Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)

2014-01-26 / 2. szám

FOTÓ: KISS ALBERT i 20 14. január 26. ^ SZEKSZÁRDI VASARMAP Szekszárd is fellélegezhet: több mint 2,3 milliárdos adósságot vállal át az állam 2002 és 2010 között az előző kor­mány csődhelyzetbe sodorta a ma­gyar településeket, melyek adós­ságállománya a négyszeresére nőtt - hívta fel a figyelmet Hende Csaba honvédelmi miniszter azon a szek­szárdi sajtótájékoztatón, amelynek központi témája az önkormányzat teljes adósságkonszolidációja volt. A magyar kormány Szekszárd ese­tében összesen 2 milliárd 352 millió forintos adósságot vállal át a máso­dik körben. A szekszárdi polgármesteri hiva­talban tartott január 15-ei sajtóese­ményen a honvédelmi miniszter kifejtette: új korszak kezdődik a települések életében, hiszen va­lamennyi önkormányzat február végéig megszabadulhat teljes adós­ságállományától, s ezzel kikerülhet abból az adósságcsapdából, amelybe a Gyurcsány-Bajnai kormány taszí­totta őket. A tájékoztatón, amelyen Ács Rezső alpolgármester mellett többek között Csillagné Szánthó Polixéna, a köz­gyűlés humánbizottságának elnöke, valamint a gazdasági és pénzügyi bi­zottság vezetője, Kővári László is részt vett, Hende Csaba hangsúlyozta: az Orbán-kormány korábbi, első döntése nyomán Szekszárd 3 milliárd 529 mil­lió forint adósságtól szabadult meg, a második körben pedig a fennmaradó 2 milliárd 352 millió forintos összeget vállalja át az állam. A kormányza­ti döntés nyomán tehát tiszta lappal vághat neki a város a 2014-es évnek. A 2012-es évben mintegy 1,1 mil­liárd forintos vagyonnövekedés jelle­mezte Szekszárdot, továbbá a város­nak nem volt kifizetetlen számlája, amely tény arról tanúskodik, hogy itt tehetséges és távlatokban gondolko­dó városvezetés dolgozik - jegyezte meg a miniszter, aki emlékeztetett arra is: a baloldali kormányok is­kolákat, kórházakat zárattak be és számos esetben a napi működtetésre kellett hiteleket felvennie az önkor­mányzatoknak. Arról is szólt, hogy a korábbi, baloldali városvezetés Szek­szárd vagyonából kétmilliárd forint­nyit értékesített, és a tekintélyes ősz- szeget azonnal „fel is élte”. Hende Csaba felhívta a figyelmet arra is: a Gyurcsány-Bajnai korszak­ban a fejlődés reményét, esélyét is elvesztették a vidéki települések nyo­masztó adósságállományuk miatt. „Szekszárd a jelenlegi kormány alatt a fejlődésre, foglalkoztatási prog­ramokra fordíthatja pénzét!” - tette hozzá az elmondottakhoz a honvé­delmi miniszter, majd arról is szólt, hogy a kormány a jövőben fejlesztési elképzeléseket vár a településektől: olyan gazdaságfejlesztési terveket, amelyeket az Orbán-kormány jó szív­vel támogatni tud. A kabinet ugyanak­kor azt szeretné, ha a pályázati pénzek legalább 60%-át gazdaságfejlesztési cé­lokra költenék a települések - mondta. