Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-11-09 / 41. szám
2 2014. november 9. ^ SZEKSZÁRDI VASARNAP Nem mindegy, hogy kis- vagy őstermelő Temérdek tévhit kering arról, ki számít valójában kistermelőnek, s hogy milyen előírások vonatkoznak rá; ki sorolhatja magát egyáltalán közéjük? A gubanc kibogozására jobb szakértőt nem is találhattunk volna helyben, mint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Tolna megyei referensét, Vendégh Editet, aki leszögezte: a kistermelő és őstermelő nem ugyanazon a fán terem. Az őstermelő - tudhattuk meg a referenstől - az SZJA-törvény értelmében adózó mezőgazdasági termelő, ennélfogva a kifejezés adózással kapcsolatos fogalmat rejt. Nem így a kistermelő, amely elnevezés a termelőtevékenység mértékére, nagyságrendjére utal. Annyiban azért van átfedés, hogy a kistermelő is lehet őstermelő, urambocsa, akár egyéni vállalkozó is saját választása, belátása szerint. A kistermelő a saját maga által előállított terméket közvetlenül kizárólag a végső fogyasztó részére értékesítheti, méghozzá 40 kilométeres távolságon belül. A kistermelővé válni szándékozót a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal egy kérelem benyújtását követően nyilvántartásba veszi, továbbá regisztrációs számmal látja el. A kért adatok a kistermelő nevére, címére, a gazdaság vagy az élelmiszer-előállítás helyére vonatkoznak, ugyanakkor az értékesíteni kívánt élelmiszereket is fel kell tüntetni a lapon. A növényfélék gazdaságon belüli termesztése egyértelmű, azonban a kistermelő által nevelt állat csupán olyan lehet, amelyet a levágást megelőzően születésétől vagy kikelésétől kezdve (baromfi esetében legalább 3 hétig, nyúlfélék tekintetében legalább 4 hétig, sertés, szarvasmarha, juh, kecske esetében pedig legalább 3 hónapig) saját gazdaságában nevelt. Vendégh Edit arra is kitért, hogy az állatok levágását követően a húst a hatósági állatorvossal minden esetben meg kell vizsgáltatni. A kistermelő által értékesíthető termékek, termények mennyisége is szabályozott, azaz behatárolt az is, mi számít még kis mennyiségnek. A témában a részleteket és egyéb fontos információkat az 52/2010.(IV.30.) FVM rendelet tartalmazza. Lévai Márton Brüsszelig ért a völgységi gyümölcslé híre Köröndi Lászlóné, Sebestyén Éva és Virág Ilona Völgység Kincse munkatársai Hogy milyen egy, a szó szoros értelmében „egészségesen működő" kisvállalkozás, arra számos példa akad: felkerestünk egyet közülük, a megyei vonatkozásban egyre népszerűbbé váló kiscéget, amely jó ideje már a szekszárdi piacon is árusít, termékeik jó híre pedig folyamatosan gyarapodik. A sikerszéria mibenlétéről faggattuk a minap a kisvejkei Völgység Kincse gyümölcsfeldolgozással foglalkozó szociális szövetkezet egyik első emberét, dr. Tóth György igazgatósági elnököt. A cég 2010 szeptemberében debütált, mégpedig tíz alapító taggal, akik a térség (tehát még véletlenül sem Brüsszelből itt landolt) gyümölcstermesztő gazdáit tömörítik, abból a célból, hogy új értékesítési csatornát nyisson a feldolgozott termékek előállítása és eladása révén. Az „alapító atyákban” további célként fogalmazódott meg az is - ami manapság nélkülözhetetlen tényező -, hogy a környéken élő hátrányos helyzetű munkanélküliek munkához jutásában segítsen. A szövetkezet fő profilját Tóth György szerint már a neve is egyértelműen fémjelzi, hiszen a gyümölcsfeldolgozásuk, amely 100%-os, adalékanyag-mentes gyümölcs- és zöldséglevek bérpréseléséből, lekvárkészítésből, aszalásból, illetve gyógynövé- nyes ivólevek gyártásából áll, valóban egyfajta „kincsként” tekinthető a Völgység zegzu- gaiban - és persze mérgekkel tömött világunkban. A szociális társulás munkatársainak, partnereinek száma százas nagyságrenddel bír, közülük valamennyien bérpré- seltető gazdák: a szövetkezet tagsága 16 főt számlál, az alkalmazásban állók, akik közt a projektmenedzsment és más dolgozók is tevékenykednek, 11 főt tesz ki. A gyümölcslé-előállítással foglalkozó cég a szekszárdi piacon 2013 decembere óta árusít. Ahogy arról Tóth György beszélt: roppantul tetszik nekik a megújult piactéri létesítmény, annak ellenére, hogy számottevő tapasztalatokat igazán csak most kezdenek gyűjteni annak falai közt, így lehetőségeiket is csupán most próbálják „kiaknázni”. Az Agrárkamarával való kapcsolatukat a konstruktív jelzővel illette a cég irányítója, már csak azért is, mert elérhető volt a kamara standján termékpalettájuk az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon, de értékesítési lehetőségeiket is a kamara megyei szervezete biztosítja számukra. Városunk megújult piacterén a példaértékű, méhecskés lógóval fémjelzett kisüzem termékei szombati napokon érhetőek el, de alkalomadtán szerdánként is találkozhatnak a piacra látogatók árusítóikkal - közölte az igazgatósági elnök. Nagy ritkaság jelen világunkban az is, hogy egy kis cég vevőköre folyamatosan bővül: márpedig a Völgység Kincsére pontosan ez jellemző, olyany- nyira, hogy „elpártolókat” még csak hírből sem ismernek - vallotta be Tóth György, hozzáfűzve: a kóstoltatási visszajelzések rendre a kiváló minőséget bizonyítják. „Részt veszünk az iskolagyümölcs- és a gyümölcsléprogramban, amelynek révén 64 iskolába szállítják ki 2,5 dl-es termékeinket - mondta el Tóth György. A bérpréseltető gazdák jelzése szerint egyre több megyén kívüli eladás is jelentkezik, rövidesen pedig az online értékesítést is útjára indítják. „Szóba került a Kanadai-Magyar Kamara közreműködésével egy tengerentúli export is, viszont kapacitásunk kevés az ottani várható mennyiség szállítására” - tette hozzá még a külföldi értékesítést érintve Tóth György, akitől azt is megtudhattuk, léüzemük különlegessége az is, hogy rendszeresen fogadnak látogatócsoportokat. HunEsz
