Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-03-09 / 8. szám
8 2014. március 9. , SZEKSZÁRDI VASARWAP Szekszárd a pécsi borvidéken? Második alkalommal rendezték meg a közelmúltban a Borjog és Bormarketing Konferenciát. A rendezvény célja a vitaindítás, a problémafelvetés volt - tudtuk meg Hegyi Gábortól, a www.szekszardi- bortura.hu tulajdonosától. Az eseményt dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára nyitotta meg. Őt Tiffán Zsolt, országgyűlési képviselő követte. A Parlament Szőlészeti és Borászati Albizottságának elnöke a borászok 12 pontjára hívta fel a hallgatóság figyelmét. Összefogást és szakmaközi szervezet létrehozását szorgalmazta; felvetette, hogy rengeteg energiát kell adminisztrációra fordítani, majd politikusként válaszolt is: „adósok vagyunk a könnyítéssel”. Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke friss statisztikát mutatott az egybegyűlteknek. Ebben kiderült, hogy tavaly 700 ezer hektoliter bort exportáltunk, melynek 90%-a fehérbor volt. A termelés a magasabb árkategória felé, míg a fogyasztás az alacsonyabb felé tart, ennek megfelelően olcsóbb bort importálunk és drágábbat exportálunk. A termésátlag Magyarországon hektáronként 70 mázsa volt, míg Németországban 130 mázsa. Külön említést érdemel, hogy miként alakult a szőlőtelepítés az elmúlt négy évben. A szekszárdi borvidéken mintegy 140 hektár új szőlőt telepítettek, ennél kevesebbet csak Tokajban (132 hektár). A szomszédos tolnai borvidék 402 hektárral a nyolcadik a listán, amelyet a kunsági borvidék vezet (nem elütés) 5161 hektárral. Ez a hatalmas szám - és annak várható következménye - kisebb felhördülést okozott a teremben. Tornai Tamás nem hagyta szó nélkül a hazai nagykereskedők szerepét a borkereskedelemben. A téma rendkívül érzékeny: nem titok, hogy néhány nagykereskedés tartja kezében a piacot, meghatározva ezzel a pincészetek disztribúcióját, az árakat. Tornai megjegyezte: dolgoznak a kereskedők árrésének a piaci szereplők közötti újraelosztásának lehetőségén. Hegyi Gábortól megtudtuk, hogy személyes beszélgetések során több borász is panaszkodott a nagykerek hatalmára, akik gyakran többet keresnek egy palack boron, mint a készítője... Dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az adminisztrációs terhekről beszélt. Elmondta, hogy a szabályozást nehezíti, hogy a bor egyszerre jövedéki termék, élelmiszer, alkoholtartalmú ital, egy piac szabályozásának tárgya, ezért „speciális keresztjeit kell vinnie”. A helyettes államtitkár állítja: széleskörű egyeztetés zajlik, a „felek egy oldalra álltak”, érdemi eredmények születtek. Feldman szerint jelentősen változott a telepítéssel összefüggő szabályozás. További eredmény, hogy a borászok saját üzlethelyiségben is árulhatják boraikat, mellyel erősödik a kapcsolat borász és fogyasztói között. A szabályozás könnyített a pezsgőkészítés, a pincekönyvvezetés, a borászati melléktermékek felhasználásának szabályain és csökkent az analitikai minősítés díja. Nem kötelező a borkísérő okmány sem, mindössze a számlára kell felvezetni néhány plusz adatot. A kormány terve és célja, hogy bevezesse az Integrált Szőlészeti és Borászati Rendszert. Nagy Attila, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárpiaci főosztályának vezetője a támogatásokról beszélt: mint mondta, a szőlő-bor ágazat a következő években 8,5 milliárd forintra számíthat évente. Szőlőültetvények szerkezetátalakítására 40 milliárd forint jut. Az elmúlt években többször is előfordult, hogy az ágazat résztvevői nem, avagy sikertelenül pályáztak, így sok forrás maradt az EU pénztárában. Dr. Pókecz Kovács Attila, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője a magyar borjog előtti kihívásokról beszélt. A mára végzett mintegy 60 borjogi szakjogász a szőlő- és bortermelés, valamint a borpiacok jogi problémáira hatékony válaszokat képesek adni, tanácsaikkal