Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)

2014-01-26 / 2. szám

2014. január 26. ^ SZEKSZÁRDI VASARNAP Ifjabb Dúzsi itthon hasznosítaná nemzetközi tapasztalatait A neves szekszárdi borász, idősb' Dúzsi Tamás nagyobbik fia a csalá­di örökség, a mesterségbeli tudás továbbvitelére, mi több, továbbfej­lesztésére készül. A fiatalember ehhez minden megsze­rezhető tudomány birtokában akar lenni. Nem elégedett meg azzal, hogy a budapesti Corvinus szőlész-borász szakmérnöki karán pallérozódjék, s az elméletet összevesse a gyakorlattal: a Leonardo-program keretében szak­mai tanulmányokat végzett például Németországban, ahol többek közt Geisenheimben is megfordult szövet­kezeti és magánborászatoknál. A fiatal borász frenetikus élménynek titulálta azt, amikor a városbéli Schloss Jo- hannisbergben egy amolyan „aha-él- mény” során közelebb került a rajnai rizling titkának megfejtéséhez. A tudásszomj miatt ifjabb Dúzsi Tamás alapképzése - az említett kül­földi gyakorlatok okán - a tervezett 3 és félnél egy évvel hosszabbra sike­rült. A fiatal borász a kevés külföldi hallgató egyikeként, ösztöndíjasként bejutott a francia borászati mester- képzésre a Montpellier-i egyetemre is. Az első év a nagyváros egyetemén telt el, a második pedig már a por­tugáliai Lisszabonban, ahová még az év elején is visszatért egy kis időre. Ma már a diplomamunkáját írja, s ha megvédi - persze aligha történ­het másként -, megkezdi a munkát a méltán híres szekszárdi családi pin­cészetben. De már most tudatja: azt a kapcsolati tőkét, amelyre nemzetközi szakmai barangolásai közben szert tett, szeretné a magyar borászat, de legfőképpen a szekszárdi borvidék javára hasznosítani. Persze, csak ha hagyják. Dúzsi Tamás nem akar egy részte­rületre szakosodni, maga a szőlészet legalább annyira izgatja, mint a borá­szat, de a marketingből sem óhajt ki­maradni. Hiszi, hogy az éppen ötven éven esztendeje szőlészkedő-borász- kodó édesapa óriási tudásához képes lesz - ahogy ő fogalmaz - innovatív módon hozzátenni valamit. Diplomamunkája is ennek jegyében készül.- A legjelentősebb nemzetközi borászati szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a szakma kíméletesebb növényi eredetű derítőszerekre álljon át a jelenleg használt állati származású szerekről. Ha növényi alapon történne meg a fehérje-stabilizáció, nem vesz­nének el bizonyos aromák a borból. Tudományos berkekben igen nagy a mozgás ebben a témában. Engem is nagyon érdekel a dolog, mert minden­nek a gyakorlatban való hasznosítására nagy lehetőséget látok. Természetesen magam is bontottam fel laboratóriumi körülmények között e célra bizonyos növényeket, s a tapasztalataimat a dip­lomamunkában összegzem - meséli Dúzsi Tamás. Tamás beleszeretett Portugáliába - nem csak szakmailag, hanem magá­nemberként is.- Persze szakmai szempontból a csúcs Franciaország, de nekünk, ma­gyaroknak a borászat szempontjából Portugália lehet a követendő, s velük látok esélyt kölcsönös előnyökön ala­puló üzleti kapcsolatok kialakítására is- veti közbe. - Amiért irigylem őket: terület szempontjából nagyjából akko­rák, mint mi vagyunk, de a termőte­rületük negyven százalékkal nagyobb a magyarországinál! A legfontosabb, hogy ezen a téren közelítsünk feléjük- fogalmazta meg véleményét a fiatal szakember, akinek nem egyszer volt része komoly sikerélményben kül­földön, amikor a magyar borkultúrát bemutatandó, saját boraikból tartott kóstolót. Talán ennek is lehetett köze ahhoz, hogy beválasztották a syrah szőlőfajta egyik franciaországi világversenyének a bírálóbizottságába, valamint tag­ja lett a portugál családi vállalkozók szövetségének is, így autentikusnak számít majd itthon a nyugati típu­sú gazdaszövetkezések témájában. Meggyőződése egyébként, hogy ebben régóta várt és szükséges az előrelépés hazánkban.- A Magyarországon általában jellemző tápanyagokban gazdag ta­laj, a szőlőnek kedvező klimatikus viszonyok adottságával nem nagyon rendelkeznek a jelentősebb borter­melő országok. Ez a titka annak, hogy kiváló gyümölcsös borokat lehet nálunk termelni, amelynek értékei legfőképpen a roséborok- ban mutatkoznak meg. E téren úgy érzem, sikerült a mi pincészetünk­nek is maradandót alkotnia, hiszen immár folyamatosan kapjuk az ara­nyakat, a különdíjakat Cannes-ban, a világ egyik legnagyobb roséfeszti- válján. A tekintélyes provance-i ku­tatóintézet egyik neves professzora pedig zsűritagként a borunkról szól­va kifejtette: ennek a fajtának szín­ben, ízvilágban, illatosságban abba az irányba kellene elmennie, amit mi képviselünk. Mint arról a fiatal borász beszámolt, a kutatóintézet említett képviselője nem csak hogy kérte Dúzsiéktól a sze­mélyes találkozást, hanem kóstolót is tartott Provence-béli termelőknek a szekszárdi borászat roséiból. A nem mindennapi elismerés a magyar borászatnak is szólt és an­nak bizonyítéka is, hogy roséügyben igen jók a lehetőségeink - tette hozzá Dúzsi Tamás, aki egyébként a kék­frankossal való elmélyült foglalko­zást tartja az egyik legfontosabb ma­gyar borászati feladatnak - s ebben érdemel véleménye szerint vezető szerepet Szekszárd. A fiatal borász Szekszárdon emellett leginkább az úgynevezett „piacos bo­rok” készítésére fektetné a hangsúlyt. Mint mondja: lehetnek ezek a rosé mellett könnyedebb avagy éppen tes­tesebb vörösborok, amelyekből a bor­vidéken tudnának kiváló minőségben egyre nagyobb mennyiséget termelni - ha a piac ezt igényelné.- Most talán végleg hazatérek - zárta a beszélgetést ifjabb Dúzsi, aki abban is reménykedik, hogy sikerül portugál és kínai, lehetőleg fiatal turis­tákat csábítania Magyarországra - de elsősorban Szekszárdra. B. Gy A Dúzsi-pincészet az idén egy ca- bernet-világfajtákból összeállított, Görögszó termőhelyről (mely egyben a bor neve is) származó borral dom­borított: Franciaországban, a borok rangsorában, nagy aranyat elért Grand-Prix díjasként bekerült a 16 legjobb bor közé. Újdonságnak szá­mít és sikeresnek ígérkezik Dúzsiék pinot noir alapú cuvée-je, amelyben van syrah, merlot, cabernet francé és cabernet sauvignon is; a tradíciót pedig a kékfrankos alapú, a múltból visszahozott Óvörös képviseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom