Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-09-28 / 35. szám
2014. szeptember 28. ^ SZEKSZÁRDI VASARNAP Folyt a bor, özönlött a nép Különösen nagy számú érdeklődő kísérte figyelemmel a szekszárdi Szüreti napok idei, szeptember 18-21 -ig tartó rendezvénysorozatának már a nyitónapját is. A színes programok, a Borudvar különlegességei, a Vár- megyeháza, illetve a nemrég a város működtetésében megnyílt Garay Élménypince kiállításai révén valamennyi szekszárdi és környékbeli lakos, hazai és külföldi turista tartalmasán tölthette el a hosszú hétvégét. A változatos kulturális rendezvényeken túl neves vendégeknek <2 sem volt híján Szekszárdi a pénteki | nyitóeseményen tiszteletét tette a | dr. Fazekas Sándor földművelés- ö ügyi miniszteren kívül dr. Dorko- ta Lajos, a Magyar Energiahivatal elnöke, Dankó Béla országgyűlési képviselő, a parlament mező- gazdasági bizottságának tagja, valamint Hamvas István László, az MVM Paksi Atomerőmű vezérigazgatója is. Rajtuk kívül többek között Horváth István, Szekszárd polgármestere, Ács Rezső, a megyeszékhely alpolgármestere, dr. Horváth Kálmán megyei kormánymegbízott, dr. Ugodi Andrea, a Szekszárdi Járási Kormányhivatal hivatalvezetője, illetve Halmai-Nagy Róbert, a Babits Mihály Kulturális Központ vezérigazgatója, fesztiváligazgató, Herrné Szabadi Judit, a Szekszárdi Borvidék Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Heimann Zoltán, a Szekszárdi Borvidék elnöke, valamint Eszterbauer János, a Szekszárdi Borászok céhének elnöke, dr. Bodri István, a Szekszárdi Hegyközség elnöke és Módos Ernő, az Alisca Borrend nagymestere is részt vettek a hivatalos megnyitón, csakúgy, mint megyei közgyűlés vezetői és képviselői. A nyitóeseményen a Szekszárdi Bartina Néptáncegyüttes adott elő mezőföldi táncokat a Csurgó Zenekar közreműködésével, azt követően Ács Rezső alpolgármester köszöntötte az érdeklődőket. Beszédében hangsúlyozta: a Szüreti napok Szekszárd közösségének legnagyobb ünnepe. „Jó érzés körülnézni a téren: a szekszárdiak büszkék azokra a hagyományokra, amelyekre e város épült, alapult”. Hozzátette: ez a néhány nap alkalmas arra, hogy megmutassuk a világnak azokat az eredményeket, amelyekre szeretettel, büszkeséggel tekintünk mi, szekszárdiak. Kitért arra is, hogy a város az utóbbi időben rengeteget fejlődött a borvidékkel együtt, amit véleménye szerint meg kell mutatni a világnak. Az, hogy Szekszárd élhetőbbé, szebbé, jobbá vált, Ács közös eredményként jellemezte, hozzátéve: a városlakók javát szolgáló beruházásokat Magyarország kormányának támogatása nélkül nem lehetett volna megvalósítani.- Valamennyi település büszke a hagyományaira, de mi különösen büszkék vagyunk a szekszárdi emberekre, hiszen az a közösség, amely itt megjelent a téren, mindig azt az erőt képviseli, amely e borvidékben rejlik - mondta a megjelentek előtt a város alpolgármestere. Az elmúlt években tapasztalt fejlődés a várost és a rendezvényeket olyan pályára állította, hogy azok „egymást húzzák feljebb és feljebb” évről évre, a megvalósult beruházások pedig nagyon szép jövőt vetítenek a város elé - mondta. Mint felhívta rá a figyelmet, a rendezvények nem jöhettek volna létre, ha azokat a szekszárdi vállalkozások nem éreznék sajátjuknak és lehetőségeikhez mérten nem járulnának hozzá a költségekhez, ugyanakkor leszögezte: a szüreti napok lebonyolítása Szekszárdnak egy fillérjébe sem került, azt saját bevételeiből finanszírozta, a vállalkozások segítségével. Ács Rezső kitért rá: már lassan hagyománnyá válva a szekszárdi Szüreti napok a magyar kormány naptárába is piros betűs ünnepként került be, hiszen évről évre képviselteti magát a kormányzat a rendezvényen. Az alpolgármester beszéde után Heimann Zoltán invitálta a vendégeket kóstolásra, kiemelve újfent, hogy a borászok fontos támogatói a rendezvénynek. Elmondta: úgy látja, a standokon a korábbi, szép évjáratokat rendre be tudják mutatni a borászok, az időjárással pedig a Jóisten is megsegítette a szervezést, lévén, az utóbbi időben „elég sokat látták sírni” az eget. „Szekszárd múltja évezredes, a magyarok, rácok, svábok élni akarását, elszántságát mutatja. Példaértékű, ami itt megmaradt” - erről már Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szólt a nyitóeseményen, aki a helyi szőlő- és bortermelés viszontagságaival kapcsolatban elmondta: ugyan volt filoxéra és államosítás is, ám a sikerek sem maradtak el, hiszen a rendszerváltás után a kiváló dűlőket újratelepítették és látványosan javult a helyi borok minősége, míg a szekszárdi szőlőskertek és pincészetek baráti köre megsokszorozódott. Győrffy megjegyezte: az itteni borokat már igen magasan jegyzik. Ügy véli, Szekszárd a „kékszőlő mekkája”, a városban a fejlődés pedig látványossá vált, Garay pincészete, borpatikája pedig világszínvonalú. A talponállóktól a tavernákig vezető út azonban - tette hozzá - igen hosszúra nyúlt, amelyhez tőke kellett, magasan képzett, nagy tudással bíró szőlészekkel, borászokkal és persze a fogyasztók borszeretetével. (Folytatás az 5. oldalon.)