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a kormány partnerként tekint a szek­szárdi emberekre és segíti elképzelése­ik megvalósulását. Véleménye szerint közös érdek a helyi kis- és középvál­lalkozások, a jól fizető munkahelyek helyzetbe hozása, amelyek a fiatalok visszatérését is ösztönzik. Hende Csaba a sajtótájékoztatón örömét fejezte ki a tekintetben, hogy Tolna megyében példaértékűen ala­csony, mindössze 5%-os a munka- nélküliség, ugyanakkor leszögezte: fokozni kell az ez irányban tett erő­feszítéseket. Hangsúlyozta azt is: az ország helyzete biztatóan alakul, s bekövetkezett az a gazdasági fordulat, amelyet még Brüsszelben is elismer­nek, hiszen ott 5%-os növekedést jó­solnak hazánknak. A miniszter az elmondottakon túl kitért arra is, hazánkban 21 éve nem volt ilyen alacsony az infláció, a túl­zottdeficit-eljárásból is sikerült kike­rülnie az országnak, továbbá új beru­házások és foglalkoztatási programok indultak, az önkormányzatok pedig egyszerűbb pályázatási rendszerben intenzívebben kapcsolódhatnak be a fejlesztésekbe. Lényeges azonban az is, hogy gazdasági szuverenitásunk teljes megőrzése mellett az IMF-től függet­lenül sikerült ezeket az eredményeket elérni - fejtette ki Hende Csaba. A tájékoztatón Ács Rezső alpolgár­mester emlékeztetett arra, hogy ami­kor 2006-ban a Fidesz-KDNP átvette a város vezetését, a vagyonfelélést ta­pasztalták minden területen - 2006­tól viszont gyarapodott a település, hiszen sor került a közműcégek vissza­vásárlására, s igen fontos fejlesztések valósultak meg. Szekszárdon jelenleg mintegy 12 milliárd forintos beruházás kivite­lezése van folyamatban, amelynek egyik fontos eleme, a Béla király tér és a Piactér rekonstrukciója mintegy 2,2 milliárd forintos költséggel jár, az Agóra-programban megvalósult Babits Mihály Kulturális Központ komoly kulturális térré átalakítása pedig mintegy 2,5 milliárdos ösz- szeget tett ki: ezek a beruházások a város élhetőségét hivatottak javítani- fejtette ki Ács Rezső. A 2015. már­cius 31-én átadásra kerülő szekszár­di új ivóvízbázis a kiviteli tervezés szakaszában van, megvalósításának pedig bruttó 6 milliárd forintos költ­ségvonzata van. Ez utóbbi beruházás létszükség­let, hiszen a régi kutakat diklór-etilén szennyeződés veszélyezteti, az új vízbá­zis viszont az ivóvízellátással kapcsola­tos problémákat 80-100 évre kezelni tudja - mondta el az alpolgármester, aki az eseményen megköszönte a kor­mánynak a teljes adósságátvállalást, amelynek révén - ahogy azt hozzátette- források szabadulhatnak fel és újabb fejlesztések indulhatnak meg a város­ban, mind infrastruktúra, mind pedig a turizmus fejlesztésének terén. Ezeket az elképzeléseket már úgy tudjuk megvalósítani, hogy ne kelljen terhelni a városlakókat - hangsúlyozta az alpolgármester, aki egyben felhívta a figyelmet arra, hogy 2007 és 2010 kö­zött az MSZP-kormányzat 2 milliárd forint normatív támogatást vont ki a város költségvetéséből, ma pedig már a működési bevételek meghaladják a kiadások összegét. Az elmúlt három év bebizonyította, hogy az új városvezetés jó döntéseket hozott, s mára stabil ala­pokon működik a város - tette hozzá Ács Rezső. Hende Csaba honvédelmi miniszter a sajtótájékoztatón a települések terhe­inek csökkentése kapcsán megjegyez­te, ezentúl az önkormányzatok csak akkor vehetnek fel hitelt, ha a kormány hozzájárul, s nem szeretnék, ha olyan beruházásokba vágnának bele hazánk települései, amelyek nem segítik a gaz­daság élénkítését. Ilyen volt például a 40 centis kilátó Bodrogkereszttúron, vagy a drégelypalánki kutyawellness - utalt a miniszter egyes olyan progra­mokra, amelyek a Gyurcsány és a Baj- nai érában uniós és állami pénzekből megvalósulhattak. Gy.L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom