Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-12-15 / 45. szám
2013. december 15. MOZAIK , SZEKSZÁRDI Tornai: a borászszakma kissé eltévedt az útvesztőkben A borászoknak szakmajogi szervezetbe kell tömörülniük - erről is szó esett november 26-án, azon a Mészáros Borházban tartott rendezvényen, amelyet a Szekszárdi és a Tolnai borvidék vezetői szerveztek. A résztvevőket Heimann Zoltán, a Szekszárdi Borvidék elnöke köszöntötte, aki hangsúlyozta: nagy kérdés, hogy képesek-e a szakmabeliek összefogni, s nem egymást kioltva működni. Schmidt Győző, a Tolnai borvidék hegyközségi elnöke a helyszínen az idei évjárat kapcsán kifejtette: a Szekszárdi és a Tolnai borvidéken nem jelentkeztek gondok, a gazdák kiválóan védekeztek a kártevők ellen, azonban akadt olyan borrégió, ahol például nem termett egyáltalán chardonnay. Schmidt Győző úgy tapasztalta, a hőségnapokban „bezárkózott” a szőlő, az évjárat tekintetében pedig az éghajlat sem volt igazán kedvező, mindennek ellenére - a gazdák növényvédelmi munkájának köszönhetően - a szőlők igen „szépek lettek”. A szakma jövőbeni elképzeléseit már Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) új elnöke taglalta, aki egy nem éppen szívderítő tendenciára világított rá, amely szerint amellett, hogy a világ szőlőtermelése az elmúlt 20 évben 4%-os csökkenő tendenciát mutatott, az európai termelés drasztikusan, mintegy 9%-kal apadt. A csökkenés Franciaország tekintetében 2%-ot, Olaszországnál 15-öt, míg Spanyolországot illetően 13%-ot jelent, ugyanakkor Ausztráliában 20%-os, Dél- Afrikában pedig 12%-os emelkedés történt. iMindemellett az is megfigyelhető volt, hogy kisebb mértékben csökkent a bortermelés, mint a szőlőterületek nagysága. Ám újabb sajnálatos tényként tudható be, hogy míg Ausztráliában 43%-kal növekedett a bortermelés, addig például Spanyolországban 29%-os mérséklődés volt tapasztalható, a tendencia pedig egész Európában általános csökkenést jelez. A 2012-es adatok alapján elmondható a domináns spanyol, olasz és francia területek jelentős csökkenése, Németország stagnálása, valamint Ausztria növekedése - szögezte le Tornai, aki úgy látja: nem lehet kifejezetten sajnálkoznia hazánknak a támogatási összegeket tekintve, hiszen az EU-átlag 353 euró, hazánk pedig 341 eurós átlag számadattal bír. A támogatási összeget Magyarország a termelői alapok megújítására fordította, amelyből 80% a szerkezetátalakítást, 20% pedig a beruházás mértékét teszi ki. Megfigyelhető azonban, hogy marketingre az unióban sokkal jelentősebb arányban, mintegy 20%- ban fordítanak a támogatásokból. Tornai a rendezvényen kijelentette: van még min javítani, mivel hazánk az uniós borfogyasztási átlagban helyezkedik el, a franciák és az olaszok bor- fogyasztása pedig kétszerese az EU-át- lagnak! De vajon képesek voltunk-e húsz év alatt a változásokat nyomon követni? - tette fel a kérdést a HNT-elnök, aki szerint a szakma kompromisszumokat kötött, s egy kissé el is tévedt az útvesztőkben. A 2012-ben elfogadott új hegyközségi törvény véleménye szerint új helyzetet teremt az egyes borvidékekkel, hegyközségekkel. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kapcsán ugyanakkor kifejtette: mivel a rendszer területi alapon indult el, így, ha valaki nagyobb súllyal bír, nagyobb erővel is rendelkezik. Úgy véli, az elnökséget nem területi alapon lenne szükséges szervezni, a küldötteknek pedig valóban be kellene tölteni vállalt szerepüket, egyben információ-közvetítőkként is szükséges lenne működniük. A rendezvényen Bodnár Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal osztályvezetője kifejtette: a következő öt évre a szőlőszerkezeti átalakításra, borászati beruházásra, továbbá - új elemként® - a promócióra is lehet igényelni támogatást. A kérelmeket 2013. december 14-ig lehet benyújtani, a kifizetések pedig 2014. október 15-ig zajlanak majd. Ezidáig 128 darab kérelem érkezett, az elvégzett beruházások mértéke 3,5 milliárd forintra rúg, az igényelt támogatások összege