Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)

2014-03-09 / 8. szám

8 2014. március 9. , SZEKSZÁRDI VASARWAP Szekszárd a pécsi borvidéken? Második alkalommal rendezték meg a közelmúltban a Borjog és Bormarketing Konferenciát. A ren­dezvény célja a vitaindítás, a prob­lémafelvetés volt - tudtuk meg Hegyi Gábortól, a www.szekszardi- bortura.hu tulajdonosától. Az eseményt dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élel­miszerlánc-felügyeletért és agrárigaz­gatásért felelős államtitkára nyitotta meg. Őt Tiffán Zsolt, országgyűlési képviselő követte. A Parlament Szőlé­szeti és Borászati Albizottságának el­nöke a borászok 12 pontjára hívta fel a hallgatóság figyelmét. Összefogást és szakmaközi szervezet létrehozását szorgalmazta; felvetette, hogy renge­teg energiát kell adminisztrációra for­dítani, majd politikusként válaszolt is: „adósok vagyunk a könnyítéssel”. Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke friss sta­tisztikát mutatott az egybegyűlteknek. Ebben kiderült, hogy tavaly 700 ezer hektoliter bort exportáltunk, melynek 90%-a fehérbor volt. A termelés a ma­gasabb árkategória felé, míg a fogyasz­tás az alacsonyabb felé tart, ennek megfelelően olcsóbb bort importálunk és drágábbat exportálunk. A termésátlag Magyarországon hek­táronként 70 mázsa volt, míg Német­országban 130 mázsa. Külön említést érdemel, hogy mi­ként alakult a szőlőtelepítés az elmúlt négy évben. A szekszárdi borvidéken mintegy 140 hektár új szőlőt telepítet­tek, ennél kevesebbet csak Tokajban (132 hektár). A szomszédos tolnai borvidék 402 hektárral a nyolcadik a listán, amelyet a kunsági borvidék vezet (nem elütés) 5161 hektárral. Ez a hatalmas szám - és annak várható következménye - kisebb felhördülést okozott a teremben. Tornai Tamás nem hagyta szó nél­kül a hazai nagykereskedők szerepét a borkereskedelemben. A téma rendkí­vül érzékeny: nem titok, hogy néhány nagykereskedés tartja kezében a pia­cot, meghatározva ezzel a pincésze­tek disztribúcióját, az árakat. Tornai megjegyezte: dolgoznak a kereskedők árrésének a piaci szereplők közötti új­raelosztásának lehetőségén. Hegyi Gábortól megtudtuk, hogy személyes beszélgetések során több borász is panaszkodott a nagykerek hatalmára, akik gyakran többet ke­resnek egy palack boron, mint a ké­szítője... Dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az adminisztrá­ciós terhekről beszélt. Elmondta, hogy a szabályozást nehezíti, hogy a bor egyszerre jövedéki termék, élelmiszer, alkoholtartalmú ital, egy piac szabályo­zásának tárgya, ezért „speciális kereszt­jeit kell vinnie”. A helyettes államtitkár állítja: széleskörű egyeztetés zajlik, a „felek egy oldalra álltak”, érdemi ered­mények születtek. Feldman szerint je­lentősen változott a telepítéssel össze­függő szabályozás. További eredmény, hogy a borászok saját üzlethelyiségben is árulhatják boraikat, mellyel erősödik a kapcsolat borász és fogyasztói között. A szabályozás könnyített a pezsgőké­szítés, a pincekönyvvezetés, a borászati melléktermékek felhasználásának sza­bályain és csökkent az analitikai mi­nősítés díja. Nem kötelező a borkísérő okmány sem, mindössze a számlára kell felvezetni néhány plusz adatot. A kormány terve és célja, hogy bevezes­se az Integrált Szőlészeti és Borászati Rendszert. Nagy Attila, a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium agrárpiaci főosztályának vezetője a támogatásokról beszélt: mint mondta, a szőlő-bor ágazat a következő években 8,5 milliárd forintra számíthat évente. Szőlőül­tetvények szerkezetátalakítására 40 milliárd forint jut. Az elmúlt évek­ben többször is előfordult, hogy az ágazat résztvevői nem, avagy siker­telenül pályáztak, így sok forrás ma­radt az EU pénztárában. Dr. Pókecz Kovács Attila, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője a magyar borjog előtti kihívásokról be­szélt. A mára végzett mintegy 60 bor­jogi szakjogász a szőlő- és bortermelés, valamint a borpiacok jogi problémáira hatékony válaszokat képesek adni, ta­nácsaikkal a borászati vállalkozások működését is elősegíthetik. A professzor számos problémakört, rendezetlen vagy veszélyeket rejtő te­rületet említett, és továbbgondolko­dásra szólította fel az érintetteket. A szőlőtermelés és a - szerinte túlságo­san is - sok borvidék (22) sokszínű­sége fogyasztóvédelmi szempontból aggályos. Az előadó a bordeaux-i példát tartja követendőnek, ahol 116 ezer hektárnyi termelő egy borvi­dékké állt össze. Mivel Magyarország teljes szőlőterülete 63 ezer hektár, így a tanszékvezető megfontolásra érde­mesnek találja egyes hazai borvidékek „összeolvadását” a kihívások leküzdé­se érdekében. Szerinte a tolnai, a szek­szárdi és a villányi borvidék például összeállhatna pécsi borvidék néven. Ötletét komoly felhördülés követte a teremben.-fl­A központi kormányzati marketing a magyar borászatban egyebek mellett a belső piac folyamatos bő­vítését és az egykori keleti piacok visszaszerzését, újak felfedezését hivatott támogatni. Ennek jegyé­ben jelent meg az ágazat a nagy oroszországi agrárexpón - amelyen a borászatot Szekszárd képviselte de azt ezt követő berlini kiállításon és vásáron is markáns volt a magyar, azon belül is a szekszárdi jelenlét. Az idén is folytatódik a megjelenés olyan országokban, ahol jó eséllyel köttethetnek üzletek és születhetnek megrendelések. Mint azt Budai Gyu­lától, a Vidékfejlesztési Minisztéri­um államtitkártól, a szekszárdi faj­tamustrák rendszeres látogatójától megtudtuk, már zajlanak az előké­születek a Magyar-Azeri Kulturális Napokkal kapcsolatban, amelyen a későbbi gazdasági együttműködést elősegítendő különféle programok is szerepet kapnak, a szekszárdi bo­rászoknak pedig ismét lesz lehető­ségük egy újabb, a kormányzat által támogatott megjelenésre.- Jó visszhangja van a moszkvai és a szentpétervári magyar jelenlétnek, ahogyan a berlininek is - ez utóbbin egyébként az egyik szekszárdi borász csúcscuvée-je bekerült a legjobb öt közé - mondta Budai Gyula. - Me­gyünk tovább ezen az úton. Az egykori szovjet tagköztársasá­gokban - mint például Grúziában vagy Azerbajdzsánban - van hagyo­mánya a borfogyasztásnak, s azt gon­dolom, igény is van a minőségi bo­rokra. De ne menjünk mindig ennyire messzire! Itt van a V4 együttműködé­sén belül Lengyelország is mint meg­hódítandó, egyáltalán nem kicsi piac.- Ön államtitkárként és magánember­ként is gyakran látogat el városunkba. A szekszárdi borvidék nagy lobbistája­ként is aposztrofálhatjuk, amit a szak­ma itteni képviselői nyilván örömmel nyugtáznak. Demit szólnak ehhez más borvidékeken?- Vállalom a lobbista kifejezést, a szónak a pozitív értelmében. Meggyő­ződésem, hogy ez a borvidék a maga eredményeivel, lehetőségeivel együtt sem kapott másokhoz viszonyítva any- nyit marketingre a mindenkori közpon­ti kormányzatoktól, mint amennyit mái régen megérdemelt volna. Engem sze­mély szerint nem csak a borok kötnek ide, amelyekről csak felsőfokon lehet beszélni, hanem a borászok is, akikhez már régebb óta barátság fűz. Másfelől pedig, az ember általában oda meg) szívesen, ahová hívják, ahol barátként fogadják és ahol megbecsülik. Ezeket a számomra fontos dolgokat Szekszár- dón megkapom. Magától értetődik hogy más borvidékre is szívesen elme gyek, ha meghívást kapok, kormányza ti tisztviselőként pedig az egész magyai borágazat érdekeit kell néznem és kép viselnem is. Ügy érzem, nincs a fentebl elmondottakból adódóan semmilyer probléma: amit a szekszárdi borászol támogatásként kaptak és még kapnak az támadhatatlan, de ugyanezeket má borvidékek kritériumoknak megfeleli borászatai is vagy már megkaptak, vág megkapnak.- Zajlik az újabb ciklus kormányza ti-pénzügyi tervezése. Jobb kondícióbi kerülhet a szőlészet és a borászat?- Meggyőződésem, hogy több for rásból gazdálkodhat az ágazat. Töbl lesz az idecsoportosítandó uniós fői rás, s a hozzá kapcsolódó nemzeti ki egészítés is. B. Gj Budai államtitkár is Szekszárdért lobbizik

Next

/
Oldalképek
Tartalom