Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-03-30 / 11. szám
2014. március 30. , SZEKSZÁRDI WASA RIM AP .zekszci Háromnapos rendezvénysorozatot szervezett a víz világnapja (március 22.) alkalmából az Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű ZRT. (ÉRÖV): a programok közt volt üzemlátogatás és sportrendezvény is. A megye legnagyobb, szekszárdi székhellyel működő víziközmű-szol- gáltatója március 19-én, szerdán - a rendezvénysorozat nyitányaként - nyílt napot szervezett a cég gyönki üzemigazgatóságának bevonásával, látványos gépbemutatóval egybekötve. Egy nappal később az érdeklődő közönség az ÉRÖV szekszárdi víztisztító- és szennyvíztelepén nézhetett körbe és ismerkedhetett meg a technológiával. Március 21-én, pénteken délelőtt aztán a szekszárdi fedett uszodába invitálták a város és a környező települések általános iskolásait, hogy az addig éltető elemként bemutatott víz egy másik, „sportos” oldalát is népszerűsítsék. Az eseményen Ács Rezső, Szekszárd alpolgármestere köszöntötte az érdeklődő fiatalokat, a sportágukat bemutató pécsi Flamingó Sportegyesület szinkronúszóit és a házigazda Szekszárdi Sportközpont Nkft. vízilabdása- it. Az alpolgármester köszönetét mondott az ÉRÖV ZRt.-nek a víz világnapi programsorozat megszervezéséért, s Éltető elem és sportos közeg egyben arra biztatta a megjelenteket, hogy sportoljanak minél gyakrabban, vegyék igénybe a fedett uszoda, majd a nyári időszakban a népszerű új strand- és élményfürdő szolgáltatásait. Ács Rezső szerint a megyeszékhelyen igen eredményesen működő úszó- és az egy éve (újra)alakult vízilabda-szakosztály tagjai, valamint az úszásnak szaba- didős-gészségmegőrző célból hódolók is megérdemlik, hogy európai körülmények között sportolhassanak. Ezért tűzte ki célul a városvezetés egy új, minden igényt kielégítő uszoda építését, amelyet két éven belül terveznek tető alá hozni - mondta az alpolgármester. A köszöntő után a pécsi szinkronúszók egyéni és csoportos előadással, a szekszárdi vízilabdás fiúk pedig egy bemutatóedzést követő kétkapus játékkal igyekeztek kedvet csinálni sportágukhoz. -fl A tikiwakáktól a kavakavákig - megnyílt a megyei múzeum legújabb szenzációja A Csendes-óceáni francia polinéziai szigetcsoport felettébb különös világába kalauzol el bennünket az az egzotikus kiállítás, amely március 18-án nyílott a Wosinsky Mór Megyei Múzeum emeleti termében. A megnyitón múzeum igazgatója. Odor János Gábor elmondta, hogy az intézmény három-négy időszaki kiállítást rendez, ezek egyike az Üzenet a távoli szigetvilágból című, friss tárlat. A régész-néprajzos dr. Antoni Judit 1994-től 2000-ig idejének jó részét a szigetvilág múltjának feltárásának szentelte. A sors úgy hozta, hogy kutatásai során megismerkedett Alfred Falchetto Teururai francia-polinéz származású régésztechnikussal és fafaragóművésszel, akivel aztán életét is összekötötte. Később már együtt járták be a világ legnagyobb múzeumait Bázeltől Párizson és Svájcon át New Yorkig, hogy megismerjenek még valamit abból a letűnt életből, melynek emlékei a hódítók révén az elmúlt két évszázadban a világ különböző múzeumaiban „landoltak” , s amely világnak Polinéziában is már csupán a nyomai maradtak meg. Alfréd a Francia Polinéziához tartozó Marquesas-szigetcsoport legnagyobb szigetén, Nuku Hiván található Taiohae faluban született, édesanyja a Tahitin uralkodó család egyik leszármazottja. A polinéz férfi remek fotós is: e hobbijának „lenyomatait” is láthatjuk a szekszárdi múzeum lépcsőházának falain. A művész alkotásainak alapanyaga a fa, a kókuszdió, növényi magvak, csont és a rostok. Ősi hagyományok szerint készült ékszereihez teknősbékapáncélt, gyöngyházat, valamint fogas cet fogát védetté válásuk miatt nem használ, azokat nagyrészt egyéb alapanyagokkal helyettesíti: mindennek ellenére olyany- nyira eredetinek tűnő tárgyakat készít, hogy azok felveszik a versenyt a 19. századi klasszikus műtárgyakkal. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum kiállításmegnyitóján személyesen is jelenlévő Alfred Falchetto Teururai nevéről dr. Vargyas Gábortól, a Pécsi Tudományegyetem tanárától megtudhattuk: a teururai égből hullott kenyérgyümöl- csöt jelent, a művész apjának neve pedig, a Falchetto olasz és lombárd eredetű ugyan, de ő maga mégis francia volt. Amint az dr. Vargyas Gábor szavaiból kiderült, a bemutatott tárgyak egy letűnőben lévő természetközeli állapot leképeződései. A szigetvilágot, mely a megjelenített eszközök őshazája, jelentős veszély fenyegeti, hiszen az egyre emelkedő tengerszint miatt könnyen eltűnhet a víz alatt - vázolta a nem éppen rózsás helyzetet. A tíz éve hazánkban élő, régésztechnikusként és rajzolóként munkálkodó művész, aki új hazájában a Polinéziában ismeretlen kerámiakészítést is megtanulta, fotóin ködös távolba, hullámsírba vesző szigetek, az ég és a tenger egymásba olvadó látványa tárul elénk, de a lagúnák életébe is bepillantást nyerhetünk. A művész alkotásai között az ősöket ábrázoló „tikik”, valamint számos, a sziget mindennapi életéhez tartozó létfontosságú eszköz, törzsi ékszer is megtalálható. Kókuszdióedények, egyetlen fadarabból faragott asztal, fogascet fogaiból készített díszek, fehér kagylóból, sötétbarna teknőspáncélból készített diadémok is gazdagítják a kiállítást - hogy csak néhányat említsünk. A kiállított tárgyak között egy hosszúkás fatál (tanoa) is helyet kapott, amelyet egy hódító hatású ital, a kava készítésénél használnak, de tikiwakának, vagy más néven au áu-nak nevezett csóna- korrdísz is a kiállítás része, ahogy egy moai kavakava (ősfigura), vagy a to’ oto b pi’o, vagyis a főnöki bot, a tekintély szimbóluma is megjelenik. Gy. L.
