmával, mi is gondoljunk azokra, akikkel megoszthatjuk melegünket, ételünket, életünket, szeretetünket. S gondoljunk Jézus biztatására: „Legyen lámpásotok meggyújtva. ... Boldogok, akiket ébren talál az uruk, amikor megérkezik!” Ámen. Kaszóné Kovács Karola református lelkipásztor