pedig 1,4 milliárd forint volt. A szőlőszerkezet-átalakításra, a telepítésekre igényelt összeg mértéke 2007-től kezdődően évről évre nőtt, így 2013-ban már átlagban 28 ezer eu- rót kérvényeztek a gazdák, amelyből 24,4 eurót hagyott jóvá a hivatal. Az említett összeg borvidéki megoszlása zömmel a Kunságot fedi le, az 47%-kal viszi a prímet. A borászszakmai rendezvényen a szekszárdi borvidék top 10-es szőlőfajtáiról is szó esett, amely rangsorban a kékfrankos viszi a pálmát, rögtön utána pedig a merlot, a kadarka, a cabernet franc, valamint a cabernet sauvig- non, a zweigelt és a cserszegi fűszeres következik, de például a zöldveltelini mint középerős növekedésű, bő termést hozó fajta is szerepel már a kedveltek listáján. Országosan a 2009 és 2013-as évet tekintve, a telepítési engedélyeket alapján a legnépszerűbb a bőven termű, lédús, fagytűrő fehérborszőlő-fajta, a Bianca, ám a cserszegi fűszeres, a muskotályos illatú és ízű Aletta, de a kékfrankos, valamint az olaszrizling, az Irsai Olivér és a chardonnay is slágerek voltak. Gy.L. Okosodhattak a pályakezdők Rendhagyó osztályfőnöki óra keretében ismerkedhettek meg a középiskolai diákok a vármegyeházán a kormányhivatal és a járási hivatalok működésével november 28-án, a „hivatalok napján"; arra is választ kaphattak, mire kell ügyelniük, ha munkát vállalnak fiatalkorúként, valamint kiderült számukra az is, mennyire szerteágazó és sokrétű a hivatali élet. A vármegyeháza dísztermében zajlott előadások közül az egyik legérdekesebb a diákok számára a munkaügyi központ osztályvezetője, Mátyás Tibor Attila által tartott összefoglaló ígérkezett, aki a pályaválasztás nehézségeiről, buktatóiról számolt be, valamint arról a sajnálatos tényről is, hogy az OECD, azaz a fejlett piacgazdaságokat tömörítő szervezet országaiban 8 emberből egy 15-24 év közötti fiatal. Az osztály- vezető felhívta a figyelmet arra is: a munkavállalás kapcsán igen lényeges a csapatmunkában való részvétel, a kreativitás, ám ezen kívül a munkamorál, a problémamegoldó gondolkodás, valamint számítógép-felhasználási ismeretek is döntő jelentőségűek. Amint azt Mátyás Tibor Attila kiemelte, megyénkben a pályakezdő munka- nélkülieket állásközvetítés, munkavállalási és pszichológiai tanácsadás is segíti, s a támogatott képzéseken túl - amelyek a munkáltató számára adó- és járulék- kedvezménnyel járnak - a munkavállalóknak lakhatási támogatással segítenek, de a vállalkozóvá válást is támogatják. A fiatalkorúak munkavállalása terén a kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve részéről Weberné dr. Erős Anikó igazgató taglalta, mi mindenre kell a munka- vállalásnál egy fiatalnak figyelnie: mindenekelőtt fontos tudni, hogy' a munkaközvetítésekért nem kell fizetni, az ezzel foglalkozó cégek nyilvántartásba vétele kötelező! A munkaszerződés megkötését írásba kell foglalni, a jogviszonyt pedig a munkáltatónak minden esetben kötelező jelentenie az illetékes állami adóhatóságnál. A munkaszerződésnek az alapbért, a munkakört és a munkavégzés helyét is tartalmaznia kell. A 18 évet be nem töltött munka- vállaló fiatal munkavállalónak számít: ők este 10 és reggel 6 óra között nem dolgozhatnak, valamint 4 és fél órát meghaladó munka után 30 perc, 6 órát meghaladó munkát követően pedig 45 perc szünet, de 5 nap pótszabadság is megilleti a 20 nap alapszabadságon felül. A munkavállalónak mindemellett heti 2 nap vagy heti 48 óra egybefüggő szabadidő jár munkája során - jelentette ki az igazgató, aki arra is figyelmeztette a hallgatóságot: a munkavédelem egyik célja, hogy megbetegedések ne következhessenek be. A munkáltatónak munkavédelmi tájékoztatást is szükséges adnia, továbbá fel kell mérnie a munkavállaló orvosi alkalmasságát is, emellett a biztonságos munkavégzést és a tisztálkodási lehetőséget is biztosítania kell - tette hozzá az elmondottakhoz Weberné dr. Erős Anikó, aki kiemelte azt is: a munkavállalónak valamennyi rosszullétet, sérülést és balesetet jelentenie kell munkaadója felé. Gy. L.
