Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)

2014-02-02 / 3. szám

,. SZEKSZÁRDI VASAI 2014. február 2. Nagyon készültek az Atomerőmű KSC Szekszárd minőségi utánpót­lását képező, ezúttal I. Béla Gimná­zium képviseletében pályára lépő szekszárdi kosaraslányok a paksi középiskolás diákolimpiára. Mint ismeretes, tavaly a Szabó Noémi edző-gardírozta szekszárdi kosa­raslányok győztek a diáksport leg­rangosabb hazai seregszemléjén. A sportdiplomáciai lobbinak köszön­hetően szűk másfél évtized leforgása alatt immár ötödször sikerült Paksra hozni a sportág országos diákolimpi­áját. Mindez elsősorban a szekszárdi lányok miatt alakulhatott így, miután a legjobb nyolcba éppen csak beférő paksi középiskolás fiúknak (Energe­tikai Szakközépiskola - ESZI) nem lehettek vérmes reményeik. A csütörtöktől vasárnapig tartó ver­senyen a lányok az „átlagcsapatokat” meggyőző fölénnyel győzték le most is (a Nyíregyházát 61-20-ra, a Miskolcot 64-24-re, a Nagykanizsát 53-12-re), - s így érkeztek el a szombat esti elődön­tőig. Az ellenfél a soproni gimnázium volt. A Szekszárd csapatában olyan tehetségek álltak pályára, mint a két Studer-lány, Zsuzsa és Ágnes, valamint Simon Anikó. Bizonyítja a lányok erősségét a soproni edző, Horváth József a trió kikapcsolására irányult védekezési alaptaktikája is, amihez megvolt a kellő játékoskeret: négy-öt olyan, ko­saras mércével nézve is magas ember lépett közöttük pályára, amilyenből a mieinknél legföljebb egy van. Ám ha a szekszárdi leánytrió bármelyike hozza, amit valójában tud, nos, a soproni Ber­zsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium diákjain talán még az öltözőbeli ima sem segíthetett volna... Csakhogy nem ez történt. Az ez­úttal is jól egy-az-egyező szekszárdi kulcsemberekre időben állt rá a gyű­rűt olykor nagyon takaró, roppant szervezett, motivált soproniakból álló csapat, s kénytelen volt elkönyvelni a szekszárdi szülőkből álló B-közép, hogy a dobások rendre célt téveszte­nek. Az ellenfél úgy nyolcvan százalék­ban leszedte a lepattanókat is, ennél­fogva jóval többet volt náluk a labda, többet támadhattak a nehezen vissza­rendeződő szekszárdiakkal szemben. Dobásbiztonságban, mint kiderült, nem sokkal múlták felül a szekszárdi betlizőket, de sikeres dobások tekinte­tében azért bőven a húsz százalék fölé kerültek. Vártuk a szünet után, hogy a mínusz tizenkettőből előbb-utóbb egál lesz, de nem következett be a hőn óhajtott fordulat. Jól látszott, hogy távoli trip­lák, illetve duplák nélkül szép lassan, de biztosan elmegy a meccs - és vele együtt a másnapi finálé is. Pedig akar­tak és odatették magukat a szekszárdi kékek, de a pontok helyett inkább a személyik szaporodtak. El is vesztette testvérpár-agytrösztjét az I. Béla Gim­názium, miután a zárópercekre mind­két Studer-lány kipontozódott. Ám volt kellő tartás és kurázsi a csapatban így is. Az első félidőt ellé- becoló Simon Anikó érezhette, hogy van némi restanciája a közösséggel szemben: jó néhány percre vállá­ra vette a csapatot, indított, dobott, szerelt, lepattanózott - egyszóval el­lenállhatatlan volt. S ez hatott a töb­biekre, a dolgukat addig is tisztessé­gesen végző kiegészítő emberekre. A hiányolt triplák is megérkeztek, Bari Krisztina remek tempódobásai révén 55-51-et mutatott már az eredmény- jelző - mindenki felszisszent a csar­nokban. A B-közép dobosa is megad­ta a külső segítséget a lányoknak... De nem! Van annyira jó ez a SMAFC-ból és a Soproni Darazsakból jól összera­kott diákcsapat, hogy amikor nagyon kell, bedobja - például - a faultok után járó jogos büntetőket. Ellenben a felzárkózás kritikus időszakában hat szekszárdi büntetőből mindössze egy pont születik...! Egy újabb játék­beli faktor a soproniak mellett. Szabó Noémi edző nem tehetett mást, mint gratulált az okkal elégedett edzőkol­legának, miközben sírással küszködő lányainkat mintegy varázsütésre el­nyelte az öltöző...- A gyenge dobóteljesítményünk­re még úgy sem találok magyaráza­tot, hogy ez a Sopron szerkezetben, magasságban, dinamikában messze erősebb csapat nálunk - értékelte a meccset Szabó Noémi. - Az a bosz- szantó, hogy az előzmények ellenére akár győzhettünk is volna. Abszolút Igazolva látszik, hogy felnőtt egy újabb sokra hivatott női kosaras­generáció Szekszárdon: képviselői közül többen már a szekszárdi fel­nőtt nagycsapatnál készülnek, mi több: Studer Zsuzsa és Simon Anikó 2013-ban a nagycsapatban is bemu­tatkozott, deÁrvay Júliának is jutott néhány perc egy-egy meccsen a fel­nőtt NB I-es, A-csoportos csapatban. megérdemelt a soproniak 70-63-as győzelme. Jól váltották a védekezési formációkat, a zónával a mi erőssé­günket, az általában sikeres távoli do­básokat hatástalanították. Egyébiránt az egész tornán nem úgy céloztunk kintről, mint az tőlünk elvárható, de a gyengébb kaliberű csapatok el­len ezt elbírtuk. Meggyőződésem, hogy a meglévő fizikális különbségek okán más felállás sem vezetett volna eredményre, akár az emberfogásos védekezésről, akár a zónával kom- bináltról beszélünk - tette hozzá az Atomerőmű KSC Szekszárd után- pótlás-szakágvezetője, Szabó Noémi, akinek ezen a tornán az I. Béla Gim­názium testnevelője, Vecsési Klára volt a segítője. Végül bronz jutott a szekszárdi ko­saraslányoknak az öt nagy győzelem mellé, merthogy a Nyíregyháza re­ménye csak az első félidőig élt. Aztán búfelejtőként összekapták magukat a lányaink, s a két csapat közötti kü­lönbséget még nem is teljesen szim­bolizáló 70-49 különbségű szekszárdi győzelem került a jegyzőkönyvbe. A csapat legjobbjának az öt mér­kőzésen nyújtott, kiegyensúlyozott teljesítménye alapján Árvay Júliát je­lölte a csapat edzője, ám a megbízható csapatemberek közül Bari Krisztinától is láttunk olyan megvillanásokat, amik magukban hordozzák az élvonal lehe­tőségét is. A juniorkorú játékos már tavaly is részese volt a diákolimpiái győzelemnek; lapunknak elmondta: sorsa a továbbtanulástól függ. Ugyan a kosárlabdában is vannak tervei, de ah­hoz sok mindenben kell még fejlődnie testtömegben, izomzatban egyaránt - mondta. A paksi szervezők, összedolgozva a Tolna Megyei Diáksport Tanáccsal, mint mindig, most is kitettek magu­kért. A jó szervezés bizonyitéka volt nem csak a négynapos torna hangula­ta, hanem egyebek mellett a megnyi­tóünnepség színvonala, a szokásosnál gazdagabb díjazás és az eredményhir­detés is. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom