Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-02-09 / 4. szám
2014. február 9. ^ SZEKSZÁRDI VASÁRNAP A Krisztus-hívők egységéért imádkoztak 1908 óta évente tartanak ökumenikus imahetet a Krisztus-hívők egységéért. A világméretű esemény idei alkalmait Szekszárdon január 20-a és 26-a között tartották meg. A megyeszékhelyen több mint egy évtizede várják rendszeresen a hívőket, hogy az egységért imádkozzanak. Az imahét első alkalmát a belvárosi római katolikus templomban tartották, ahol Kaszóné Kovács Karola református lelkésznő hirdetett igét az Isten iránti szeretet, a hálaadás témakörben. Másnap a református templomban Por- páczy Attila római katolikus káplán, szerdán az evangélikus templomban Bacsmai László római katolikus plébános, csütörtökön a metodista imaházban Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész, pénteken az újvárosi templomban Kovács Zoltán metodista lelkipásztor, míg szombaton az evangélikus templomban Papp Barnabás baptista lelkész hirdetett igét.- Az ökumenikus imahetek alkalmain egy világméretű közösség tagjai lehetünk - mondja Sefcsik Zoltán, a két estének is otthont adó evangélikus gyülekezet lelkésze. - Idén a kanadai keresztény egyházak vezetői állították össze az imahét tematikáját, és adták meg annak mottóját: „Hát részekre szakítható-e a Krisztus?” Az idézetet Pál apostol Korinthusiakhoz írt levelének első fejezetében találjuk. Az imahéten naponta kiemelten találkozhattak a hívő közösségek Pál apostol levelének egy-egy tanácsával, útmutatásával. Az alkalmak vezérfonala volt, hogy a Jézus Krisztusban hívők Isten egy népévé válnak, mert közelebb kerülnek Istenhez a Szentlélek terve szerint. Az igét hirdető lelkészek egy-egy bibliai szakaszt újabbakkal egészítettek ki, kibontva annak mondanivalóját. A feltöltődést szolgáló alkalmakat igen élénk érdeklődés kísérte, bizonyítva, hogy a szekszárdi keresztények keresik, igénylik az őszinte hangvételű együttléteket - tette hozzá Sefcsik Zoltán. A tolnai megyeszékhelyen 2001 óta szolgáló evangélikus lelkészt ezt követően a tavaly szeptemberben indult hit- és erkölcstan-oktatás tapasztalatairól is kérdeztük.- Nyugodtan mondhatom, hogy Szekszárdon népszerű a gyerekek körében a hittan - mondja Sefcsik Zoltán. - Felmenő rendszerben, az általános iskola első és ötödik, illetve a hatosztályos gimnázium hetedik osztályában, órarendi keretben folyik az oktatás, hetente 45 perben. A szülőknek kell nyilatkozniuk, hogy gyermeküket erkölcstanra, vagy hit- és erkölcstanra íratják. Városunkban közel azonos számú diák jár erre is, arra is, ami nekünk, lelkészeknek igazán örömteli. A történelmi egyházak közül Szekszárdon az evangélikus közösség a legkisebb, mégis három iskolában, a Bakában, a Babitsban és a Gyakorlóban is van csoportom. Az órákon klasszikus bibliai történetek kerülnek elénk, ezeknek mindig az erkölcsi tanulságát állítjuk a középpontba. Félévkor és év végén is értékelem a gyerekeket: az ismeretanyag elsajátítása mellett az órai aktivitás is a szempontok között van. Sefcsik Zoltán még hozzátette: örömére szolgál, hogy minden korábban náluk keresztelkedett gyerek hit- és erkölcstanra jár, és diákjai közül egyre többen járnak el szüleikkel a hónap utolsó vasárnapján tartott családi istentiszteletekre az evangélikus templomba. F. L. Hangversennyel emlékeztek Gerse Józsefre Változatos repertoárral adóztak az egykori szekszárdi zenepedagógus, Gerse József emlékének január 31- én este, az Agóra Művészetek Házában rendezett hangversenyen. A koncerten fellépett többek között Simon Péter karnagy vezetésével a Liszt Ferenc Pedagógus Kórus, Naszladi Judit irányításával pedig a Garay János Gimnázium Kórusa. A nagy érdeklődés mellett megtartott rendezvényen - amelyen az énektanár özvegye, Gerse Józsefné Márta néni és gyermekeik is részt vettek -, Csö- tönyi László műsorvezető idézte fel az elhangzott zeneművek szüneteiben az 1936-ban Szekszárdon született énektanár életútjának főbb állomásait. A neves tanár rengeteget tett Tolna megye kórusmozgalmának fejlesztéséért: 1965-ben a Liszt Ferenc Pedagógus Kórus az alapító karnaggyal, Gerse Józseffel és 70 taggal indult útjára. Gerse József a ’70-es években 65 fővel megalapította a gimnázium óvónőképzőjének kórusát. A kórus a ’80-as évekre százfősre duzzadt, s öt alkalommal nyerte el az év kórusa címet. 1978-ban Gerse a Kórusok Országos Tanácsának tagja lett, 1984-ben a Garay Gimnáziumban létrehozta a zenei fakultációt, míg ’88/89-ben az Éneklő Ifjúság országos kórusversenyén arany oklevelet vehetett át munkájáért. A művész 1994-ben ismét elvállalta néhány évre a karvezetői munkát. A kiváló énektanár és karnagy, akinek munkásságát Garay és Eötvös József Emlékéremmel is jutalmazták, 2000- ben mondott le betegség miatt a kar irányításáról. 2007-es halálát követően családja alapítványt hozott létre, amely szívügyének tekinti a zenei tehetségek felkarolását. A zenepedagógus tiszteletére rendezett hangversenyen a hallgatóság a Liszt Ferenc Pedagóguskórus részéről Halmos László: Ünnepi alkalmakra című alkotását, valamint Kodály Zoltán: A szép énekszó múzsájához című kórusművét hallhatta egyebek mellett, de felcsendült Verdi Nabuccójából a Rabszolgák kórusának dallama, továbbá Farkas Ferenc: Pataki diákdalok című alkotása is. A Garay János Gimnázium Kórusa sárközi dallamokat adott elő. Az egykori tanítvány, Fábián Éva többek közt a bukovinai Istensegíts faluból, Kodály gyűjtéséből ismert Tavaszköszöntővel érkezett a koncertre. A színvonalas rendezvényen, amelyen Lányi Péter és Lozsányi Soma is játszott orgonán, felidézték Gerse tanár úr híres mondását is: „Zene nélkül lehet élni, de nem érdemes”. Gy.L.
