Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-10-19 / 38. szám
SZEKSZÁRDI VASARMAP 2014. október 19. A vidékfejlesztési tervekről beszélt Győrffy A Gabonatermesztők Országos Szövetsége szekszárdi ülésének alkalmával tartott sajtótájékoztatót az új vidék- fejlesztési elképzelésekről Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs kifejtette: a falugazdász-hálózat agrárkamarába történő betagozódása megköny- nyítette a gazdák érdekérvényesítési lehetőségeit és az egységes gazdatámogatási rendszer kiépítését is. A támogatási rendszer jelenleg mintegy 670 fővel működik, amelynek első erőpróbája a kérelmek beadása volt: ennek kapcsán a kamara elnöke jelezte, a gazdálkodók ez év tavaszán soha nem látott számban igényeltek területalapú támogatást. Érdekesség, hogy 180 ezer igénylésből 134 ezret már a kamara falugazdászai készítettek el, a testület pedig arra számít: ez a szám a jövő év tavaszára csak emelkedni fog. A kamarán belül a feladatok köre egyre tágul: ez a hivatal állítja ki az őstermelői igazolványokat, amely lehetőséget ingyen biztosítják a gazdák részére. Október elsején a szaktanácsadói hálózat is az agrárkamarához került, így az országos szaktanácsadási központ feladatait is ez a testület látja el eztán. Ingyenes jogsegélyszolgálat indult, hiszen számos esetben « H keresték fel a szakmai szerveze- 1 teket a tagok jogi kérdésekben: 3 e tekintetben is a tagság érdé- c keit szolgálják az olyan visz- ö szaélés elleni lépések, amelyek ° szerződéskötéskor a jogászok vagy ügyvédi irodák óradíjának maximálására irányultak. A fekete-, illetve szürkegazdaság elleni harc a fordított áfa bevezetésével a gabona vonatkozásában már megoldódott, de a törvénytelen eszközök elleni küzdelmet üzleti etikai kódex kidolgozásával is deklarálták. Győrffy leszögezte: olyan áfacsökkentési programot kívánnak a kamara részéről a tárca asztalára tenni, amellyel automatikusan következhet be áfacsökkenés bizonyos szektorokban - erről a kormánnyal előre meg is kívánnak állapodni. Október 15-ig közel 9 ezer földadásvételi szerződés került az agrárkamara elé, melyekkel kapcsolatban az elnök elmondta: földügyekben a települési agrárgazdasági bizottság véleményét minden esetben ki kell kérnie a döntési kompetenciával bíró megyei elnökségnek. Győrffy kifejtette azt is, hogy a vidékfejlesztési program céljainak meghatározásakor a munkaerőigényes ágazatok támogatását javasolták, így az élelmiszeripar (vagyis a feldolgozás), a kertészet, az állattenyésztés, s nem utolsósorban az öntözött kultúrák fejlesztése kerültek a prioritások közé. A kamara biztosítási céget is létre kíván hozni, fokozva a biztosítások arányát, hiszen eleddig csupán néhány ilyen jellegű cég foglalkozott agráriummal. Győrffy Balázs a V4-es országok agrárkamarai vezetői kapcsolatait is szóba hozta: ezen találkozók immár 60 alkalommal kerültek megrendezésre, a továbbiakban is biztos alapot jelentenek arra nézve, hogy az Európai Unióban is közösen érvényesítsék érdekeiket a visegrádi tagországok. Győrffy szerint a következő időszak egyik legnagyobb kihívása az integráció, a szövetkezésügy megszervezése lesz: egyfajta mozaiktípusú termelői szerkezet kialakítása, amely összehangolja a kis- és közepes gazdaságok teljesítményét, javítva értékesítési-vá- sárlási pozícióikat, s amely nem utolsósorban a piacszervezésben is rendelkezésére áll a gazdáknak. Vancsura: tízéves csúcsot dönthet a kukorica Az október 15-ei szekszárdi agrárkamarai sajtótájékoztatón Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) vezetője is részt vett, aki hangsúlyozta: jelenleg a növénytermesztők legfőbb problémája a betakarítás és a vetés, amelyek egy időszakra esnek. A GOSZ célja, hogy valamennyi gazdálkodót a versenyképesség oldaláról közelítsenek meg, mindegy, mekkora területen gazdálkodnak - jelentette ki a szervezet vezetője, hozzátéve: úgy látja, hogy bár több olyan gazda is van, akinél a növényvédelmi előrejelzés magas szintű, a GOSZ mégis a mindenki számára elérhető előrejelzési rendszerek bevezetését támogatja. Vancsura József arról is szólt: reményeik szerint idén a kukorica az elmúlt tíz év legmagasabb átlagát fogja adni. Véleménye szerint „szélhámoskodni” lehet az árakban, de a gazdálkodók a termés mennyisége, minősége tekintetében tudnak tenni igazán, hiszen az árakat a világpiac határozza meg. Amint arra kitért, a kamarának kötelessége megtanítani a termelőket, melyek a legjobb fogások, hogy a legolcsóbban, a legjobb minőséget hozva, a legnagyobb mennyiségben termeljenek. Az állami támogatások nagyságrendjét uniós szinten és hazánkban is rendeleti törvény szerint állapították meg, amelyhez alkalmazkodni kell, ugyanakkor a termelési technológia a nagyobb kihívás: Vancsura, mint elmondta, úgy érzi, hazánk alkalmas arra, hogy a legjobb technológiával dolgozzon, méretnagyságtól függetlenül, azonban egy bizonyos nagyságot elvár a piac: hogy azt mikor éri el a termelő, az az ő dolga. Vancsura aláhúzta: az előző 2-3 év piaci hatásai révén a takarmánybúza, illetve az étkezési búza ára nem vált el. A GOSZ - tudhattuk meg - a magyar gabonanemesítő intézeteket arra ösztönzi, hogy igenis vessék el a legjobb fajtákat. Kell tenni mindezt azért is, hiszen lehetséges, hogy már az idén a takarmánybúza és a nyereségi kenyérgabona ára közötti differencia az utóbbi javára billen.- Egy-két év tapasztalata alapján nem szabad elfelejteni a több száz évre visszatekintő magyar nemesítést! - hívta fel a figyelmet a GOSZ-elnök, aki úgy látja, a következő időszakban zárt rendszerű, minőségi búzatermesztés terjed el hazánkban, amelynek gabonáját talán újból „pannon búzának” fogják nevezni. A termelők bíznak abban, hogy november 1-jére a búzavetésnek a végére érhetnek, viszont a kukorica betakarításnál már nem ennyire egyértelmű a helyzet, annak munkafolyamata ugyanis áthúzódhat akár december elejére is. Vancsura József kiemelte, szakemberek reménye szerint várhatóan 9 millió tonna kukorica érkezik be a földekről, de fontos - tette hozzá -, hogy ez a mennyiség időben és a lehető legjobb minőségben legyen betakarítva. HunEsz
