Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-09-21 / 34. szám
2014. szeptember 21. SZEKSZÁRDI VASARNAP 700 milliárd elosztásának ésszerű lehetőségeiről 700 milliárd forintos, EU-s strukturális alapoktól érkező forrást használhatnak fel hazánk térségei a 2014-2020 közötti uniós ciklusban. A részletekről, a forrásfelhasználás ésszerű lehetőségeiről rendeztek tájékoztató ülést szeptember 15-én délelőtt a Vármegyeháza dísztermében, ahol dr. Horváth Kálmán,Tolna megye kormánymegbízottja, dr. Pálos Miklós, a megye közgyűlésének alelnöke, továbbá Heimann Zoltán borász, a Szekszárdi Borvidéki Hegyközségi Tanács elnöke, a rendezvény koordinátora köszöntötte a megjelent szakértőket. Horváth Kálmán köszöntőjében kiemelte: a következő uniós ciklusban véleménye szerint komoly lehetőségek rejlenek. Úgy látja, a 700 milliárd forintnyi uniós forrásból hazánk és megyénk az innováció és a kutatás-fejlesztés terén jelentős lépéseket tehet előre, s a lemaradást is mérsékelni tudja. Pálos Miklós az eseményen kiemelte a járási rendszer visz- szaállításának ésszerűségét, egyben hangsúlyozta a kormányhivatali rendszer állampolgárbarát kialakításának tényét. A Nemzeti Innovációs Hivatal részéről Bozsó Gergely tanácsos taglalta a tervezési folyamatának záró szakaszába került Nemzeti S3 (Smart Specialisation Strategy) Intelligens Szakosodási Stratégia mibenlétét, amely különös elnevezés elsősorban az unió új típusú, a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatok célzottabb támogatását lehetővé tevő, lehetőségeket takarja. Ennek elkészítésével válnak felhasználhatóvá a 2014-2020 közötti ciklus forrásai, meglétével pedig „azonosíthatóvá válnak a legjelentősebb fejlesztési lehetőséggel bíró helyi sajátosságok” - tudhattuk meg a tájékoztatón. A rendelkezésre álló terület- fejlesztési keretösszeg felhasználását - mely az uniótól kiharcolt 2000 milliárd forintos, magyarországi fejlesztéseket támogató forrás 10%-a - folyamatos konzultáció előzi meg: az S3 tervezési folyamatban a következő uniós időszak térségi és nemzeti prioritásait a társadalom minden érintett körének bevonásával kívánják a döntéshozók kialakítani, majd az unióval egyeztetni. A tájékoztatón a Nemzeti Innovációs Hivatal részéről Bús László is szólt megyénk legfontosabb ágazatairól, amelyek tekintetében, sajnálatos módon a feldolgozóipar nem jelentkezik nagy súllyal, ám annál inkább a mezőgazdaság és az energetika, amelyeken kívül számtalan szolgáltató típusú tevékenység, valamint az építőipar is erős lábakon áll. Az egy lakosra jutó külföldi befektetések aránya Tolna megyében a legalacsonyabb, így ezt a problémát mihamarabb orvosolni kell - szögezte le Bús László. Arról is beszélt: az elmúlt 10 évben a megyében teret nyert a gépipar, a fémfeldolgozás, illetve egyre több jogi, számviteli szolgáltatás is jelentkezett, amelyekre alapozni lehet a jövőben, ám tette hozzá - a kutatás-fejlesztési beruházások száma még mindig alacsonynak mondható. Hozzászólásában emlékeztetett a Gyurcsány kormány idején, a 2008-2014-ig tartó uniós ciklusra elnyert fejlesztési támogatások mértékére: az akkori 400 milliós összeg igen alacsonynak mondható a jelenlegi pályázati pénzekhez képest. Emberi erőforrások tekintetében a megye jól áll: megfelelő pozícióban van a foglalkoztatottság szempontjából, viszont a munkakeresés aktivitása tekintetében már nem ilyen meggyőző a helyzet. A mező- gazdaság és az élelmiszeripar súlyának növelése - tette hozzá - komolyabb foglalkoztatási bázist jelenthet majd. Az ülésen többek között Horváth Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia kísérleti laboratóriumának igazgatója is tiszteletét tette, aki a megye fejlesztési stratégiájához kapcsolódva, a Paksi Atomerőmű ügyében osztott meg néhány lényegi információt. Az erőmű 5-6-os megépítendő blokkjairól elmondta: azok 2080-ig hasznosíthatóak lesznek, viszont az 1-4-es blokkok csupán a 2030-as évek közepéig üzemelhetnek. Megjegyezte: a régi blokkok leszerelésére is fel kell készülnie a megyének, de a kiégett üzemanyag hosszú távú tárolására is tervet kell kidolgozni, amelyre hazai nukleáris kutatásfejlesztési stratégia született. E tekintetben a Visegrádi Négyek (V4) a következő generációs atomreaktorok fejlesztése irányában létrehozták az Allegro Projektet, amely kísérleti reaktor, valamint fűtőelem-laboratórium építésére irányul: ez utóbbi megvalósítását vállalta hazánk a V4 programon belül, helyszíne szintén Paks lenne. Az MTA szakembere az elei mondottakon túl javasolta egy 2 Tolna megyei székhelyű Tudásközpont létrehozását is, az atomerőmű-leszerelési technológia kifejlesztése céljából. A szeptemberben indult, közel két hónapon át tartó országos programsorozat - melynek a szekszárdi alkalom is része volt - szakmai és társadalmi konzultáció keretében valósul meg, a helyi döntéshozói és vállalkozói kör teljes bevonásával. E rendezvényekkel egy időben a NIH és a megyei kormányhivatalok online felületen is lehetőséget adnak arra, hogy a társadalmi egyeztetés minél szélesebb körben folyjon. Gy. L.
