Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)

2014-07-27 / 26. szám

2014. július 27. SZEKSZÁRDI V4MRNAP Két nemzedéknyi békeidő telt el az 1848/49-es szabadságharc óta, Szekszárd 1914-ben csendesen élte napjait. A századforduló látvá­nyos változásai után - gimnázium épült és múzeum, szobrot emeltek Garaynak, kigyúltak az első villany­lámpák - nem sok történt a város­ban. Lélekszáma megduplázódott, 15 ezer lakosa a szőlőhegyi pincék­ben, olvasókörökben, sportegyle­tekben és a még újdonságnak szá­mító moziban keresett szórakozási lehetőséget. Hetente kétszer, hét­főn és csütörtökön a Tolnavárme­gye és a Közélet című újság hozta házhoz a híreket. A hétköznapokat a gyakran előforduló verekedések, bicskázások tették izgalmassá. Június 28-án, vasárnap valami meg­mozgatta Szekszárdot. Kora délután félrevert harangok jelezték: tűz van! Kiderült, csak a Kaszinó - ma Augusz kastélyként ismert épület - udvarán gyulladt meg a száraz hulladék. Na­gyobb izgalom este fél hatkor futott végig a városon, az újság különkiadá­sa adta hírül, hogy de. 11 órakor Bosz­nia-Hercegovina fővárosában, Szara­jevóban gyilkos merényletnek lett az áldozata Ferenc Ferdinánd és felesége, Zsófia. A trónörökös-pár tüntető uta­zása a Monachiának, elsősorban a Bal­kánnak szóló, feszültséget oldó és fej­lődést ígérő látogatás volt. Hatalmas irodalma van a Nagy Há­ború történetének. A merénylet után következő napokban felbolydult az or­szág, az egész Monarchia. Közismert a Szerbia elleni általános felháborodás, a bosszúvágy, ha kell, fegyverrel véve elégtételt. Őfelsége, a 84 éves Ferenc József népei a maguk igazába vetett hittel hirdették; a Mindenható meg­áldja győztes fegyvereiket. Szekszárd rendőrkapitánya még a gyásznap estéjén végigjárta a vendég­lőket és betiltotta az esti mulatságo­kat. Csak a Világ Mozgó - ma a Német Színház otthona - kapott engedélyt arra, hogy „komoly tárgyú előadáso­kat” tarthat, de zenekíséret nélkül. Zi­chy Gyula gróf, pécsi megyéspüspök a temetés napjára ünnepélyes gyászmi­sét rendelt el minden katolikus temp­lomba, félórás harangzúgással. Ma­gánházakra, a városházára és a Polgári Olvasókör épületére is kitűzték a gyász­lobogót. A június 30-án, kedden is megjelenő Tolnavármegye és a Közér­dek vezércikkének szerzője, Bodnár István felelős szerkesztő nem fukarko­dott a jelzőkkel. „Átok, szitok a gaz me­rénylők fejére, lázas hajsza a bűntársak „Szívedben könny és virág legyen” A nagy háború első napjai Szekszárdon felkutatására,... öklöt szorongató bosz- szúvágy lihegése a vélt értelmi szerzők porba sujtására”- írta, így folytatva: „Verje meg az Isten haragja a vad, vér­szomjas orgyilkost, de seperje el a föld színéről az olyan nemzetet is, amely fi­ait tigris kölykökké, vért, életet szomja­zó bestiákká neveli...” Július 2-án, csütörtökön megszólalt a lap főmunkatársa, Földvári Mihály is: „...egy elvetemült merénylő, egy hazá­ja érdekeit félreismerő, az úgynevezett nagy-szerb ábrándoktól elkábult bos- nyák-szerb tanuló gyilkos golyója ki­oltotta (a trónörökös) nemes életét...” szekszárdi polgármester megemlékezé­sét állva hallgatta a képviselő-testület. Július 27-e hozott a merénylet után sokak által remélt, mégis váratlan for­dulatot. „Mozgósítás” címmel kidobol­ták Szekszárdon és falragaszon is hir­dették, hogy a tisztikarhoz tartozók 24 órán belül, az altisztek és a legénység 48 órán belül (18-42 éves korig) kötele­sek bevonulni, „ami már hadi állapot, de nem - háború. Ettől reméljük még messze vagyunk...” A remény mindösz- sze egy napig tartott. 28-án adta ki Fe­renc József „A király szózata népeihez” kezdetű döntését: „Szerbia visszautasí­A Szerbiában ércszoborba öntött diák, Gavrillo Princip hamar rendőrkézre került, „...tervszerű, politikai gyilkos­ság történt, melynek szálai Szerbia fő­városáig elérnek.” Mindenki gyanúja szerint a tűrhetetlen „nagy-szerb áb­ránd” állhatott mögötte, mely ellen „... ha nem segít más, mint a fegyver, hát - döntsön a fegyver. Jobb előbb, mint később.” Ebben - írja Földvári - „...az egész magyar nemzetnek pártkülönb­ség nélkül egyesülnie kell...” A merénylet áldozatai, Ferenc Fer­dinánd és Hohenburg Zsófia grófnő 1900-ban kötött házasságából egy le­ány és két fiú gyermek született. Ferenc József az alacsonyabb sorból származó Zsófiát hercegi rangra emelte. Megyei újságunk és a Tolnamegyei Közlöny minden számában megszokott híreit megelőzték a várható elégtételről szóló találgatások. Július 6-án Bodnár te­szi fel a kérdést: „...hát a király?” Mit szól Ferenc József? „Bűnös kéz fosztott meg Engem szeretett rokonomtól... A megté­vesztettek kis csoportjának eszeveszett- sége azonban nem képes megrendíteni azokat a szent kötelékeket, amelyek En­gem népeimmel egybefűznek.” Kovács Sebestyén Endre főispán megyegyűlé­sen tartott beszédet, Szentkirályi Mihály tóttá kormányomnak mérsékelt és igaz­ságos kívánságait... tudatában vagyok elhatározásom egész horderejének... bízom a Mindenhatóban, hogy fegyve­reimnek adja a győzelmet.” A felséges nyilatkozat „Népszerű háború” című szerkesztőségi írással folytatódik: „A háború is lehet népszerű? De mennyi­re! Ez a miénk legalább az. Amerre csak megy az ember, mindenütt határtalan lelkesedés, valóságos öröm, hogy végre ütött a leszámolás órája.” Augusztus 3-án már „Gondoskod­junk a harctér sebesültjeiről” főcímmel jelent meg a lap. „A hadüzenet óta álta­lános a lelkesedés és a mámor az egész országban. Ennek hullámait látjuk és érezzük itt Szekszárdon is. Talpon van az egész lakosság, az egész város... Szek­szárd különben csendes utcái megteltek tüntető, lelkes csoportokkal... Az egyre megnagyobbodó tömeg ének és zene­szóval, így járta be az utcákat. Vesszen Szerbia! Éljen a háború! felkiáltások hangzottak mindenfelé.” A következő hetekben megjelenő la­pok győzelmi jelentéseket közöltek. Az idő múlásával alábbhagyott a lelkese­dés. A megyei kórházban, a leányisko­lában és a gimnáziumban katona-kór­házakat rendeztek be a sebesültek fogadására. Indult az „Aranyat vasért” mozgalom, főként nők, arany és ezüst ékszereket, dísztárgyakat ajánlottak fel. Adományokat gyűjtöttek „A kór­házban fekvő beteg katonák karácso­nyára,” hósapkát, érmelegítőt, meleg ruhát a fronton harcolóknak. December 5-én bejegyzik a halot­ti anyakönyvbe Szekszárd első kato­na áldozatának adatait: A 25 éves r. k. Ékes Jenő nyomdász póttartalékos volt a cs. és kir. 44. gyalogezredben. Már augusztus 16-án elesett a Száva parti Sabac/Szabács közeli harcokban, ami­kor a szerb hadsereg győzelmet aratott a Monarchia csapati felett. Az elhúzódó első világháború nö­vekvő számú vesztesége sok család számára jelentett gyászt Magyarorszá­gon. Már 1917-ben (VIII. te.) törvény született az áldozatokról való megem­lékezés kötelességéről. Sorra készültek „Az élő és jövő nemzedékek örök oku­lására” alkotott emlékművek, köztük Szekszárdon is, ahol Orbán Antal pá­lyadíj-nyertes alkotására, a Bajtársak nevet kapott kétalakos szoborra esett a választás. Szekszárd 1924. október 26- án avatta fel az impozáns, 2,4 m magas, 15 mm anyagvastagságú, hozzávetőleg 10 mázsás bronz alkotást. Talapzatát ruskicai márványlapokkal díszítették. HŐSÜK: t OLGÁIT ' JKEWÜCÜ NANOORföhocv. TAMtSaWIMS ' IU)M XfiÁM NAGY JANOS PRIH004 JÓZSEF IIAtOCH SÁNOOR 0RTW* JÁNOS CMTZ MIHÁLY .1 farkas józscf kürti»« opsro psksa ferenc FUMMGUU BÉTElEERTALiN SCAR. JÓZSEF Toms ISTVÁN SZARÓ JÁNOS JÍASS JÓZSEF iHOMwmi József viszi NWTónVzsaEsróPAi • < HOLLO JÓZSEF CTUCWWiilSZKt ISTMA 8AIFÍ JAMOS: íHERCEG FERENC KORHŰT KONSTANTIN CSIRA JÁNOS 2 ISPÁN JANOS »MARIIK K SZANISZLÓ C2ERN1 JÓÉ KEZEMEN CYÓRCT TOFOUWIK FERDINAND. i KELEMEN ÁGOSTON 5CHCER FEREM SKORKA LÁSZL 'LAJTOSISTVÁN JA5AK JÁNOS CSŐKONMUKIVÁN 1 LÁZÁR ISTVÁN UBKACZ jZANISZLÓ IJITSAS JÓZSEF í MOLNÁR JQZSFFNEDELJKOYICSMIHÁLY. jMOLOOVÁNMirniV ONSHCMAHKÓ. 1 A felvésett 410 név leszármazottai ma is számon tartják elesettjeiket és virág­gal díszítik az emlékművet. Az alsóvá­rosi temetőben lévő első világháborús sírkert, a háborúban szemben állók el­hunytjaira is megemlékezve, szép pél­dája annak a gondolatnak, hogy a ha­lott katona nem ellenség. Vesztes bosszú nyomában szenvedtük el az Európa térképét átrajzoló Trianont, majd alig két évtized múlva jött a nagy háború néven is változtató még nagyobb - a második. Kaczián János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom