Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-11-17 / 41. szám
, SZEKSZÁRDI vasárnap MOZAIK 2013. november 17. Árpád-kori temető a Béla tér alatt Árpád-kori temető húzódik még a Béla király tér alatt - jelentette ki dr. Vizi Márta PhD régész, főmuzeológus azon az előadáson, amely november 7-én délelőtt, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett esemény része volt a Wosinszky Mór Megyei Múzeumban. A főmuzeológus szerint ma is ott járunk Szekszárd főterén azon az Árpádkorban használt temető fölött, amelyet a településen lakók az 1400-as évek körül, a szekszárdi vár építésekor hagytak el végleg. De még jóval több sírt rejthet a környék, mint amennyit sikerült eddig feltárniuk a régészeknek. A kutató úgy fogalmazott, ezer év emlékei koncentrálódnak e területen, ha csak az 1823-ban épült és 1979-ben lebontott, egykor a vármegyeháza mellett álló iskolaépület alapfalait tekintjük: az épület alapozási munkálatai során sok helyen megrongálták a sírokat. Amikor 2011-ben a vármegyeháza előtti árokban középkori sírok kerültek elő, fehér tömbként az 1400 körül épült várfal egy darabkája közvetlenül egy sírleletet érintve bukkant fel. Ez utóbbi tény is utal arra, hogy igen változatos célra használták a teret az itt élők az elmúlt századokban. A szóban forgó Béla király téri sírleletek kettős temetkezésről is tanúskodnak, hiszen egy halott pár csontjai egymásba fonva kerültek napvilágra, ugyanakkor érdekes az is, hogy több lelet fonatgyűrűt és hajkarikákat is rejtett. A régész arról is tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a feltárás során komplett sírsorok is felbukkantak, sőt, egymás felett elhelyezkedő sírok is előkerültek: az utóbb említett leletek arra is engednek következtetni, hogy az újabb kori temetkezéseknél kiszedték a régebbi maradványokat és azokat a szélekre tették. A szekszárdi vár első említése egyébként 1429-ből való, amidőn a forrásokban castellumként (erődítményként) nevezik. 1444-ben újra említik a várat, majd az adatok szerint 1457-ben Tamás várnai perjel, Nagyvölgyi László és Nagy László megostromolják az apátságot. Ennek tükrében is kijelenthető, hogy a bencés apátság ekkor vaKészpénz azonnal! Záloghitel aranyékszerekre Folyamatos törtarany felvásárlás Hagyaték-Műtárgy-Ekszer Vétel-eladás-értékbecslés 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 23. • Tel.: 74-315-994 Nyitva tartás: H-P: 8.00-16.30, SZ: 8.00-12.00-ig GYORS - KORREKT - BIZTONSÁGOS lóban erődített lehetett. A vár további bővítésére Vitéz János időszakában került sor 1470 és 1472 között, melyet azonban a források alapján - csakúgy, mint a Leskón az általa megerősített várat - a Mátyás király ellen szőtt összeesküvés miatt le kellett bontania. A 2011-es feltáráskor a vár nyugati szakaszát és annak támpillérét is sikerült „felszínre hozni”, emellett két sáncárok is napvilágra került, amelyekből egyik a bíróság és a vármegyeháza előtti részen, míg a másik a templom és a megyeháza közötti területen húzódott. A kutató előadásában arra is kitért, a várfal feltárásakor volt olyan terület, ahol 20 centiméterrel a földfelszín alatt már előbukkantak a középkori falmaradványok, ám ezeket utóbb, a későbbi főtéren épült iskola alapfalaival keresztülvágták. Ugyanakkor egy mészégető kemence nyomára is ráleltek, amelynek használata a vár építésének korára datálható. Érdekességként hat, hogy egy feltárt hódoltság-kori gödör miatt süllyedt meg az egykor a főtéren állt iskola fala. A kutatások egy 18. századi vízvezetékrendszer nyomaira is rábukkantak, amelynek hálózata az egykori Piért üzlet környékéről indult el. A feltárás során a mai városháza alatt csapadékvízelvezető vezeték is előkerült. Ennek során az is megállapítást nyert, hogy a vármegyeháza körüli részt annak építésekor letermelték, s a teret a városháza felőli részen 1,5 méterrel feltöl- tötték. Ez utóbbi állítást bizonyíthatja az a tény is, hogy egy igen vékony réteg lefejtését követően máris felszínre kerültek a várfal- és a sírmaradványok a vármegyeháza előtti feltárás során. Az egykori várfal megyeháza homlokzata előtt húzódó szakaszáról a térrekonstrukciót követően, annak nyomvonala láthatóvá tételén kívül egy korabeli kő is árulkodik. Gyimóthy Levente A TUDOMÁNY ÜNNEPÉNEK EGYEB ELŐADÁSAIRÓL Dr. K. Németh András régésztől megtudhattuk, számos, használaton kívüli, elhagyott középkori, falvakat összekötő regionális út található Tolna megyében, amelyek közül egyes szakaszok már vízmosásként funkcionálnak, s melyek kereszteződései az újabb kutatások szerint korabeli középkori falvak létezéséről tanúskodhatnak: e feltételezés már csak azért is bizonyulhat helytállónak, hiszen a török kiűzését követően létesült csárdák gyakran középkori faluhelyek maradványain épültek fel Dr. Balázs-Kovács Sándor szerint a Sárközben volt, hogy évente újították meg a falu vezetőit, úgy, mint az igen népszerűtlen szakmát, minta falubírót, vagy az esküdteket, továbbá arról is említést tett, hogy a vásárok -igya szekszárdi is - jelentős esemény volt a környék életében, hiszen ezen azt évente legfeljebb öt alkalommal lehetett megrendezni. Odor János Gábor múzeumigazgató egy szekszárdi, a Bartina utcában fellelt V. századi sírleletről szólt, de a Sárköz az I. világháborútól az államosításig zajlott belvízmentesítésének mibenlétéről is tájékozódhattunk. Mindezen témákon kívül dr. Gaál Zsuzsanna által az 1960-as, ’70-es évek Szekszárdjának változásait követhettük nyomon, Lovas Csilla pedig olyan, megyei tulajdonban lévő, nagyrészt ismeretlen, korabeli rangos személyeket ábrázoló festményekről beszélj amely alkotások rejtélyes módon kerültek Tolna megyébe, s amely emberek kilétére internetes kutatásai közepette a véletlenek sorozata folyamán bukkant rá a főmuzeológus. AUTÓSBÜFÉ Szekszárdim a Páskum utcában. Büfénk már látványpulttal várja éhes vendégeit. Hurka, kolbász, pecsenye, oldalas, kacsacomb, hamburgerek, hideg saláták, palacsinta - ahogy csak Iván tudja. Mindig frissen sültek, egyedi ízek, ingyenes parkolás, jó hangulat. AUTÓSBÜFÉ Szekszárd, Páskum u. 2. (volt KSZE porta) nyitva: H-P 7-16 óráig Szeretettel, és persze éhesen várjuk! (facebookon is)