a borászati vállalkozások működését is elősegíthetik. A professzor számos problémakört, rendezetlen vagy veszélyeket rejtő területet említett, és továbbgondolkodásra szólította fel az érintetteket. A szőlőtermelés és a - szerinte túlságosan is - sok borvidék (22) sokszínűsége fogyasztóvédelmi szempontból aggályos. Az előadó a bordeaux-i példát tartja követendőnek, ahol 116 ezer hektárnyi termelő egy borvidékké állt össze. Mivel Magyarország teljes szőlőterülete 63 ezer hektár, így a tanszékvezető megfontolásra érdemesnek találja egyes hazai borvidékek „összeolvadását” a kihívások leküzdése érdekében. Szerinte a tolnai, a szekszárdi és a villányi borvidék például összeállhatna pécsi borvidék néven. Ötletét komoly felhördülés követte a teremben.-flA központi kormányzati marketing a magyar borászatban egyebek mellett a belső piac folyamatos bővítését és az egykori keleti piacok visszaszerzését, újak felfedezését hivatott támogatni. Ennek jegyében jelent meg az ágazat a nagy oroszországi agrárexpón - amelyen a borászatot Szekszárd képviselte de azt ezt követő berlini kiállításon és vásáron is markáns volt a magyar, azon belül is a szekszárdi jelenlét. Az idén is folytatódik a megjelenés olyan országokban, ahol jó eséllyel köttethetnek üzletek és születhetnek megrendelések. Mint azt Budai Gyulától, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkártól, a szekszárdi fajtamustrák rendszeres látogatójától megtudtuk, már zajlanak az előkészületek a Magyar-Azeri Kulturális Napokkal kapcsolatban, amelyen a későbbi gazdasági együttműködést elősegítendő különféle programok is szerepet kapnak, a szekszárdi borászoknak pedig ismét lesz lehetőségük egy újabb, a kormányzat által támogatott megjelenésre.- Jó visszhangja van a moszkvai és a szentpétervári magyar jelenlétnek, ahogyan a berlininek is - ez utóbbin egyébként az egyik szekszárdi borász csúcscuvée-je bekerült a legjobb öt közé - mondta Budai Gyula. - Megyünk tovább ezen az úton. Az egykori szovjet tagköztársaságokban - mint például Grúziában vagy Azerbajdzsánban - van hagyománya a borfogyasztásnak, s azt gondolom, igény is van a minőségi borokra. De ne menjünk mindig ennyire messzire! Itt van a V4 együttműködésén belül Lengyelország is mint meghódítandó, egyáltalán nem kicsi piac.- Ön államtitkárként és magánemberként is gyakran látogat el városunkba. A szekszárdi borvidék nagy lobbistájaként is aposztrofálhatjuk, amit a szakma itteni képviselői nyilván örömmel nyugtáznak. Demit szólnak ehhez más borvidékeken?- Vállalom a lobbista kifejezést, a szónak a pozitív értelmében. Meggyőződésem, hogy ez a borvidék a maga eredményeivel, lehetőségeivel együtt sem kapott másokhoz viszonyítva any- nyit marketingre a mindenkori központi kormányzatoktól, mint amennyit mái régen megérdemelt volna. Engem személy szerint nem csak a borok kötnek ide, amelyekről csak felsőfokon lehet beszélni, hanem a borászok is, akikhez már régebb óta barátság fűz. Másfelől pedig, az ember általában oda meg) szívesen, ahová hívják, ahol barátként fogadják és ahol megbecsülik. Ezeket a számomra fontos dolgokat Szekszár- dón megkapom. Magától értetődik hogy más borvidékre is szívesen elme gyek, ha meghívást kapok, kormányza ti tisztviselőként pedig az egész magyai borágazat érdekeit kell néznem és kép viselnem is. Ügy érzem, nincs a fentebl elmondottakból adódóan semmilyer probléma: amit a szekszárdi borászol támogatásként kaptak és még kapnak az támadhatatlan, de ugyanezeket má borvidékek kritériumoknak megfeleli borászatai is vagy már megkaptak, vág megkapnak.- Zajlik az újabb ciklus kormányza ti-pénzügyi tervezése. Jobb kondícióbi kerülhet a szőlészet és a borászat?- Meggyőződésem, hogy több for rásból gazdálkodhat az ágazat. Töbl lesz az idecsoportosítandó uniós fői rás, s a hozzá kapcsolódó nemzeti ki egészítés is. B. Gj Budai államtitkár is Szekszárdért lobbizik
